A legnépszerûbb nVIDIA chippel szerelt kártyák mostanában a V7100 illetve V7700-as videokártyák. Sok variációjuk létezik (TV out, DDR, SDR stb.) Nyílván sokszor a pénz határozza meg, hogy melyiket választjuk. De mintha elfeledkeztünk volna az elõdökrõl. Most nem a TNT-hez akarok visszatérni, inkább a V6xxx sorozatra hívnám fel a figyelmet. Annál is inkább, mert már nem túl drágák és mindenféleképpen gyorsabbak, mint egy MX2-es. Ezért nézzük meg röviden az V6800-as képességeit.

Ez egy ASUS V6800-as 32M DDR RAMos videokártya. Két hete tesztelem, nagyon megbízhatónak bizonyúlt. Ha stabilitás szempontjából nézzük, akkor tuningolva is nagyobb megbízhatóságot nyújt, mint pl. egy MX2-es kártya. De ne a tuningnál kezdjük, arra a cikk végén illetve a második részben lesz szó.

Ez a processzor lapul a hûtõborda alatt, látható rajta, a DDR jelzés. Ez a dupla sebességû memóriára utal. Ezeket a grafikus kártyákat 6ns-os rammal szerelik. Ez azt jelenti, hogy elvileg 166MHz-es lenne a memória, ha SDR-rõl lenne szó.

A DDR-nek köszönhetõen ez a 166MHz-es sebesség úgy látszik, mintha dupla olyan gyors lenne a memória. Ennek ellenére a gyári driver CD a Tweak programja alapján a 333MHz helyett csak 299MHz-el hajtják a memóriát.

A processzor sincs túlpörgetve azzal a 120MHz-el. Elsõ dolgom az volt, hogy óvatosan emelgetve a frekvenciákat megnézzem, hogy mennyi a maximum. De nem volt szükség túlzott óvatosságra, mivel a maximumon járatva mind a memóriát, mind a processzort teljesen stabil maradt a rendszer. De aki kezdõ a tuningolásban annak ajánlom, hogy az elõzõ kép tetején lévõ Use tweak részt kapcsolja ki, mert ha mégsem bírja a kártya és lefagy a gép, akkor újraindításkor megint azon a frekvencián megy a kártya amin elõtte lefagyott, tehát safe módból el kell távolítani a tweak programot, hogy újra alaphelyzetbe kerüljön. Ezt a fáradságot spórolhatjuk meg, ha kezdetben nem ikszeljük be ezt a pontot.

Nos ez volt a maximum, tovább ezzel a programmal nem tudtam húzni a kártyát. A PowerStrip nevû programmal a felsõ korlát magasabb, errõl még késõbb szó lesz.

A beállításokat vizsgálva gyakran észreveszem, hogy kevés idõt fordítanak az emberek az optimális beállításra. A tuning tudom az elsõ, amit érdemes kipróbálni, de sokan elfelejtik, hogy pl. játék közben egyáltalán nem biztos, hogy optimális a frissítési frekvencia, ezt itt lehet beállítani:

A Change refresh rate gombot kiválasztva a következõ kép tárul elénk:

Célszerû minden felajánlott felbontáshoz megkeresni a maximális frissítési frekvenciát és utána tesztelni, hogy valóban bírja-e a monitor. Ha ezt egyszer egyesével beállítottuk, akkor utána, ha felbontást váltunk pl. egy játékban, akkor ennek megfelelõen fog alakulni a frissítés. Mert az megint egy másik dolog, hogy a windowsban miként alakul a frissítés, az sokkal köztudottabb, hogy ott mit hogyan kell állítani.

A gyári CD találunk egy SmartDoctor nevû programot:

Itt feszültségeket illetve a CPU hõmérsékletet illetve a ventilátor fordulatszámát ellenõrizhetjük. A program figyelmeztet ha a ventilátor pl. meghibásodik. Látható, hogy a kép készültekor 53 fokos volt a CPU, akkor alapfrekvencián mûködött a kártya és gyakorlatilag nem volt terhelve a procija. De 150/379MHz-es tuning esetén fél óra aktív használat után könnyedén eléri a 80 fokos hõmérsékletet. Ezen lehet valamit segíteni, mert pl. a tesztpéldán hûtõje alatt a szilikonzsír úgymond egy sarokba "csoportosúlt", azt érdemes egyenletesen elkenni.

A videokártyának ezek a fõbb paraméterei. Pl. ha 3Dmark2000-el teszteljük, akkor a pontszám szempontjából fontos lehet, hogy összesen mennyi memóriát csapunk hozzá a rendszerbõl a videokártyához. Mert, mint az a fenti képen is látható, hogy 32 megás a kártya és összesen 58M áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy így a 64M renderelést a 3Dmark2000 kihagyja, míg ha megnöveljük pl. 65 megára, akkor azt is pontozza. De a Default benchmarkkal nem sikerült átlépni egy Thunderbird 1100MHz-es géppel és ASUS A7V-133-as alaplappal a 6000pontot (pár pont hiányzott). Ez több mint egy hiper-szuperül tuningolt MX2-es és kb. csak 18-20%-al kevesebb, mint a legturbósabb V7700-as. De árban jóval nagyobb a különbség.

Sõt, ha valaki hozzá tud jutni DDR memóriához pl. egy rossz processzorú videokártyából kiépíti, akkor megvan a lehetõség, hogy a kártya hátuljára a bejelölt helyekre felforrasztja és máris 64 megás a kártya. De ez csak elvi játszadozás, mert ehhez sok mindennek össze kell jönnie. Noha ezt is Quadrová lehet alakítani (csak náhány speriális dologba okoz sebességnövekedést), itt még nem tettem meg, errõl, teszt eredményekrõl és az extrém hûtésérõl a következõ részben írok.

E-mail