Egy 1200MHz-es Celeron processzortól az 1500MHz teljesen átlagosnak számít, az 1600MHz már valami!
A Tigra Computer jóvoltából
közelebbről is megismerkedhetünk az Intel "újdonságával" az 1200MHz-es
Celeron processzorral. Köszönjük! Már ránézésre is szimpatikus:
A CPU magon egy hatalmas fémsapka csücsül, így a szerelésből adódó
károkat 100%-osan kiküszöbölték (lesarkazás, repedés stb. bár az Intel processzorok
kevésbé érzékenyek a sarkok letörésére).
Természetesen nem ilyen hatalmas a processzormag, az kb. 1x1cm-es.
Itt csupán egy fémkupak került a magra, ezt a széleken ragasztással rögzítik:
A lyuk pofon egyszerű megfontolásból került a fém sapkára, nevezetesen
nem akartak vákummal binlelődni és ha a sapka alatt levegő van, az a melegedés
miatt mechanikai feszültséget okozna. Így ott a lyuk és az a minimális túlnyomás
távozni tud, még akkor is, ha rajta van a hűtő.
Pillantsunk rá a hátuljára:
Le sem lehetne tagadni, hogy ez a CPU nem a Tigra Computertől
származik... 12db apró SMD alkatrészt találunk a CPU hátulján. Ezek nem kondenzátorok,
mint amit a PIII és "mezei" Celeron 2-es processzoroknál használtak.
256kByte cache memória nagyot lendít CPU tudásán. 100MHz-es FSB-vel
gyártják. Egészen alacsony, 1.475 Voltos Core (mag) feszültséget igényel, így
a magas órajel ellenére is csak 30 Wattot disszipál. Hatalmas áramfelvétellel
rendelkezik, a lábak közül 74db mag feszültség bevezetésére szolgál, ehhez természetesen
74db földelő láb is társul. Ezen kívül még másik öt fajta tápfeszültség lábbal
rendelkezik, de azok összesen 30 lábat foglalnak. (De ez a PIII és Cel2-nél
is így van.)
A szükséges tápfeszültséget korábban 4 lábon jelezte a CPU az
alaplapnak, pontosabban volt egy ötödik is, de az fix volt, így nem kellett
vele foglalkoznunk, ez rögtön fontos tényező lesz. Remek tuning processzorral
van dolgunk, de itt is igaz, hogy a feszültség emelés nem árt. No igen ám, de
a legtöbb alaplapba ha betesszük, akkor csak 1.6 Voltig lehet majd a feszültséget
emelni.
Intel adatok szerint 1.75 Volt lehet a maximális feszültség. Összehasonlításul
az előző Celeronra 2.1 Voltot írtak. Nyilván többen 2 Volt körüli értékre felturbózták
a feszültséget és túlélte a CPU. Így tartsuk be ezt a 1.75 Voltos határt. Lehet,
hogy ez alatt is tönkremegy, de nem valószínű… bár ki tudja…. De nyílván, aki
ilyen "rendellenesen" üzemelteti a CPU-t az tisztában van azzal, hogy a saját
felelősségére teszi, ha tönkremegy nem hibáztathat senkit.
No igen ám, de hogy érjük el pl. az 1.65 Voltos feszültséget,
ha az alaplap 1.6 Voltnál korlátozni kezd. Nos a megoldás kézenfekvő, de előtte
meg kell ismerkedni az 5db feszültség jelző (VID) lábbal. Korábban ilyen volt
a feszültség kódolás:
VID3
|
VID2
|
VID1
|
VID0
|
CPU
Core feszültség
|
1
|
1
|
1
|
1
|
1.3V
|
1
|
1
|
1
|
0
|
1.35V
|
1
|
1
|
0
|
1
|
1.4V
|
1
|
1
|
0
|
0
|
1.45V
|
1
|
0
|
1
|
1
|
1.5V
|
1
|
0
|
1
|
0
|
1.55V
|
1
|
0
|
0
|
1
|
1.6V
|
1
|
0
|
0
|
0
|
1.65V
|
0
|
1
|
1
|
1
|
1.7V
|
0
|
1
|
1
|
0
|
1.75V
|
0
|
1
|
0
|
1
|
1.8V
|
0
|
1
|
0
|
0
|
1.85V
|
0
|
0
|
1
|
1
|
1.9V
|
0
|
0
|
1
|
0
|
1.95V
|
0
|
0
|
0
|
1
|
2V
|
0
|
0
|
0
|
0
|
2.05V
|
0
|
1
|
1
|
1
|
0V!!!!!!!!!!
