Kompresszoros hűtésemet egy kicsit félretéve, most egy másik módszert is kipróbáltam, furcsán néz ki az biztos...
A héten ismét szakítottam némi időt a gázhűtésű kísérletekre.
Aki olvasta az "Irány a rekord" című cikkeket, az tudja, hogy jelenleg kompresszoros
gázhűtővel próbálkozok. Nagy valószínűséggel elegendő lenne a -10 fokos folyadék
(ennyit tudott maximum), de ha már extém hűtés lesz, akkor a hőmérséklet lehetne
sokkal alacsonyabb, így jelenleg a hőcserélő fejlesztése folyik, így a tesztfolyamatból
1-2 hétre kiesett ez a rendszer.
Végre sikerült kideríteni pár érdekes dolgot az R134a hűtőgázról,
íme:
|
Hőmérséklet
(Celsius fok)
|
Nyomás
|
A
folyadék sűrűsége (l/kg)
|
A
gáz sűrűsége (l/kg)
|
A
folyadék entalpiája (kJ/kg)
|
A
gáz entalpiája (kJ/kg)
|
Entalpia
különbség (kJ/kg)
|
|
-50
|
0.299
bár
|
0.692
|
596.88
|
137.72
|
366.32
|
228.60
|
|
-45
|
0.396
bár
|
0.699
|
459.14
|
143.48
|
369.55
|
226.08
|
|
-40
|
0.516
bár
|
0.706
|
357.66
|
149.34
|
372.78
|
223.44
|
|
-35
|
0.666
bár
|
0.713
|
281.87
|
155.32
|
375.99
|
220.67
|
|
-30
|
0.848
bár
|
0.720
|
224.55
|
161.40
|
379.18
|
217.78
|
|
-25
|
1.067
bár
|
0.728
|
180.67
|
167.59
|
382.34
|
214.75
|
|
-20
|
1.330
bár
|
0.736
|
146.71
|
173.88
|
385.48
|
211.59
|
|
-15
|
1.642
bár
|
0.744
|
120.15
|
180.28
|
388.67
|
208.29
|
|
-10
|
2.008
bár
|
0.753
|
99.17
|
186.76
|
391.62
|
204.85
|
|
-5
|
2.435
bár
|
0.762
|
82.45
|
193.34
|
394.62
|
201.28
|
|
0
|
2.929
bár
|
0.772
|
69.01
|
200.00
|
397.56
|
197.56
|
|
5
|
3.497
bár
|
0.782
|
68.11
|
206.74
|
400.44
|
193.70
|
|
10
|
4.146
bár
|
0.793
|
49.22
|
213.57
|
402.26
|
189.69
|
|
15
|
4.883
bár
|
0.804
|
41.89
|
220.46
|
406.00
|
185.54
|
|
20
|
5.716
bár
|
0.816
|
35.83
|
227.44
|
408.66
|
181.23
|
|
25
|
6.651
bár
|
0.828
|
30.77
|
234.48
|
411.24
|
176.76
|
|
30
|
7.698
bár
|
0.842
|
26.52
|
241.61
|
413.71
|
172.11
|
|
35
|
8.865
bár
|
0.856
|
22.94
|
248.81
|
416.08
|
167.27
|
|
40
|
10.160
bár
|
0.871
|
19.89
|
256.11
|
418.33
|
162.23
|
|
45
|
11.592
bár
|
0.888
|
17.29
|
263.50
|
420.45
|
156.94
|
|
50
|
13.171
bár
|
0.807
|
15.05
|
271.02
|
422.41
|
151.39
|
|
55
|
14.907
bár
|
0.927
|
13.12
|
278.69
|
424.19
|
145.51
|
|
60
|
16.811
bár
|
0.949
|
11.44
|
286.53
|
425.76
|
139.24
|
|
65
|
18.894
bár
|
0.974
|
9.97
|
294.59
|
427.09
|
132.49
|
|
70
|
21.170
bár
|
1.003
|
8.68
|
302.95
|
428.10
|
125.15
|
|
75
|
23.651
bár
|
1.036
|
7.53
|
311.68
|
428.71
|
117.03
|
|
80
|
26.353
bár
|
1.076
|
6.50
|
320.93
|
428.81
|
107.87
|
|
85
|
29.292
bár
|
1.127
|
5.56
|
330.91
|
428.17
|
97.26
|
|
90
|
32.487
bár
|
1.194
|
4.68
|
342.02
|
426.40
|
84.38
|
|
95
|
35.958
bár
|
1.298
|
3.83
|
355.20
|
422.55
|
67.36
|
|
100
|
39.728
bár
|
1.544
|
2.80
|
274.97
|
411.79
|
36.83
|
A következőket érdemes tudni: 100 fok fölé nem szabad hevíteni
a gázt, ezért a skála is csak addig van. Mondjuk ez megoldható. A különböző
hőmérsékletekhez különböző nyomások tartoznak. A harmadik oszlopban a folyadék
sűrűsége van megadva, nem kg/l-ben, hanem ennek a reciprokában, ez nyomásfüggő.
