Egy vízhűtésű gépnél méri lehet a víz hőmérsékletét, akár minden blokk után, vagy a víz áramlási sebességét. Most az utóbbiról lesz szó, egy Trabant alkatrész került a kezembe...
Végre
volt egy kis időm a vízáramlás mérővel foglakozni. A jelen cikket megértése
"némi" elektronikai jártasságot is feltételez. Azért nem kell megijedni, nem
lesz túl bonyolult. Aki nem olvasta az előzményeket annak röviden:
Gondoltam
nem ártana mérni a víz áramlási sebességét. Az ebből nyert információt valószínűleg
hasznosítani lehet a későbbi fejlesztések során. Persze ennek védő funkciót
is ellátna, ugyanis ha nem áramlik a víz (és a PC üzemel), akkor automatikusan
ki lehet kapcsolni a gépet, még mielőtt felforrósodna a processzor. A mérő lelke:
Az átfolyt
víz hatására a lapát elkezd forogni. A lapát egy körbefordulás alatt 4x megszakít
egy fénysugarat, így impulzusok keletkeznek.
Így
néz ki fedővel. A megvilágító LED egy extra fényerejű zöld színű LED. Az extra
fényerejű LEDek még mindig nagyon drágák, de sajnos egy "mezei" LED fényereje
kevésnek bizonyult.
A másik
oldalon egy foto tranzisztor van. Itt már kis jelszint mellett, de jelen van
a kívánt impulzus sorozat.
Az elsőszámú
probléma az, hogy a foto tranzisztor olyan kis jelet produkál, hogy azt fel
kell erősíteni. A második számú pedig az lenne, hogy így nagyjából 1500RPM-nek
megfelelő jelet adott az alaplapnak, ami kevés! Ugyanis a legtöbb alaplap inkább
csak úgy 1500-2000RPM-től "szeret" mérni.
Ezért
kapott egy frekvenciakétszerező elektronikát, így már 3000RPM körüli jelet szolgáltatott,
de az alaplap ekkor sem tudta megmérni, csak a mérőműszerek! Nos végre rájöttem
miért:
Nézzük
meg az alábbi oszcilloszkópos ábrát, ilyen jelent ad ki egy 3400-at pörgő gyári
ventilátor elektronika:
Ez elvileg
négyszög jel lenne... (az ne zavarjon senkit, hogy a felső és alsó része nem
vízszintes)
Hasonlítsuk
össze ezt a jelet az általam készített elektronika jelével (frekvenciakétszerezés
előtt):
Már
a műszeren is látni lehetett, hogy egy kicsit izeg-mozog a jel a képernyőn (ez
nem szinkronizációs probléma). De a digitális fényképezőgép nagyon jól megörökítette,
hogy a periódus idő változó, pár százalékot (saccra 5-8%) ingadozik.
Mit
kiderült, ha ilyen ingadozó frekvenciájú jelet kap az alaplap RPM érzékelője,
akkor inkább nem mutat semmit! Aki elég bátor és elég ügyes az otthon is kipróbálhatja
a következőt (csak akkor, ha nem harapós ventilátor van a CPU hűtőn!):
Ha kézzel
fékezzük a ventilátort, majd elengedjük és ezzel változtatjuk a fordulatszámát,
akkor a mutatott RPM érték is változni fog. Ha elég ügyesek vagyunk és kb. 0.5-1
másodperes intervallumonként változtatjuk a ventilátor fordulatszámát (kézzel
le-le fogjuk) akkor a jelzett RPM érték nullára zuhan annak ellenére, hogy még
bőven 2000RPM felett van!
A jel
mocorgásának több oka lehet. Bizonyára a mechanika is szereped játszik... elvileg
elektronikával kompenzálni lehetne, de ekkor már túlságosan bonyolult lenne
a kapcsolás.
Vagyis
most már tudom, hogy a vízáramlás mérőnek olyan négyszögjelent kell előállítania,
melynek a frekvencia ingadozása maximum 1%.
A próba
rendkívül egyszerű volt. Félig töltött műanyag edénybe volt a szivattyú és ez
hajtotta az áramlásmérő lapátját.
Persze
már sikerült szert tennem egy nagyobb szivattyúra is:
Ez egyáltalán
nem kispályás! 2.2kg és olyan hangja van, mint egy izmos fúrógépnek. Igaz van
benne bőven erő, de PC vízhűtésére alkalmatlan a borzasztóan nagy hangja miatt....
A fórumban
elhangzottak alapján vetten egy Trabant üzemanyag átfolyás mérőt, ilyen szétszedve:
Eredetileg
két fémcsonkokat préseltek az átfolyásmérő műanyag kivezetéseibe, de ez pillanatok
alatt kihullott. Mondjuk, ha ez tényleg egy Trabiba került volna, akkor a csonkok
kiesését feltehetőleg egy tank üzemanyag bánta volna.