|
0
|
1
|
1
|
0
|
2.1V
|
Most egy kicsit brutálisabb lett:
VID
(25mV)
|
VID3
|
VID2
|
VID1
|
VID0
|
Magfeszültség
|
0
|
0
|
1
|
0
|
0
|
1.05
V
|
1
|
0
|
1
|
0
|
0
|
1.075
V
|
0
|
0
|
0
|
1
|
1
|
1.10
V
|
1
|
0
|
0
|
1
|
1
|
1.125
V
|
0
|
0
|
0
|
1
|
0
|
1.15
V
|
1
|
0
|
0
|
1
|
0
|
1.175
V
|
0
|
0
|
0
|
0
|
1
|
1.20
V
|
1
|
0
|
0
|
0
|
1
|
1.225
V
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
1.25
V
|
1
|
0
|
0
|
0
|
0
|
1.275
V
|
0
|
1
|
1
|
1
|
1
|
1.30
V
|
1
|
1
|
1
|
1
|
1
|
1.325
V
|
0
|
1
|
1
|
1
|
0
|
1.35
V
|
1
|
1
|
1
|
1
|
0
|
1.375
V
|
0
|
1
|
1
|
0
|
1
|
1.40
V
|
1
|
1
|
1
|
0
|
1
|
1.425
V
|
0
|
1
|
1
|
0
|
0
|
1.45
V
|
1
|
1
|
1
|
0
|
0
|
1.475
V
|
0
|
1
|
0
|
1
|
1
|
1.50
V
|
1
|
1
|
0
|
1
|
1
|
1.525
V
|
0
|
1
|
0
|
1
|
0
|
1.55
V
|
1
|
1
|
0
|
1
|
0
|
1.575
V
|
0
|
1
|
0
|
0
|
1
|
1.60
V
|
1
|
1
|
0
|
0
|
1
|
1.625
V
|
0
|
1
|
0
|
0
|
0
|
1.65
V
|
1
|
1
|
0
|
0
|
0
|
1.675
V
|
0
|
0
|
1
|
1
|
1
|
1.70
V
|
1
|
0
|
1
|
1
|
1
|
1.725
V
|
0
|
0
|
1
|
1
|
0
|
1.75
V
|
1
|
0
|
1
|
1
|
1
|
1.775
V
|
0
|
0
|
1
|
0
|
0
|
1.80
V
|
1
|
0
|
1
|
0
|
1
|
1.825
V
|
A tesztelt processzor feszültség kódja: 11100, vagyis 1.475 Voltos.
Ez így rendben is van, az Intel is ezt írta az oldalán (a CPU hátulján ki lehet
mérni). Egyébként 69 fokos hőmérsékletig garantálják alapfrekvencián és alapfeszültségen
a stabil működést, a károsodás 85 fok felett következik be, ami nem túl sok.
Bár elég jó a túlmelegedés elleni védelem, inkább lefagy a CPU, de nem igazán
megy tönkre. Bár vannak ellenvélemények is.
Ha a processzort hátulról nézzük (a lábait) és úgy tarjuk, hogy
a két sarokban látható lábhiány a bal kezünk fele essen, akkor a jobb felső
sarokban itt találjuk a feszültség azonosító lábakat.
Ha a VID1-es kékkel jelzett lábat összekötjük a közelében található
VID2-es lábbal, akkor egyből 1.675 Volt lesz a default feszültségünk. Ez már
nagyon megközelíti a kritikus 1.75 Voltot, de talán jó hűtéssel nem pusztul
el a CPU. A teszt során szerencsére semmi nem ment tönkre, de nem bírtam ki,
hogy meg ne változtassam a default feszültséget. Bár alaplapi gondok miatt így
sem ment sokkal jobban a CPU. (Mindenki saját felelősségére avatkozik be a CPU
lelki világába!) Egyébként a lábak összekötése az alaplapon történ, "folyékony
ezüst" nevezetű anyaggal.
