Íme a két véglet a 120mm-es "sugárhajtómű" és a 40mm-es chipset hűtőről leszerelt ventilátor...

A CPU hűtéséről és a PC ház jó szellőzéséről gyakran esik szó. Ezekhez 6-7-8 esetleg 9cm-es ventilátorokra lesz szükségünk. Ám ennél nagyobbak is vannak, pl. a fennti képen egy 120x120mm-es látható a billentyűzeten. Igaz a beszereléssel gondjaink lehetnek, hiszen általában csak a szerver házakban van ilyen méretű ventilátornak hely. De nem kell nagy leleményesség a beszereléséhez. Az erős légmozgás a tuningot és a stabilitást is segíti.

A nagy ventilátor Innovative gyártmányú és BP1202512M típsú. 12 Voltos és 0.25 Ampert vesz fel. Noha hárompólusú csatlakozóval rendelkezik, még véletlenül se csatlakoztassuk közvetlenül az alaplaphoz, mert a hárompólusú FAN csatlakozók nem bírják el (a hozzá menő vezeték illetve az esetleges feszültség csökkentő elektronika a gyenge pont). Illetve elbírj egy darabig... de nagyon nem ajánlott. Inkább használjuk a mellékelt átalakítót.

A másik két hűtő chipsetre való. 40x40mm-es ventilátorokkal látták el a feketére eloxált alumínium hűtőbordát. Van olyan fajta, amit hárompólusú (fordulatszámmérős) csatlakozóval rendelkezik és olyan is, ami "mezei" négypólusúval. Ezek alacsony áramfelvételűek (0.09 Amper) és kis teljesítményűek (1 Watt). De ahhoz képest milyen aprók viszonylag nagy légáramlást hoznak létra. Egy chipsetnek untig elég. De kis ügyeskedés után videokártyák memóriáját is hűthetjük. Viszont nem ajánlott ezekkel a videokártya GPU-ját hűteni, mert a legtöbb mai videokártya processzora olyan sok hőt termel, amivel ezek a kis chipset hűtők nem birkóznának meg. (Egyénként a mindkét kis chipset hűtőn Evercool ventilátorok vannak.)

A chipset hűtők alján 3M gyártmányú hővezető ragasztó van (öntapadós). Nagyon erős ez a ragasztó, de csak egyszer lehet feltenni. Egy esetleges levétel után annyira megsérül a ragasztó, hogy az a továbbiakban már nem használható.

Egy kicsit utánanéztem ezeknek a 3M hővezető ragasztóknak, mint kiderült külföldön öntapadós tapéta szerű kiszerelésben hűtő nélkül is meg lehet venni. Igaz úgy tűnik, hogy csak nagytételben. Bár itt hővezető anyagról beszélünk, de jó ha tudjuk, hogy a hővezető pasztához hasonlóan ennek is messze elmarad a hővezető képessége a fémekétől!!!

Általában 0.05, 0.13 és 0.25 mm-es vastagságban forgalmazzák. Elektromosan szigetel. Hővezető képességük 0.43 W/mk és termikus ellenállásuk a vastagságtól függően 0.2 és 0.9 in2/W között mozog. Nyilván a vékonyabbnak alacsonyabb a termikus ellenállása.

Nézzük, pl. a chipset hűtőkön alkalmazott 0.13 mm vastagságú hővezető ragasztó tulajdonságait. a 0.5 in2/W termikus ellenállás azt jelenti (SI-re áttérve), hogy ha 1 négyzetcentiméteres felületet 1 Wattal melegítünk és erre helyeznénk ezt a ragasztót, majd a hűtőt, akkor az átmenet során 3.22 fokos "hőlépcső" jön létre. Egy mai chipset hűtendő felülete 8 négyzetcentiméter körül van. A chipset típustól függően 5-20 Wattot disszipál. Így egy kevésbé kazán módjára működő chipset eseten van úgy, hogy csak 1-2 fokos hőmérséklet különbség alakul ki a chipset teteje és a hűtő alja között, de ez akár 8 fok is lehet, ami már egy kicsit soknak tűnik... Gondoljuk csak bele mi lenne, ha a CPU magra is ilyen termikus ellenállású hővezető anyag kerülne. Normális esetbe a CPU mag és a hűtő között lehelet vékony 0.01 vagy még vékonyabb rétegben van a hővezető anyag. Ez az előbb említett termikus ellenállást kapásból