Jó lenne egy Geforce 3 Ti200-as videokártya sebességét egy Ti4200-as szintjére felhozni, majd kiderül, hogy lehet-e?

Ha jobban belegondolunk, nagyon szép és jó dolog egy gyors videokártya, lásd ATI Radeon 9700, vagy Geforce 4 Ti4600, csak ezzel az a probléma, hogy a felhasználók elsosorban a megfizetheto árú kártyákat keresik. Ugyanis nem feltétlenül kell 100.000Ft-os videokártya, hogy a mai játékok többsége megfelelo sebességgel fusson.

Így most egy olyan bemutatóba kezdünk bele, amivel tippet szeretnénk adni a vásárláshoz, illetve fejlesztéshez, de a tuningot sem szeretném mellozni. De nem az lesz a célunk, hogy megdöntsük a sebességi rekordokat, csupán az, hogy mit lehet kihozni egy videokártyából némi odafigyeléssel.

Az a helyzet, hogy 25.000Ft-nál nem érdemes kevesebbet beleölni egy videokártyába, mindez persze csak akkor igaz, ha komolyabb 3D-s játékot is futtatni szeretnénk. Ugyan már bruttó 20.000Ft-ért is adnak egy MX400-as videokártyát, ami elvileg alkalmas a játékra, de ez már annyira gyengének számít, majdnem azt mondhatjuk, hogy kár vele szenvedni.

25.000Ft-ért már egy Geforce 3 Ti200-as videokártyát simán megvehetünk. Mondhatná valaki, de hát ez csak egy Geforce 3 és már Geforce 4 is van! Na igen, de az a helyzet, hogy ennyi pénzért csak egy Geforce 4 MX440-es videokártyát adnának, ami a törött lábú gátfutó esete!

Jelen cikkben megpróbálunk bemutatni minden "orültséget" amit csak egy Ti200-as videokártyával meg lehet csinálni. Mindezt több részesre tervezem, most csak a vasat nézzük meg:

Valószínuleg ez majdnem a "legmezeibb" Ti200-as amit csak be lehetett szerezni, hiszen TV kimenettel és digitális monitorkimenettel sem rendelkezik. Nem sokban különbözik a zacskós verziótól.

Tehát egy Inno3D Tornado Ti200-as videokártyával van dolgunk. A dobozban a videokártyán kívül egy egérpadot, kézikönyvet és 2db CD-t találtam.

Az egyik CD egy driver CD, a másikon pedig WinDVD 2000 program található. A CD-n található driver 28.xx verziójú, célszerubb a legújabbat letölteni a www.drivers.hu-ról. A tesztgépen Windows Me operációs rendszer lesz, egyúttal kiderül, hogy mit tud nyújtani a kártya a 40.72 béta verziójú meghajtóprogrammal.

De mielott belegyömöszölnénk a kártyát érdemes alaposan szemügyre venni. Kiderült, hogy a memóriákat huto hutoborda a két középso IC tetejére nem ér rá!

Sajnos a fényképezovel szinte lehetetlen volt jó képet készíteni a hutoborda alatti résrol. Mert ha fény felé fordítom, akkor átszurodik a fény a memória felett és ha erre zoom-ol a Kodak DX3600-as gép, akkor azon kívül, hogy mosott lesz a kép, sötét is lesz. Na mindegy, ezzel a Kodak gépppel egyébként sem lehet jó képeket készíteni, pl. 80cm-nél közelebbi dologról nem tud éles képet készíteni.

Gyorsan leszedtem a memóriáról a ragasztott hutobordát, íme:

A probléma kettos:

Egyrészt görbe a kártya, másrészt a hutobordán található ragacs a végén össze volt gyurodve, ez eltartotta 2db memória IC-tol a huto alját.

A kártya görbeségén némi hajlítgatással sikerült úrrá lenni. Tudom nem szép dolog egy új kártyát meghajlítani.... hiába ez egy ilyen defektes példány.

A GPU-n található hovezeto anyag kréta szilárdságú volt. Pedig egészen biztos, hogy új kártyát vettem ki a dobozból, mert az AGP csatlakozón meglátszik, ha már egyszer valaki bedugta egy AGP slot-ba és ezen nem láttam karcolásokat.