(Zárójelben megjegyzem, hogy két lábbal BSEL1 és BSEL0 a CPU az
alaplapnak a szükséges FSB-t jelzi. Az 11-es kód azt jelenti, hogy 100MHz-es,
az FSB. Nyilván a másik három lehetőség közül az egyik a 66MHz a másik a 133MHz
és a harmadik valami egyéb, vagy tiltott kombináció. Ha a processzor bírja,
akkor elvileg FSB hardveres átállításának sincs akadálya. De ez inkább olcsóbb
alaplapoknál lehet fontos, ami 815-ös és nincs FSB állítási lehetősége. Ezt
ezzel a CPU-val még nem próbáltam ki, de PIII-al igen. Érdekes volt, akkor 133MHz-re
átállítva (BIOSból) az FSB-t a monitor be sem kapcsolt, míg a beavatkozás után
egyből (alapfeszültségen!) stabil lett...)
Egy ABIT ST6-os alaplapban üzemelt ez a 1200MHz-es CPU. Mindenféleképpen
815 chipset szükséges a működtetéshez. Kipróbáltam pl. Intel 440 BX-es chipsetes
alaplappal (ABIT BE6II és BX133), ekkor se hang se kép...
Elvileg nem mindegy az, hogy milyen 815 chipset van az alaplapon.
A Tualatinhoz hasonlóan 815EP kell, de egy "B" betű még nem árt a gyártó szerint.
A teszt során azt tapasztaltam, hogy bőven elég, ha a chipset 815EP jelzésű.
Erről úgy győződhetünk meg, hogy kiszereljük az alaplapot, óvatosan levesszük
a chipset hűtőbordáját és megnézzük a jelzését.
Az előbb azt írtam, hogy bőven elég a 815 jelzés nem kell extra
betűket keresni úgy is működni fog a CPU a Socket 370-es foglalatban. Ehhez
annyit tennék hozzá, hogy a szorzót rosszul ismeri majd fel. Pl. az ST6 a legújabb
BIOS beírása után is 3.5-ös szorzót detektál a 12 helyett (bár ezért a BIOS
a felelős és nem a chipset). De ez nem igazán nagy probléma, mert ez úgy is
fix. Csupán a Speed Error Hold funkciót le kell tiltani (BIOS) és ha nem zavar
minket, hogy 350MHz-esnek detektálja CPU-t, akkor remekül működhet.
Nyugodtan mondhatom, hogy iszonyatos teljesítményt nyújt. És az
is biztos, hogy ha egy 800 vagy 850MHz-es Celeron CPU-t felhúzunk 1200MHz-re
kb. azt a teljesítményt nyújtja mint ez az 1200MHz-es Celeron. Íme a SiSoft
Sandra CPU benchmark eredménye:
Összehasonlítva egy turbózott 1200MHz-re húzott korábbi Celeronnal
a MIPS és MFLOP eredmény:
|
ALU
|
FPU
|
Celeron 800 1200MHz-en
|
3258MIPS
|
1611MFLOP
|
Celeron 1200
|
3413
MIPS
|
1578
MFLOP
|
Ez azért nem igazán jelentős különbség. A teszt képet látva ne
robbantsunk ki vitát, hogy melyik Celeron illetve AMD a jobb. Napokon belül
elkészül ennek is a tesztje, akkor komolyabb összehasonlítási alapunk is lesz.
1.5GHz-en:
Mondjuk meglehetősen durva dologgal a CPU default feszültségének
megváltoztatásával indult ez a cikk, így most irány az overclock! Egyértelműen
kijelenthető, hogy tuning bajnok az 1200MHz-es processzor, de ne feledjük, hogy
most is igaz az a megállapítás, hogy vannak olyan példányok, melyek nagyon jól
bírják magas FSB-t és vannak olyanok is melyek kevésbé. Mint kiderült én egy
olyan példányt fogtam ki, ami közepesnek mondható.
125MHz-es FSB-vel valamivel 1500MHz feletti eredményt értem el.
