Kicsit szétnéztem mi újság Pentium 4-es processzor ügyében. Azért is tettem ezt, mivel úgy néz ki pár hónap múlva kis hazánkban is kapható lesz a gigahertzes "nagyágyú". Nagyon szélsőséges véleményeket olvastam a processzorról, így, majd ha kipróbáltam, akkor alakítok ki véleményt.
Egyfajta határhoz érhettek, mivel nagyon ravasz módon oldották a processzor órajelét. Állítólag úgy próbálták megnövelni a processzor teljesítményét, hogy az órajel fel- és lefutó élénél is adatot szolgáltathat. Érdekes adatok: 42 millió tranzisztor 0.18 mikronos technológia, 400MHz-es system bus, és természetesen az Intel adatlapja szerint minden hiper-szuperül továbbfejlesztett.
Legelőször egy képet szerettem volna látni a processzorról. Kíváncsi voltam, hogy vajon ennek is olyan ki CPU magja van, mint az elődjének? Nem volt egyszerű képet találni a P4-es processzorról. Ezek voltak a legjobbak...:
Nos bár nem valami nagy képek, de azért hűtés szempontjából előnyösnek tűnik
a processzor, ugyanis szemre jóval nagyobb a processzor mag, mint a PIII-nak.
Tehát aki peltierrel szeretné hűteni a processzort, valószínű, hogy könnyebben
dolga lesz, mint a mostani Intel processzoroknál.
Kezdetben 1.3, 1.4GHz illetve 1.5GHz-es sebességű processzorok kerülnek piacra. Egyenlőre 100eFt feletti árra számíthatunk, de remélhetőleg mire eljut hozzánk, lejjebb megy az ára. Nos ledöbbentő eredményre jutottam, amikor rábukkantam a teszt eredményekre. Ugyanis én többre számítottam, íme egy rövid összefoglaló a látott eredményekről referencia adatokkal:
Az adatokat az új SiSoft Sandra szolgáltatta. Ebben az 1.5GHz-es P4-et tüntették fel referencia adatnak. Készítettem egy grafikont, itt először három processzort akartam feltüntetni. Az 1.5GHz-es P4, az 1GHz-es Athlon és a poén kedvéért egy 1.1GHz-re húzott Celeron 2-es. De a teszt eredmények láttán először a Celeron 2-es eredményeit mellőzzük, mert amikor a CPU aritmetikai egységét, vagyis a nyers erőt teszteltem, akkor csodák csodájára lenyomta a P4-es processzort, amit nem tudok mire vélni, de az biztos, hogy a Pentium 4-es az erősseb, ezt senki nem vitathatja. Ezt a GHz-re húzott duron tulajdonosok is kipróbálhatják. Mivel egy ennyire tuningolt Duron MIPS-ben mérve alig marad 3000 alatt. A Celeron 2-es is háromezer környékén mozog, míg a P4-esnél mindez 2807MIPS-et eredményez. Amit nagyon meglepőnek találok. Ettől eltekintve minden más paraméterben a P4-es a nyerő. Végül a harmadik processzornak egy 1GHz-es PIII-ast tüntettem fel. Három dolgot tartottam fontosnak, a CPU MIPS-jét (másodpercenkénti műveletek száma millióban megadva). A multimédia benchmarkot és a memóriakezelési sebességet.
1. CPU ALU MIPS
2. Multimédia benchmark
3. Memóriakezelési sebessége
Ebből annyi látszik világosan, hogy a Pentium 4-es csak jóval nagyobb órajellel tudja lekörözni a konkurenciát. Nagy fejlődés csupán a memória írási/olvasási sebességben van. Nem csoda, mert a 400MHz-es rendszerbuszt használtak.
De nézzük az Intel mit ígér. Sokan etalonnal tartják a Quake III-as timedemot, elvileg a következő eredményre jutunk 640x480-as felbontás esetén:
Természetesen ravasz módom végezték el a tesztet, mert szerintem 640x480-as felbontást már senki sem használ. Kíváncsi voltam, hogy igaz-e a 143.2 FPS PIII-as esetén és valóban elérhető ez a sebesség, de ez kevesebb lesz, ha a felbontást növelem. Ja és az is hozzátartozik a dologhoz, hogy mindez 16 bites színmélység esetén értendő.
Pár napja a következő problémával álltam szemben. Egy nem túl fickós gépen
egy MPEG4-ben kódolt filmet szerettem volna megnézni. De annyira szaggatott,
hogy reménytelen volt. Pedig egy 266MHz-es PII-es volt. Mondhatná valaki nem
nagy szám ez a gép. Így is van, de nem gondoltam volna, hogy a szoftveres dekódolás
ennyire leterheli a gépet. Gyorsan megnéztem az otthoni teszt gépemmel és az
1.1GHz-en hajtott celeron 2-es pont 50%-ig volt leterhelve ezzel a feladattal.
Ezért érdemes megnézni, hogy mit várhatunk ha Windows Media Encodert használunk,
ami jócskán processzor igényes:
Mindez 720x480-as felbontás és MPEG4 esetén érvényes (30 másodperc, 30fps).
Hasonlóan műveletigényes wav kiterjesztésű fájlokból MP3-at készíteni, mondjuk 128kbit/sec-es sebességgel. Beethoven 9-dik szimfóniájánál a következő eredményre jutnánk:
A teszt Intel teszteredményei szerint nagyjából minden téren 35-40%-os teljesítménynövekedésre számíthatunk (elvileg). Ha arra gondolunk, hogy a processzornak ehhez eleve 50%-al nagyobb órajelre van szüksége, akkor nem tudom milyen újításokat sikerült beépíteni, ami a sebességet növeli. Mert ezek szerint elég lett volna az megoldani, hogy egy PIII nagyobb órajellel üzemeljen. Ezért megnéztem, hogy mit ígérnek:
1. Az aritmetikai egység (ALU) a mag frekvenciájának kétszeresével ontja az adatokat (fel és lefutó élre).
2. 20 állapotú pipeline szervezés a mostani 10 állapotú helyett.
3. Nagyon előrelátó spekulatív végrehajtást. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ezzel szerencsés esetben rövidebb idő alatt végrehajtható a program azáltal, hogy előre megpróbál adatokat feldolgozni mielőtt arra a szekvencia szerint sor kerülne.
4. A belső cache memórián is fejlesztettek, pontosabban a dekóderén. És még egy lényeges dolog, 256KB cache memóriával rendelkezik, ami teljes sebességen működik.
5. SSE2 ami 144 új utasítással rendelkezik.
És még egy rakás sebességi adatot találni az Intel hivatalos honlapján. De
első hallásra nem sokat mond, pl. az, hogy 3.2Gbit/sec-es adatátviteli sebességgel
rendelkezik (ez háromszorosa a PIII-nak), sokkal inkább az számít, ha valaki
ilyen processzort használ, akkor az a munkáját mennyire hatékonyan segíti. Mindez
kiderül amint a hazai piacon is megjelenik az Intel legújabb processzora.
Ez a számháború ott vált érdekessé, amikor a winchester gyártóknál megláttam,
hogy úgy is megadták a sebességet, hogy hány másodperc alatt tölti be Shakespeare
összes művét....
E -mail