Ez a kártya 128M-os változatban is készül, de most a 64M-os változat kerül a tesztgépbe. Ennél a változatnál a kártya hátoldalára nem tesznek memóriákat, legalább sok hely marad a garancia címkéknek...

A tesztgép lényeges elemei:

4ns-os memóriával szerelték ezt a videokártyát, ez azt jelenti, hogy fizikailag 250MHz-el hajtható, de ez a DDR miatt 500MHz-el egyenértéku!

Nem árt tudnunk, hogy a Ti200-as videokártya memóriája koránt sem 500MHz-el jár, hanem csak 400MHz-en.

A táblázatból egyúttal az is látszik, hogy egy "mezei" Geforce 3-as videokártyánál gyengébb a Ti200-as! A legerosebb Geforce 3-es a Ti500-as. Sokszor ugyanazokból az alkatrészekbol építik fel ezt a "gyenge" Ti200-as videokártyát, mit a Ti500-at. Bár néha a Ti500-ra nem 4 hanem 3.6 esetleg 3.2ns-os memóriát szerelnek (3.2ns-os memóriával szerelt TI500-as nagy ritkaságnak számít). Az esetek többségében könnyedén átalakíthatjuk a Ti200-as videokártyát Ti500-nak, nem kell mást tennünk, mint megemelni a GPU és memória frekvenciát.

A frekvencia emelésre két mód kínálkozik. A legegyszerubb, az, hogy ha pl. telepítjük az NVmax, vagy hasoló frekvencia állító programot és Windows alatt átállítjuk. Ennél elegánsabb, de bonyolultabb megoldás az, hogy ha az BIOSdump programmal lementjük a videokártya BIOS-át, ezt betöltjük az NVedit programba ott átírjuk a memória és GPU frekvenciát, majd visszaírjuk a módosított BIOSt.

Mindezt így kell megoldani:

A BIOS ilyen átberhelése sok veszélyt rejt magában. Pl. ha túl magas frekvenciát választottunk és a videokártya nem bírja, akkor gondban leszünk. Vagy valami bibi lép fel a BIOS frissítésekor... ez is okozhat némi fejtörést. Mindenesetre senkinek sem ajánlom, hogy ilyen felturbózott BIOSokat égessen a videokártya BIOSába! (Megjegyzem, hogy ha a videokártya BIOSának frissítése után a gép újraindításakor nincs kép, akkor a javításra már csak két megoldás van. Vagy kivesszük (forrasztjuk) a BIOSt és egy megfelelo programozóval visszaégetjük ez eredeti tartalmat (ez a ritkább eset). Vagy ha AGP-s a videokártya, akkor beszerzünk egy PCI-osat és az alaplapi BIOSban azt állítjuk be, hogy a PCI-os kártya üzemeljen. Ha szerencsénk van, akkor a PCI-os kártya segítségével lesz kép és ekkor az AGP slotban lévo kártya BIOSa elvileg programozható.)

Windows alatt elindítjuk a BIOS dump nevezetu programot, ami csupán annyit csinál, hogy kiolvassa a videokártya BIOSának a tartalmát. Ennek eredményeképpen abban a könyvtárban, amiben elindítottuk a programot keletkezik egy bios.bin nevezetu fájl.

Errol a fájlról készítsünk egy másolatot és nem árt ha egy floppyra kimenjük. Ugyanis ha valami probléma lép fel a BIOS égetés után, akkor elofordulhat, hogy nem lesz kép, és úgy kicsit nehéz lesz megkeresi a régi BIOS tartalmát.

Videokártya BIOS-okat sok helyrol letölthetünk, ám nem javaslom, mert a franc se tudja, hogy az adott BIOS mennyire kompatibilis a kártyánkkal...

Második lépésként a lementett BIOS tartalmat olvassuk be egy BIOS editáló programba.