Mindezt 1.6 Voltos Core feszültségnél. De most tudtam meg, hogy a jobb példányok
ezt alapfeszültségen produkálják!!! Ez azért nem semmi, sikerült az is megtudni,
hogy normális hűtéssel a 133MHz-es FSB teljesen hétköznapinak számíthat, ami
ugye kb. 1600MHz-et jelent. Nos ez az esetek többségében bőven elegendő...
Itt látható a multimédiás teljesítmény (ez sem függ az alaplaptól):
Ez is, enyhén szólva jónak számít (a fenti két alapfrekvenciás
mérés esetén készült). A tuning ennyit számít:
|
Integer
SSE
|
Floating-Point
|
Celeron 1200/1200MHz
|
6615
it/s
|
8212
it/s
|
Celeron 1200/1506MHz
|
8190
its
|
10167
it/s
|
Bár az előbb említettem, hogy az Intel kontra AMD háborút nem
szeretem. De úgy gondolom nagy ász lesz ez az új Celeron 1200MHz-es processzor.
Korábban, amikor szóba került a Tualatin teljesítménye az a vélemény alakult
ki, hogy szép-szép a teljesítménye, de az ára ledöbbentő, így pl. a hazai kereslet
is igen vérszegény.
Valószínűleg a Celeron 1200-as CPU-val másként lesz, egyenlőre
még egy kicsit magas az ára, de ez az eddigi tapasztalatok alapján pillanatok
alatt normalizálódik, hiszen még újdonság. (35eFt körül van szemben pl. az AMD
1.2 GHz-es processzorával, ami nagyjából 25eFt.)
Viszont feltűnt egy érdekes dolog. A teszt során szükség volt
egy PC házra, így egy KG7+Thunderbird 1100MHz-es (1.33-on) alaplap illetve CPU
helyére került be (az ST6 SD memóriás). Először azt vártam, hogy az ST6+Cel1200
biztosan nem üti meg kiszerelt alkatrészek sebességét. Ez így is alakult, de
úgy tűnik, hogy csak a DDR-es alaplap miatt volt gyorsabb a KG7+AMD1.33G párosítás,
ugyanis az elődjét ami A7V-E+AMD1.33G 3D-ben ugyanazzal a videokártyával lekörözte...
(mindjárt láthatjuk)
Korábban a KG7-es alaplap tesztnél arról is beszámoltam, hogy
ASUS V6800-es 32M DDR-es videokártyára milyen jótékony hatással volt. Akkor
az egyébként AMD 1100MHz-es CPU 1.33GHz-en járt a DDR-es alaplapban. Most nem
tudok 1.2GHz-es eredményt bemutatni, majd pár nap múlva... Lényeg, hogy itt
van három alaplap illetve CPU párosítás 3Dmark2000-es mérési eredménye. Ebből
az első kettő azonos volt a CPU 1.33GHz-en járt 266-os FSB-vel (AMD). Amikor
ezek összehasonlítását végeztem, nagyon megörültem, hogy a DDR-es alaplap ennyi
pluszt tudok kipréselni a jó öreg Geforce 256-os kártyából (default benchmark).
Erre most itt ez az ST6+Cel1200MHz-es párosítás kb. olyan teljesítményt nyújt,
mint egy SD memóriával szerelt AMD konfiguráció.
Jellemző
|
KG7+Geforce
256
AMD
1.33GHz
266MHz
(mem. turbo)
|
A7V-E+Geforce
256
AMD
1.33GHz
133MHz
(mem. 2-2-2)
|
ST6+Geforce
256
Celeron
1.2G/1.5G
125MHz
(mem 2-2-2)
|
ST6+Geforce
256
Celeron
1200MHz
100MHz
(mem. 2-2-2)
|
3DMark Result
|
6686
|
5719
|
6530
|
6096
|
CPU Speed
|
584
|
435
|
599
|
502
|
Helicopter Low Detail
|
141.6
|
121.3
|
137.5
|
131.7
|
Helicopter Medium
Detail
|
101.9
|
85.1
|
99.2
|
94.1
|
Helicpoter High
Detail
|
48.8
|
38.3
|
47.9
|
46.9
|
Adventure Low Detail
|
114.7
|
103.3
|
113.7
|
110.8
|
Adventure Medium
Detail
|
90.2
|
78.2
|
88.2
|
76.4
|
Adventure High Detail
|
59.9
|
50.5
|
57.8
|
48.1
|
Fill Rate (Single
Texturing)
|
559.2
|
476.3
|
540.8
|
537.2
|
Fill Rate (Multi
Texturing)
|
628.5
|
589.6
|
608.5
|
603.9
|
High Poligon Count
(1 Light)
|
14888
|
8717
|
15561
|
12734
|
High Poligon Count
(4 Lights)
|
8447
|
4115
|
8199
|
8130
|
High Poligon Count
(8 Lights)
|
4548
|
2185
|
4409
|
4380
|
8MB Texture Rendering
Speed
|
413.5
|
369.