Nyilván a gáz sűrűsége is nyomásfüggő, ez a negyedik oszlopban látható. Az utolsó
három oszlop nagyon érdekes, nem kell megijedni az entalpiától. Igazából az
utolsó oszlop a legfontosabb. Itt kJ/kg-ban megadott számokat látunk. Ez annyit
jelent, hogy ha az R134a folyadék gázzá válik, akkor ez mekkora energiát jelent.
Pl. szobahőmérsékleten (legyen ez most 20 fok) 100 gramm folyadék elpárologtatása
18.123kJ energiát emészt fel. Ezt a 100 gramm folyadékot egy 100 Wattal melegedő
processzor kb. 3 perc alatt párologtatja el.
Nem véletlenük kanyarodtam a párologtatás felé, íme egy igazán
különös "ketyere", saját fejlesztés:
A CPU-re egy vastag vörösréz lapot rögzítettem. Erre egy kis vörösréz
tartályt hegesztettem, amiből két cső ágazik ki. Ezek a csövekre rézlapokat
rögzítettem.
A működés a következő:
A CPU-n elhelyezett tartályban folyékony állapotú R134 van, a
két csőben pedig gáz. A processzor vadul melegíteni kezdi a gázt, ennek hatására
az forrni kezd, párolog és közben a nyomás nő. Úgy 10 báros nyomásnál stabilizálódik
a nyomás, az kb. 40 fokos gázhőmérsékletet jelent (lásd az előbb bemutatott
táblázatot). A hűtőlamellák (vagyis a csőre rögzített rézlapok) az elpárolgott
folyadékot azaz a gázt visszahűtik és az lecsapódik a cső falára onnan pedig
visszacsurog a CPU-n elhelyezett tartályba.
A megoldás nagy hátránya, hogy a nyomás növekedtével nő a folyékony
állapotú R134a forráspontja, így a CPU a valóságban kb. 50 fokon üzemel. Az
viszont alig számít valamit, hogy mennyit fűt el a processzor, hiszen ha egyszer
beindul a cirkuláció, akkor az hatalmas energia elvonással jár. Természetesen
nem tud több energiát elvonni, mint amit a CPU belepumpál a hűtőrendszerbe.
Vagyis egészen addig, amíg folyadék is van a hűtőben (ekkor van mint párologtatni)
a CPU disszipációja majdhogynem lényegtelen, csupán azt kell megoldani, hogy
az elpárologtatott folyadék kellő időben visszahűljön.
A gigantikus CPU hűtőnek jelentős súlya is van, megfelelő megtámasztás
nélkül nagyon elhúzná az alaplapot, ezért majd külön megtámasztom. A bemutatott
kép csak egy kísérlet, ott egy akkumulátor volt a bak.
Előnye: teljesen csendes, nem kell külön energia befektetés a
hűtéshez, nagyon üzembiztos és hosszú élettartamú. Hátránya: nehéz, viszonylag
költséges, csak egy adott AMD alaplaphoz és fekvő házban használható. Kilóg
PC házból.