Most a Ray Adams féle NVidia BIOS editorról lesz szó:

Az egyik legmenobb dolog az, ha valaki vesz egy "olcsó" videokártyát és ebbol egy nagyobb tudásút varázsol. Pl. ha valakinek egy Geforce3 Ti200-as videokártyája van, akkor simán megteheti, hogy egy kétszer drágább és sokkal gyorsabb Ti500-ast varázsol belole. Elvileg elég lenne az órajel frekvenciákat átírni, de ha már lúd, akkor legyen kövér, módosítjuk a kártya típusát, gyártóját stb.

Minden videokártyának van egy azonosító (ID) kódja, ez határozza meg, hogy késobb az operációs rendszer milyen kártyának fogja detektálni stb. Nem célszeru egy TNT kártyának az ID kódját kapásból Geforce 4-re változtatni, mert a driver telepítéskor enyhén szólva gondjaink adódhatnak. De egy csoporton belül simán átírható. Pl. a Ti200-as kártyát kápásból Quadronak, Ti500-nak átírhatjuk. De ez nem sokat lendít a kártya teljesítményén, de ezentúl minden pl. Ti500-nak fogja vélni.

A gyártót is megváltoztathatjuk kedvünk szerint, ami már kicsit durva dolognak számít, mert ez már esetleg a hamisítás kategóriájába tartozik.

Jó poén, ha ezentúl a kártya más szöveget fog feldobni induláskor a képernyore. Akármit beírhatunk, de 80 karakternél ne legyen hosszabb. A betutípust és a betuméretet is változtathatjuk egy másik menüpontban. Sot a betuk színét is módosíthatjuk, bár kissé nehéz egy szám alapján (7-es) azonosítani a színt (fehér), esetleg próbálkozni kell...

A "Frames count" véleményem szerint azt határozza meg, hogy bekapcsolás után mennyi ideig fogjuk látni a kártya által kidobott azonosítót (pl. Ez az én átalakított Ti200-as videokártyám).

Attól függoen, hogy DDR-es vagy sima SD memóriás a videokártya. A GPU frekvenciáját is itt adhatjuk meg. Arra nem jöttem rá, hogy miért szerepel nyolcszor a GPU és a memória frekvencia, de ez nem is olyan lényeges. Csak olyan frekvenciát érdemes itt beállítani amirol egészen biztosan tudjuk, hogy bírni fogja a kártya. Pl. a PowerStrip univerzális tuning programot lehet a próbák során használni. Itt Windows alól megváltoztatjuk a GPU/memória frekvenciát és teszteljük, hogy a gép így is stabil-e.

Ha TV kimenetes a kártya, akkor meghatározhatjuk, hogy PAL vagy NTSC legyen az alapértelmezett. A környékünkön a PAL norma a meno, de sokszor NTSC a default és Windows alól kell átállítani. A TV Mode részben ezeket állíthatjuk: NTSC-M (Standard), NTSC-J (Japan), PAL-M, PAL-BDGHI (Standard), PAL-N, PAL-NC.

A BIOS tartalmát is megjeleníthetjük, elvileg itt meg is változtathatjuk, de ez aztán végképp nem tanácsos, mert beláthatatlan következményei lehetnek. Illetve néhol "értelmes" szöveges részeket vélhetünk felfedezni, ez módosítható ugyan pl. NVIDIA Geforce DDR VGA... de a típust megváltoztatásáról már szó volt.

Nézzük mikor van ennek némi értelme:

Pl. ha azt szeretnénk, hogy eleve induláskor tuningolva legyen a videokártya, így a késobbiekben overclock programmal már nem kell veszodni. Tehát a BIOS frissítéstol nem tud egy rakás új utasítást a kártya, letiltott dolgok sem engedélyezodne, csupán a frekvenciát és a kártya nevét írhatjuk át.

Elvileg simán lehet, egy "olcsó" Geforce GTS kártyából Ultrásat készíteni. Vagy az említett Geforce 3 Ti200-ból Ti500-at. Sorolhatnám még. De ne feledjük ez nem csodaszer. Mert ha csak a feliratot írjuk át, az csak poénnak jó, de a sebességet nem befolyásolja. Ha a típust írjuk át, akkor a késobbiekben a videokártya telepítésekor a driver kiválasztásánál érezzük a hatását.