Ez már
a 12 Voltos változat!
Három
kivezetése van, ebből a fehérre 12 Voltot kell adni, a barnát meg testelni.
Marad a zöld vezeték, ezen kapjuk az impulzusokat, de ha ezt közvetlenül az
alaplap RPM mérő kivezetéséhez csatlakoztatjuk, akkor azt tönkreteszi (tapasztalat...)!
Át kell alakítani!
Kezdetben
nem tudtam melyik vezeték mire való. Az autókban a barna vezeték általában test.
De az elektronikára rápillantva eleinte úgy gondoltam, hogy itt a barna lesz
a 12 Voltos vezeték. Erre abból következtettem, hogy 3db tranzisztort találtam
benne és szemmel láthatóan ezeknek az emitter kivezetése közös, ami egyből rá
van kötve a fehér vezetékre. És ha ezek NPN tranzisztorok, akkor a fehér vezeték
lenne a föld.
Hallottam
már pozitív testelésű kocsikról is, így kipróbáltam úgy, hogy a fehér volt a
föld és a barna a 12 Volt. Ekkor nem csinált semmit. Végül lesz, ami lesz alapon
megfordítottam a polaritást de kezdetben ekkor nem impulzus sorozat jelent meg,
hanem a forgással arányos egyenfeszültség. Kiderült, hogy a fordított polaritású
üzem miatt tönkrement 2db tranzisztor. Kicseréltem BC308-ra és láss csodát előállt
az impulzus sorozat:
De ezt
így még véletlenül sem jó!!! Mert az alaplap RPM érzékelője open collektoros
meghajtást igényel. Ez még rendben is lenne, mert a Trabi mérő is ilyet ad ki!
De pont fordítva működik, mint ahogy kellene. Ugyanis az alaplap úgy mér, hogy
az érzékelő 5 Voltos pontját 0.8 Volt alá kell "lehúzni", de a Trabi mérő 12
Volta húzza fel. És ha ezt így összekötjük, akkor az alaplap 5 Voltos elektronikájába
12 Volt landol, ami a kísérletek során tönkre is tette az adott alaplap érzékelőjét.
De át
lehet alakítani:
Egy
földet emitteres kapcsolással könnyedén meg lehet oldani, hogy a Trabi átfolyásmérő
használható legyen a vízhűtésű PC-hez:
A FAN4-re
csatlakoztattam a jelet és így 5000 körüli RPM jelent meg.
Kipróbáltam,
hogy csökken-e a fordulatszám, hogy ha elkezdem elszorítani a csövet:
De csak
minimális mértékben csökkent, amikor másodpercenként kb. 2-3 csepp landolt a
műanyag edénybe, akkor 4500RPM körül alakult a mutatatott érték.
Ez azért
van, mert a Trabi ezen ketyeréjét nem arra tervezték, hogy 2-300l/h átfolyási
sebességet mérjen, hiszen így egy tank üzemanyag csak pár percig lenne elég.
Gondolom inkább a 12l/h a normális, mert olyan Trabant biztosan nincs, ami 100km-en
300 litert fogyaszt...
Az áramlásmérő
nagyon visszafogja a szivattyút! Így ha valaki arra vetemedik, hogy ezt felhasználja
a vízhűtésű gépébe, akkor kössön vele párhuzamosan egy csövet, így a folyadék
nagy része a mérőt megkerülve keringhet. 8-as belső átmérőjű csövet használtam
és az átfolyásmérő szűk keresztmetszete miatt a csőből kilépő víz rövid úton
az edénybe landolt:
Kipróbáltam,
hogy vízszintesen milyen messzire jut el a csőből kilépő víz, ha az áramlásmérő
helyére egy 8-as külső 7-es belső átmérőjű fémcsövet teszek. Szerezni kellett
egy lavórt, mert a vízszintes vízsugár kapásból elárasztotta a szőnyeget. A
lavór már alkalmas volt a mérésre 35cm-es szakasz után landolt a csőből kilépő
víz a "gyűjtő medencébe".
Még
annyit, hogy nem árt tudni, hogy a hűtés szempontjából a víz áramlási sebességének
van optimuma!!! Ez az optimum rendszerfüggő. Ugyanis ha gyorsan áramlik a víz,
akkor a radiátorban nincs ideje visszahűlnie a folyadéknak, ha meg lassan, akkor
a processzoron található blokkban túlságosan felmelegszik.
Mindesetre
az bemutatott hatalmas (saccra 1000l/h) szivattyúval a teszt gép processzora
3 fokkal magasabb hőmérsékleten üzemel, mint a kisebb, elvileg 250l/h-ra képes
szivattyúval. A nagy szivattyú inkább akkor fontos, ha a rendszerben nagyok
a szintkülönbségek.
Folyt
köv….