Az AMD processzoroknak nem csak szorzóját lehet grafitozással megváltoztatni, hanem a default feszültségét is. A cikkből kiderül miért nem lehet 1.85 Voltnál nagyob mag feszültséget beállítani.

Ha AMD tuningról van szó, akkor a cikkek többségében Thunderbird processzor a főszereplő. De nem szabad a Duronról sem megfeledkezni, hiszen ez jóval olcsóbb és hasonló tudású CPU. Noha kisebb méretű benne a cache stb. mégis jó teljesítményt nyújt. Így ebben a cikkben a Duroné a főszerep (példák), de a Tbird-nél ugyanúgy alkalmazható.

Régóta divat a CPU grafitozása, így a szorzó Lock kiiktatható, így nem csak az FSB-vel, hanem a szorzóval is manipulálhatjuk a CPU sebességét. A jelenleg cikkben sokak számára ismert dologról lesz szó, de nyílván a kezdőknek is támpontot kell nyújtani, sokaknak nem elég az, ha egy fórumban azt látják, hogy "húzd át ceruzával a L1"-et. Ennek hatására nem mindenki tudja mit is kell tenni.

Az is sokszor előfordul, hogy az olcsó Duron mellé olcsó alaplap társul. Idővel elérkezhet az a pillanat, amikor egy ilyen összeállítást tuningolni szeretnénk, de nuku Soft Menu vagy még FSB illetve szorzó állító jumper sincs az alaplapon. Ennek ellenére ilyen alaplappal is lehet tuningolni, némi átalakítás után, bár itt inkábba CPU-t kell átalakítani és ebből érteni fog az alaplap (szorzó és feszültség állítás). Ráadásul ez nem igényel komoly átalakítást, legtöbbször egy kis folyékony ezüst, vagy ha ez sincs, akkor pár centi vékony réz drót vagy grafit ceruza is megteszi.

Korábbi cikkben megjelent, hogy miként lehet a Celeron processzor default feszültségét megváltoztatni, így simán 1.85 Volt feletti eredményeket is elérhetünk, ráadásul a megoldás nem alaplap specifikus, így elvileg minden Socket 370-es foglalattal rendelkező alaplapnál működik.

Jó lenne ez Socket A (AMD) alaplapoknál is megoldani. E-mailben hívták fel egy érdekes cikkre a figyelmem, ahol többek között megtaláltam a feszültség kódtáblázatot is. Ennek birtokában 1.85 Voltig tetszőleges lehet a default feszültség. Aki olyan alaplappal rendelkezik, ahol ez pl. BIOS-ból állítható, annak kevésbé lényeges ez az információ, de ha valaki, pl. egy AMAZE KT7 Ultrát használ, annak számít. (A jelenlegi cikkben több képet is felhasználtam az előbb említett Cseh oldalról.)

Nos a feszültség kódtáblázatból kiderül, hogy miért jelent limitet a feszültség emelésében az 1.85 Volt. A probléma igen egyszerű, e felett nincs feszültség azonosító kód, szemben az Intel CPU-val. Így a default feszültség módosítását csak az alaplap ismeretében lehet elvégezni. De sokszor nem találunk leírást, hogy az adott konkrét alaplapnál miként kell elvégezni. Pl. KT7 és A7V ebből a szempontból nyerő 5 perc alatt találhatunk a neten az átalakításáról cikket. Míg a KG7-nél még mindig nem sikerült megoldani. Aki tudja erre a megoldást megoszthatná mindenkivel az infót a fórumban. Íme AMD-re feszültség kódtáblázat:

A processzor tetejét megnézve látunk egy 5db L7-es jelzésű, úgynevezett hidat:

Íme egy kép a CPU hátuljáról, itt jelölve vannak a VID4...0 lábak:

Most nézzük meg az ez előtt bemutatott pépet az L7-től a processzor tetején. Azt látjuk, hogy a két szélső híd megvan, míg közötte csak "pilléreket" látunk. Vagyis a két szélső gyárilag össze van kötve, míg a többi el van vágva. Ez az 1.5 Voltos Duron feszültség kódja. Ha hidat látunk, az a kódtáblázatban 0-át jelent, míg ha csak pillért, akkor 1-es. Vagyis ránézésre 01110 ennek a CPU-nak a kódja. (A képen a bal szélső a VID4-es, utána rendre VID3,2,1 és 0 jön.) Ha a 01110 kódot kikeressük az előző kódtáblázatból, akkor valóban rájöhetünk arra, hogy 1.5 Voltos CPU-val van dolgunk.