A frekvenciák növelése (esetleges csökkentése) alapvetoen befolyásolhatja a kártya sebességét. De mint említettem ezzel akár le is írhatjuk a kártyát, mert még akkor sem nyugodhatunk meg, ha a BIOS frissítés után látszólag jól muködik a kártya, ugyanis ezek után több hot termel és a addigi gyári hutés elégtelen lehet. Ekkor vagy lefagy a kártya, vagy a túlmelegedés miatt károsodik és akár más alkatrészeket is magával ránthat (pl. alaplap), ha zárlat keletkezik.

Nos a várható tragédiák áttekintése után, nézzük meg mit is kezdjünk az immáron módosított BIOS tartalommal:

1. Gyengébb idegzetuek, itt még letehetik a lantot és a modosított BIOS fájlt elteszik emlékbe, vagy akár ki is nyomtathatják, aminek ugyan semmi értelme, de ez is egy megoldás.

2. Bátrabbak, akik annak ellenére, hogy a muvelet után a kártya bekrepálhat, illetve utána esetleg nem lesz stabil beírhatják a videokártya flash ROMjába módosított BIOS tartalmat.

Utóbbi esetén készítsünk egy boot floppyt. Szükségünk lesz az NVflash programra (figyelem Leadtek videokártya esetén nem lesz jó az NVfalsh, ahhoz külön flash program kell, ezt a Leadtek honlapjáról le lehet tölteni). Ez esetek többségében az NVflash program alkalmas a muveletre.

Természetesen nem elég az NVflash programot rámásolni a boot floppyra, hanem a módosított BIOS tartalmat is másoljuk rá. De gondolom ez úgy is egyértelmu, de az más kevésbé, hogy egy dos4gw.exe fájlra is szükségünk lesz.

Az NVflash kb. 90kbyte, a BIOS tartalom kb. 64kbyte, tehát ezek boven ráférnek egy floppy lemezre. Ám a dos4gw.exe 260kbyte körül van. A Windows alatt készített floppy lemezre az operációs rendszer sokmindent rámásol, ha netán nem lenne legalább 400kbyte hely a floppy lemezen, akkor néhány kacatot le is törölhetünk a lemezrol (pl. format.com vagy fdisk.exe stb).

Amikor ezt a három szükséges fájlt (dos4gw.exe, NVflash és bios.bin) rámásoltuk a floppy lemezre nincs más dolgunk, mint a boot floppy segítségével elindítani a gépet és beírni, hogy nvflash bios.bin. Ha minden jól megy, akkor pár másodpercen belül már az új BIOS dübörög a videokártyán. Azért a flash program elég okos ahhoz, hogy nagyon inkompatibilis lenne az új BIOS, akkor nem engedi beleírni a kártya flash memóriájába.

A gép resetelése után remélhetoleg lesz kép...

Nagyjából ezt várhatjuk egy Ti200/Ti500 átalakítástól:

3DMark2001 (1024x768/32bit):

Természetesen jobb hutéssel jobb eredményeket lehet elérni. A további tuninghoz már nem megfelelo a kártya gyári hutése, így nemsokára egy komolyabb hutés kerül a kártyára.

A jobb hutés mindenféleképpen vízhutés lesz. De azt nem árt tudnunk, hogy ha pl. 30 fokos a hutovíz, akkor a kártya alig húzható jobba, ezért peltier elemes hutésben gondolkozom.

Ugyan a peltier elemekkel a mai processzorokat csak nagy költség árán lehet a léghutésnél alacsonyabb hofokon tartani, de a videokártyák jóval kevesebb hot termelnek, mint a CPU-k, ezért itt már egy 80 Wattos modul is elég lehet, amit egy PC táp elvileg elbír a 12 Voltjáról.

De már látom lelki szemeim elott, hogy a majdnem 0.5kW-os hutomodulom fogja a videokártya számára a vizet huteni:

Ebbe a tömbbe van elrejtve a két 248 Wattos hutomodul, így néz ki hoszigetelés nélkül:

A deresedo középso blokk hutené a folyadékot a videokártya számára, amin pedig ez lesz: