Szamitogep.hu

Nem minden egy gyors processzor, hisz az alaplap is számít. Most egy régebbi ASUS alaplapba került a T-bred magos CPU

Az előző T-bred magos processzorral foglalkozó cikk hozzászólásaiban láthattunk olyan véleményt, miszerint a 2200+-os AMD XP T-bred-ek "B" maggal készülnek, de ez nem így van. Jelenleg van "A" magos és "B" magos. Minden 2400+-nál nagyobb AMD XP "B" magos, de a népszerű 2200+ "A"-val készül.

A "B" magosnál a frekvencia lépcső 133MHz az "A"-nál 66MHz. A felépítés (pl. rétegek száma) is más, de a felhasználó elsősorban azt érzi, hogy az AMD XP "A" magos verziója korántsem húzható olyan jól, mint a "B" jelzésű pl. 2600+-os. Mivel az utóbbi tesztjére még pár hétig biztosan nem lesz lehetőségünk, így folytassuk az AMD XP 2200+ sebessége/tuningolása során nyert tapasztalatokkal.

A múltkori cikkben szerencsénk volt, mert a processzor 166-os FSB-vel 2GHz-re volt képes. Ám semmi garancia nincs arra vonatkozólag, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott AMD XP 2200+ elbírja a 166MHz-es FSB-t, sőt arra sincs, hogy 2GHz-en üzemelni fog.

Most is ASUS alaplap került a processzor alá, de nem hiper-szupernek mondható A7V8X hanem egy szerényebb tudású A7V266-E. A processzor léghűtése kezdetben hatalmas alumínium hűtőborda + 8cm-es ventilátor gondoskodott:

Ez a Vulcano hűtő 60-63 fok környékén tartotta a processzort, ami ekkor is teljesen stabilan működött. Szerencsére nem olyan hangos, mint egy Cool111+ és társai, feltehetőleg egy 8cm-es ventilátor ki sem bírna 7200 feletti fordulatszámot.

Végül vízhűtés került a processzorra és a chipsetre. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy a lehető legcsendesebb legyen a hűtés. A processzor blokkjára, biztos, ami biztos alapon hővédelem is került.

A leszorító alatt az alumínium részben egy hőmérséklet érzékelő található. Ez a PC tápegységhez közvetlenül csatlakozik. Így az alaplapot megkerülve a számítógép egészen biztosan kikapcsol, ha a blokk hőmérséklete eléri a 72 fokot. Nyílvánvalóan ez csak katasztrofális hiba esetén fordulhat elő, hisz akinek vízhűtése van, az tudja, hogy ritkán tapintásra egy hűtőblokk nem szokott forró lenni. Szerintem 50 fokos tárgyat már nem állja tartósan az emberi kéz, így azt már forrónak mondhatjuk.

Végre Ti4600-as kártya kerül a T-bred mellé. A Leadtek A250 Ultra kártyán hatalmas hűtőborda és két ventilátor van. A korábbi használat során félelmetesen eltömődött a ventilátor előtt található szűrőbetét:

Elgondolkozhatunk azon, hogy ez a szűrő mennyire hasznos. Mert így a borda tényleg nem lesz poros, de idővel a szita eltömődik és nem kap hűtőlevegőt. Ha nincs rajta a rács, akkor a borda lesz poros, de legalább a ventilátor mozgatja a levegőt.

Mivel a vízhűtés megoldotta a CPU és chipset hűtő ventilátorának a zaját, így utána a Leadtek 250 Ultra kártyának a két ventilátora dominált. Végül erre is ki kellett találni valamit, nem volt más hátra, mint a két ventilátort kikötni és egy "hatalmas" 8cm-es ventilátort kb. negyed fordulaton a kártya alatt üzemeltetni.

Így néz ki az elkészült vízhűtésű gép. Hang tekintetében a winchesterek és a Cheftec 340Wattos tápegység ventilátorának a hangja hallható csak (leszámítva azt az esetet, amikor a CD ROM begorombít és túráztatja a motorját).

A két 8cm-es Patex ragasztó pisztollyal rögzítettem a radiátorra szintén ragasztással rögzített ablakszigetelésre használt rugalmas anyaghoz. Ez az a barna gumiszerű valami, ami a képen a ventilátor és a fekete radiátor között látszik.

A ventilátorok csökkentett feszültséggel üzemelnek, így csendesek. Ugyan így pár fokkal biztosan magasabb a hűtővíz hőmérséklete, de megéri, mert pl. 2 fokkal alacsonyabb hőmérséklet miatt inkább nem mondok le a csendes működésről.

A radiátorhoz egy vékonyabb csövön egy benzinszűrő csatlakozik, ebben levegő van. Szerepe csupán annyi, hogy legyen az egyébként zárt rendszerben valamennyi levegő, hogy ha a folyadék tágul, akkor legyen mit összenyomni. Ugyan ez a tágulás minimális, de nem árt erre is gondolni.

8mm belső 12mm külső átmérőjű csövek csatlakoznak a radiátorhoz. A hűtőfolyadék: 80% deszt. víz és 20% etilén glikol (autóhűtő folyadék).

A tuning mértékével vigyázni kell. Pár nappal ezelőtt (nem a most bemutatott géppel) sikerült olyan nagy áramfelvételre késztetni a rendszer, hogy az ATX-es tápcsatlakozón az 5 Voltos érintkezők szabályszerűen megszenesítették a műanyag burkolatot.

Szerintem ez már súlyos eset... mindenesetre egy dologra felhívja a figyelmet. Nevezetesen ez a "barnulás" csak azért jöhetett létre, mert az érintkezőknél nem nulla az átmeneti ellenállás. Minél nagyobb áramot vesz fel a gép, annál jobban melegszik az érintkező. Normális esetben még kézmeleg sem lesz a csatlakozó. De a rossz kontaktus miatt, nem csak a csatlakozó kerülhet veszélybe, akár a gép fagyását is okozhatja, hisz a hirtelen terhelések olyan nagy feszültség veszteséget jelentenek az érintkezőn, hogy az alaplapon mérve az 5 Volt leesik 4.1 Volt környékére és ekkor "behal" a gép. És ezért nem feltétlenül a tápegység a felelős, hanem az érintkezés!

Értelemszerűen a chipsetre felesleges hővédelmet tenni, hisz a processzor blokknál gyorsabban melegszik vízáram nélkül, mint a chipset blokk. Ez pl. akkor fordulhat elő, ha a szivattyú nincs bedugva, de a gép üzemel. A keringés nélkül kb. 10 perc alatt már olyan forró lesz a blokk, hogy a hővédelem kikapcsolja a gépet.

Azért, hogy a szivattyú bekapcsolásával ne kellejen foglalkozni. Egy relé került a tápegységbe, ami 230 Voltot ad a szivattyúnak, ha üzemel a gép. Ezt most nem is részletezném, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy aki netán relét épít a tápegységbe (saját felelősségre) az ne legyen lusta és tegyen párhuzamosan a relé behúzó tekercsével egy diódát. Ugyanis kikapcsoláskor olyan nagy feszültség indukálódik a tekercsben, ami könnyen tönkreteheti az alaplapot vagy a PC tápegységet. Tehát csak a kikapcsolásnál van probléma, hiszen "Lenz bácsi csak ekkor dolgozik"...

A PC tetejére csak akkora lyukat vágtam, mint a radiátor hőleadó része, kisebb rácsot pedig nem kaptam.

A radiátoron felül van egy feltöltő nyílás. De most sem alkalmaztam külön buffer tartályt, hanem a radiátorból a folyadék egyenesen a szivattyú szívó csonkjára érkezik a víz, így feltöltéskor a szivattyú rá tud kapni a folyadékra és a radiátorból kiszív annyi vizet, ami a csövek és a blokkok feltöltéséhez elég. Utána természetesen a radiátor csurig kell tölteni.

Mi tagadás a Leadtek kártya a 8cm-es ventilátorral hülyén fest, de legalább minimális zajt csap.

Minden vízhűtésű gépnek van egy alapvető problémája. Ugyanis az alaplap gyártók számítanak arra, hogy a CPU foglalat környéki alkatrészek kapnak némi hűtőlevegőt a CPU ventilátortól. Most is azt tapasztaltam, hogy az alaplap réz fóliája melegebb lett vízhűtés után, aminek egyenes következménye, hogy a CPU foglalat alatt található hőmérő 10-12 fokkal melegebbet mér mintha a videokártya tetejére teszek egy ventilátort, ami hűtőlevegőt biztosít a négy melegedő diódának.

