Az egyik kísérletem során érdekes, és talán kissé szokatlan dologra lettem figyelmes. Egy 1GHz-es AMD processzorral kísérleteztem. A CPU magon egy 5mm vastag réz hőelosztó 55x55mmes lap volt, ezt egy 124Wattos peltier elem hűtötte. Mértem a peltier elem hideg oldalának a hőmérsékletét (pontosabban a hideg réz hőmérsékletét) és a CPU hőmérsékletét.

A peltier elem áramát változtatni tudtam, így 11 különbőző hűtőteljesítmény esetén felírtam a hőmérsékleteket és ebből grafikont készítettem:

Rózsaszínnel a processzor hőmérsékletét, kékkel a peltier hideg oldalának a hőmérsékletét ábrázoltam. Észrevettem, hogy ha pl. 20%-al nagyobb hűtőteljesítményt alkalmazok, akkor 20%-al változik a peltier hőmérséklete, ha 40%-al nagyobb teljesítmény hűti, akkor 40%-os lesz a hőmérsékletváltozás. Vagyis közel lineáris a kapcsolat a hűtőteljesítmény és a hideg oldal hőmérséklete között (lásd kék egyenes).

Viszont a processzor hűtése meglehetősen kemény dió. Ugyanis minél hidegebb a hűtője, annál nagyobb a hőmérsékletkülönbség a mag és a hűtő között. Érdemes megnézni, hogy amikor 50 fokos volt a peltier elem hideg oldala, akkor a CPU 58 fokos volt, vagyis 8 fokos volt a különbség, míg nulla fokos hűtő esetén 27 fokos CPU hőmérséklet adódott. Vagyis a kezdeti 8 fok 27-re növekedett.

Ez a viselkedés a hűtés egyik átka. Ugyanis ha valaki nagy nehezen néhány fokkal csökkenteni tudja a processzor hőmérsékletét (pótventilátor, vízhűtés stb.), akkor, ha csak a CPU hőmérsékletét vizsgáljuk, akkor ott jóval kisebb mértékben jelentkezik ez a javulás.

Természetesen ha a processzor kihasználtsága alacsony, akkor ez a hőmérséklet különbség kisebb, de ha sokat kell számolnia, akkor bizony a hűtés egyre nehezebb. Ahhoz, hogy 0 fokon üzemeljen egy ekkora AMD thunderbird, már jócskán -20 fok alá kellene hűteni a hűtőjét.

Arra gondoltam, hogy lehet, hogy az 5mm-es hőelosztó túl vékony volt, ezért 10mm-es került alá. Az eredmény ugyanaz volt, csak a nagyobb hőtehetetlenség miatt lassabban ált be a hőmérséklet, tehát ez aligha lehetett gond. A hővezető paszta is jó minőségű volt és a réz is kellően sík lett némi csiszolás után.

Mivel ez a peltier elem kb. 200 Wattal fűtötte a hűtővizet (vízhűtő blokk volt a peltier elemen), így nem radiátorral hűtöttem a vizet, hanem egy 20 literes kannát feltöltöttem csapvízzel. Ezzel üzemelt negyed órát. Közben folyamatosan korrigáltam a peltier elem hideg oldalának a hőmérsékletét a tápegységgel, hogy egy mérés alatt közel konstans maradjon. Minden mérés után kicseréltem a hűtővizet, hogy ez se okozzon problémát (220 liter fogyott... ez már mennyiség).

Az egyre növekvő hőmérséklet különbségre csak egy magyarázatot tudok: Az a réteg, ami a mag tetején van rosszul viseli a nagy hőterhelést, valami oknál fogva minél jobban "húzná" ki a hőt a peltier a processzorból, annál nagyobb akadályt jelent. Akinek egyéb ötlete van az ne fogja vissza magát, írja meg itt a fórumban.

Egyébként ez a mérés lég-/vízhűtésre is igaz, hiszen az mellékes, hogy mivel hűtünk, csak hőelvonó képesség a fontos.