|
403.7
|
298.9
|
16MB Texture Rendering
Speed
|
383.1
|
341.2
|
372.9
|
343.5
|
32MB Texture Rendering
Speed
|
256.9
|
251.5
|
252.9
|
198.8
|
64MB Texture Rendering
Speed
|
----
|
----
|
---
|
---
|
Bump Mapping (Emboss,
3 pass)
|
220.0
|
195.4
|
216.3
|
215.3
|
Bump Mapping (Emboss,
2 pass)
|
278.5
|
249.0
|
272.6
|
270.9
|
Bump Mapping (Emboss,
1 pass)
|
465.5
|
418.6
|
452.5
|
448.1
|
A tuning teszthez hozzá kell fűznöm, hogy a jó hűtés nagyon fontos!
Cool121-el próbáltam, de az nem nagyon remekelt, majd DP5 6131C hűtővel (ez
borzasztóan jó léghűtő a tesztek alapján). Nos ez már megfelelőnek bizonyult.
1500MHz-en és 1.6 Volton kb. 45 Wattal fűt az 1200-as Celeron, míg ha elérjük
az 1.675 Voltot és 1600MHz-en járatjuk a kicsikét, akkor már 53 Wattra számíthatunk.
Ilyen hőmérsékleti eredményeket értem el (két különböző frekvencián,
különböző hűtéssel, 100%-os CPU kihasználtság esetén 30 perc múlva).
Hűtés
|
1200MHz
1.475Volt
|
1500MHz
1.6 Volt
|
DP5 6131C
|
45
fok
|
50
fok
|
Vízhűtés (31 fokos
hűtővíz)
|
40
fok
|
43
fok
|
Aki esetleg nem ismerné a Cooler Master DP5-ös 6131C hűtőjét annak
egy kép:
Így festett vízhűtővel:
A hőmérsékleti adatokból a következő tapasztalatokat szűrtem le:
a CPU magon a hőelosztó sapka tényleg szép, de nem túl jó. Ugyanis egy ugyanilyen
frekvenciájú AMD 66 Wattal fűt. Ez több mint kétszerese, mint amire ez a Celeron
1200-es képes (alapfrekvencián 30 Watt). Ugyanazzal a vízhűtővel nagyjából szintén
40 fok körül tudom tartani az AMD CPU-t. Így arra gondolok, hogy ha fele annyi
hőt termel a CPU, mint pl. az előbb említett AMD és ugyanazon a hőmérsékleten
üzemel azonos hűtővel, akkor CPU magot, talán a fém sapka miatt kevésbé hatékonyan
lehet hűteni. De azt egyből tegyük hozzá, hogy a 40-50 fokos tartomány teljesen
normális, ilyen hőmérsékleten elvileg nem mehet tönkre. (Megjegyzem, hogy az
AMD CPU-ban (kivéve az Xp-t) nincs hőmérsékletérzékelő, ott a CPU mögött mérnek.)
Néhány jellemző méret:
Jelölés
|
Minimum
|
Maximum
|
A1
|
2.266
mm
|
2.690
mm
|
A2
|
0.980
mm
|
1.180
mm
|
G3
|
0.000
mm
|
0.889
mm
|
L
|
3.048
mm
|
3.302
mm
|
C1
|
33.000
mm
|
33.000
mm
|
B1
|
30.800
mm
|
31.200
mm
|
C2
|
33.000
mm
|
33.000
mm
|
B2
|
30.800
mm
|
31.200
mm
|
Külső
legnagyobb méret
|
49.428
mm
|
49.632
mm
|
Szponzor : Tigra Computer