Pirossal jelöltem a képen a melegedő alkatrészeket. Hosszasan biztosan nem szorongatnám…

Hőmérséklet tekintetében 40 fok körüli értéket mértem terhelt állapotban, míg üresjárat környékén csak pár fokkal kevesebbet.

A képen A 3DMark 2000 és 2001SE programok lefuttatása utáni eredmény látható. Bár ez így önmagában nem jelent nagyon hosszú terhelést, de az a barnával jelzett CPU hőmérséklet grafikonon látszik, hogy valahol a 40-es vonalnál van a határ.

A memória átviteli sebesség valamivel alacsonyabb, mint a legutóbbi tesztben szereplő A7V8Xesetén az A7V266-E erre képes 266MHz-es memóriákkal:

Azt nem tudom, hogy miért jelez a program 2x134MHz-et, amikor a BIOSban a 133MHz szerepelt, de 1-2MHz nem számít sokat.

Ugyan sem az alaplap, sem a videokártya nem képes kihasználni az Unreal 2003 motorjába rejlő legújabb lehetőségeket, de most alkalom nyílt a tesztre, így akinek megvan ez a játék, az indítsa el a játék system könyvtárában található benchmark.exe file-t.

Utána ki kell választanunk a felbontást és indulhat a teszt. Nekem 1024x768-es felbontásban ezt az eredményt hozta:

3DMark 2001SE tekintetében a kártya produkciója a AMD XP 2200+ társaságában:

A mérések során Windows XP operációs rendszer használtam, drivers.hu-ról letöltött új detonator driverrel üzemelt a Ti4600-as kártya. A gépben 512M memória volt (266MHz).

A most következő eredményt már Rolikának már sikerült túlszárnyalnia a következő konfigurációval: AMD ATHLON XP 2100+, MSI KT4Ultra, 512M DDR, de először nézzük az ASUS A7V266-E + AMD XP 2200+ produkcióját, egy 35Mbyte-os *.vob filet ennyi idő alatt tud *.avi-ba (MPEG 4-es kódolással) konvertálni. (Innen minden letölthető az otthoni próbához)

Teát a jobb alaplap (chipset, memória stb) annyit számít, hogy egy 2100+-os processzorral ebben a tesztben a 2200+-re rá lehet verni 2 másodpercet. A KT400 csodákra képes....

A CPU tuninggal kevésbé volt szerencsénk, mert az A7V266-E 2x144MHz-et bírt maximum. Kipróbáltam másik alaplappal a CPU-t, ott a 155MHz-es FSB sem jelentett problémát.

A szorzó kérdése: ennél a 2200+-os processzornál az L1-es hidak át voltak vágva, míg a pár nappal ezelőtt vásárolt szintén 2200+-nál össze voltak kötve. Az L1-es pontok összekötésére most nem nyílt lehetőség, mert fontos szempont volt a garancia megőrzése. Ugyanis ha az átvágott hidak árkába, folyékony ezüst, vagy szigetelő anyag jut, akkor annak az eltávolítása nagyon nehéz, rendszerint a sikálás/dörzsölés eredménye az lesz, hogy a barna hordozó megsérül és sokkal jobban látszani fog, hogy ez a processzor bizony unlock-olva volt.

A szorzót nem csak a BIOSból lehet megváltoztatni, hanem a processzormag hordozóján található L3-as hidakkal is.

szorzó	L3/1	L3/2	L3/3	L3/4	L3/5	Megjegyzés
5 x	I	I	X	I	I
5.5 x	X	I	X	I	I
6 x	I	X	X	I	I
6.5 x	X	X	X	I	I
7 x	I	I	I	X	I
7.5 x	X	I	I	X	I
8 x	I	X	I	X	I
8.5 x	X	X	I	X	I
9 x	I	I	X	X	I
9.5 x	X	I	X	X	I
10 x	I	X	X	X	I
10.5 x	X	X	X	X	I
11 x	I	I	I	I	I	1700+
11.5 x	X	I	I	I	I	1800+
12 x	I	X	I	I	I	1900+
12.5 x	X	X	I	I	I	2000+
13 x	I	I	X	I	X	2100+
13.5 x	X	I	X	I	X	2200+
14 x	I	X	X	I	X
14.5 x	X	X	X	I	X
15 x	I	I	I	X	X
15.5 x	X	I	I	X	X
16 x	I	X	I	X	X
16.5 x	X	X	I	X	X
17 x	I	I	X	X	X
17.5 x	X	I	X	X	X	18x-nél több
18 x	I	X	X	X	X
18.5 x	X	X	X	X	X

Az átvágás nagyon macerás! A lézer lenne a legjobb, de ezt csak olyan helyen lehetne megoldani, ahol lézergravírozással foglalkoznak.

A videokártyán sikerült némi overclock-ot végrehajtani. 300MHz-es GPU frekvencia helyett 325MHz-et elérni és a 630MHz-es memória frekvenciát 730MHz-re változtatni. Tovább nem volt érdemes forszírozni, mert a Leadtek A250 Ultra egyébként is melegszik és most nem volt lehetőség a vízzel való hűtésére.

Jellemző	Radeon 8500	Abit KG7 + Ti4400 +AMD XP 1900+	ASUS A7V8X + Ti4400 +AMD XP 2200+	Abit KG7 + Ti4600 +AMD XP1900+	ASUS A7V266-E + Ti4600 +AMD XP 2200+
3DMark Score	8107	9108	10256	9894	11044
Game 1 (Low)	128.7 fps	121.5 fps	142.5 fps	144.8 fps	152.5 fps
Game 1 (High)	51.2 fps	50.8ps	48.8 fps	51.7 fps	52.5 fps
Game 2 (Low)	137.6 fps	170.5 fps	198.9 fps	181.2 fps	211.9 fps
Game 2 (High)	74.8 fps	97.9 fps	106.1 fps	103.6 fps	113.6 fps
Game 3 (Low)	125.0 fps	121.9 fps	119.4fps	131.6 fps	134.9 fps
Game 3 (High)	59.6 fps	54.7 fps	53.4 fps	61.6 fps	60.0 fps
Game 4	24.3 fps	45.1 fps	74.2 fps	49.0 fps	76.6 fps
Fill Rate (Single Texturing)	691.1 MTexels/s	951.5 MTexels/s	961.8 MTexels/s	1056.7 MTexels/s	1057.2 MTexels/s
Fill Rate (Multi Texturing)	1998.2 MTexel/s	2121.1 MTexel/s	2124.0 MTexels/s	2322.6 MTexel/s	2321.8 MTexels/s
High Poligon Count (1 Light)	35.2 MTriangles/s	46.0 MTriangles/s	49.5MTriangles/s	48.8 MTriangles/s	49.5MTriangles/s
High Poligon Count (4 Lights)	9.9 MTriangles/s	11.5 MTriangles/s	11.5 MTriangles/s	12.5 MTriangles/s	12.4 MTriangles/s
Bump Mapping	101.0 fps	135.8 fps	135.0 fps	150.2 fps	156.9 fps
DOT3 (Bumps M)	87.4 fps	135.6 fps	152.8 fps	149.2 fps	159.8 fps
Vertex Shader	58.3 fps	93.6 fps	92.2 fps	98.5 fps	98.6 fps
Pixel Shader	76.5 fps	112.1 fps	117.9 fps	123.2 fps	123.2 fps
Advanced Pixel Shader	80.1fps	87.4 fps	91.8 fps	95.5 fps	101.9 fps
Point Sprites	28.0 MSprites/s	28.4 MSprites/s	28.5 MSprites/s	30.0 MSprites/s	32.3 MSprites/s

Amikor a 2200+-os processzor 1940MHz-es járt és a videokártya 325/730MHz-en, akkor így változott a helyzet.

Jellemző	Abit KG7 + Ti4600 +AMD XP1900+	ASUS A7V266-E + Ti4600 +AMD XP 2200+	ASUS A7V266-E + Ti4600 +AMD XP 2200+ TUNING
3DMark Score	9894	11044	11949
Game 1 (Low)	144.8 fps	152.5 fps	163.0 fps
Game 1 (High)	51.7 fps	52.5 fps	56.6 fps
Game 2 (Low)	181.2 fps	211.9 fps	230.9 fps
Game 2 (High)	103.6 fps	113.6 fps	122.2 fps
Game 3 (Low)	131.6 fps	134.9 fps	145.2 fps
Game 3 (High)	61.6 fps	60.0 fps	64.7 fps
Game 4	49.0 fps	76.6 fps	84.3 fps
Fill Rate (Single Texturing)	1056.7 MTexels/s	1057.2 MTexels/s	1177.2 MTexels/s
Fill Rate (Multi Texturing)	2322.6 MTexel/s	2321.8 MTexels/s	2537.9 MTexels/s
High Poligon Count (1 Light)	48.8 MTriangles/s	49.5MTriangles/s	53.7 MTriangles/s
High Poligon Count (4 Lights)	12.5 MTriangles/s	12.4 MTriangles/s	12.7 MTriangles/s
Bump Mapping	150.2 fps	156.9 fps	170.8 fps
DOT3 (Bumps M)	149.2 fps	159.8 fps	178.4 fps
Vertex Shader	98.5 fps	98.6 fps	107.3 fps
Pixel Shader	123.2 fps	123.2 fps	134.9 fps
Advanced Pixel Shader	95.5 fps	101.9 fps	112.6 fps
Point Sprites	30.0 MSprites/s	32.3 MSprites/s	36.3 MSprites/s

Jellemző	Abit KG7 + AMD XP 1900+ + Radeon 8500 (tuning nélkül)	ASUS A7V266-E + AMD XP 2200+ + Ti4600	ASUS A7V266-E + AMD XP 2200+ + Ti4600 TUNING
3DMark Result	11781	11615	12485
CPU Speed	718	646	673
Helicopter Low Detail	233.3 fps	211.5 fps	226.9 fps
Helicopter Medium Detail	171.9 fps	159.4 fps	171.4 fps
Helicpoter High Detail	97.7 fps	120.4 fps	129.6fps
Adventure Low Detail	270.8 fps	273.6 fps	194.7 fps
Adventure Medium Detail	130.1 fps	126.2 fps	135.3 fps
Adventure High Detail	78.0 fps	76.7 fps	82.6 fps
Fill Rate (Single Texturing)	912.1 MTexels/s	1188.3 MTexels/s	1300.4 MTexels/s
Fill Rate (Multi Texturing)	1920.0 MTexels/s	2376 MTexels/s	2598.2 MTexels/s
High Poligon Count (1 Light)	27848 kTriangles/s	34933 kTriangles/s	38369 kTriangles/s
High Poligon Count (4 Lights)	19328 kTriangles/s	21496kTriangles/s	23382 kTriangles/s
High Poligon Count (8 Lights)	12945 kTriangles/s	11723 kTriangles/s	12812 kTriangles/s
8MB Texture Rendering Speed	736.7fps	885.4 fps	968.0 fps
16MB Texture Rendering Speed	586.6 fps	473.9 fps	507.4 fps
32MB Texture Rendering Speed	309.7 fps	257.1 fps	275.1 fps
64MB Texture Rendering Speed	157.8 ps	133.6 ps	143.0 ps
Bump Mapping (Emboss, 3 pass)	368.5 fps	566.3 fps	623.2 fps
Bump Mapping (Emboss, 2 pass)	444.6 fps	760.0 fps	854.4 fps
Bump Mapping (Emboss, 1 pass)	821.5 fps	1230.3 fps	797.6 fps

Az eredmények tükrében a következő konfigurációval lehetne igazi rekordokat döntögetni:

Alaplap: Nyílván célszerű AGP 8x-re hajtani és 400MHz-es memóriát kezelő chipsetre. Ha Intel CPU a cél, akkor talán ASUS P4B8X vagy Soltek 85-DR2-C (esetleg 1066-os RAMBUS-os alaplap), AMD esetén az ASUS A7V8X "megteszi".

Processzor: egy 533MHz-es FSB-vel rendelkező 2.4GHz-es P4-es vígan mehet 3GHz-en, ha AMD-ből szeretnénk építkezni, akkor egy AMD XP 2600+ lenne a jó választás, az jó esetben 2.8-2.9GHz-en is elmegy.