Tegyük fel, hogy valaki meg szeretné változatni a CPU default feszültségét. Ez simán megoldható. kikeressük a kívánt feszültséghez tartozó kódot. Legyen ez most a maximum az 1.85 Volt. Ennek 00000 a kódja. Vagyis függetlenül attól, hogy van e feszültség jumper az alaplapon, vagy a BIOSban lehet e állítani a feszültséget, ha összekötjük mind az öt hidat, automatikusan 1.85 Voltot kap a CPU.

Ugyan itt is működik az a megoldás, hogy a CPU foglalat hátulján a megjelölt lábakat folyékony ezüsttel összekötjük (mint Intelnél), de ez jóval bonyolultabb, mint a CPU tetején babrálni.

Kezdőknek: A pilléreket puha grafit ceruzával érdemes összekötni. 3-4 húzás után már általában már létrejön egy vezető csík. Ezt leírni egyszerű, mindenesetre tény és való, hogy kell némi kézügyesség. Jobb megoldás venni olyan filctollat, amivel ha papíron csíkot húzunk, akkor egy vezető réteg keletkezik. Ez speciális dolog, csak pár helyen lehet venni az országban. És természetesen folyékony ezüst nevű anyagot is használhatunk. Ez 5 grammos kiszerelésben lehet venni (közel 2eFt). Bár ennek az üvegcséjében találunk egy kis ecsetet, de ez túl vastag. inkább "szerezzünk" egy hajszálat vagy drótszálat. Mártsuk bele a végét a folyékony ezüstbe. Erre rátapad egy kevés vezető anyag, a végégén létrejövő cseppet helyezzük a kívánt két pillér közé.

Ha egy már meglévő összekötést (hidat) meg akarunk szüntetni, akkor a zsilett pengével simán megoldható. Persze aki nem vigyáz, az jól összevagdossa magát... csak óvatosan!

Most nézzük a szorzó állítási lehetőségét "hardveresen":

A processzoron keressük meg az L1, L2, L3 és L4 jelzésű részeket. Ezeknek a funkciója hasonló az előbb bemutatott L7-hez, de ez a szorzóra vonatkozik. De a dolgot tovább tetézték azzal, hogy két darab egyenként négy ellenállást tartalmazó SMD alkatrészt is elhelyeztek a CPU-n. Ezek 1 kOhmos ellenállásokat tartalmaznak. A képen függőleges irányban a szemközti kivezetések között mérhetjük ezeket a ellenállásokat. A szomszédos kivezetések teljesen független ellenállásokat tartalmaznak!

Nézzük a szorzó kódtáblázatot:

Most keressük meg a processzoron az L6-os jelzésű részt:

Itt egy Duron 600-as szorzó beállítása látható. Ha konkrét elképzelésünk van a szorzót illetően, akkor nincs más hátra a feszültség módosításához hasonlóan az L6 segítségével módosíthatjuk a szorzót. A képen a két szélső összekötés a 0-nak felel meg, míg a két középső 1-nak. Vagyis 0110 kódot látjuk. Ezt a szorzó táblázatból kikeresve valóban a 6-os szorzót kapjuk a 600-as Duronnak megfelelően. A szorzó modosítása itt is grafitozással, ezüstözéssel és zsilett pengével megoldható (a garanciának természetesen ezek után annyi...)

Visszatérve a jóval misztikusabb L1, L2, L3 és L4 részre:

Az L1 hidak vagy össze vannak kötve vagy nincsenek. Olyan nem szokott előfordulni, hogy pl. egy össze van kötve és négy nem. Ha olyan alaplappal rendelkezünk, amivel (BIOS/Jumer) segítségével állíthatjuk a szorzót, akkor a művelet csak akkor lesz sikeres, ha mind a négy L1 össze van kötve. Velem is és másokkal is már többször előfordult, hogy a grafitozás után 1-2 pillér elektromosan nem volt összekötve, noha úgy látszott. Ezüstözés esetén ez sosem fordult elő. Ha nincs meg a megfelelő kontaktus, akkor a szorzó állítása meglehetősen kaotikus lesz. Lesznek olyanok esetleg, amik sikeresek, lesz olyan, ahol pl. a 10-es szorzó helyett 6-os lesz az eredmény stb.

Most jön az igazán misztikus rész:

A képen balról sorba: FID0,1,2,3***

A szorzó állítását úgy oldották meg, hogy ahol 1-es látunk a kódtáblázatban az fizikailag 2 Voltnak felel meg, míg ahol 0-át, az 0 Voltnak (GND). Adva van négy jel (FID3,2,1,0), ezt egy magadott (feszültség kódtáblázat) kódra szeretnénk beállítani. Mondjuk 1.5 Voltra. Ekkor ilyen feszültségeket kell előállítanunk: 0 Volt, 2 Volt, 2 Volt, 0 Volt.

Az L3 és L4 alatt található SMD ellenállások pont 8db ellenállást tartalmaznak (összesen). Ezeknek a fele 0 Volta fele 2 Voltra csatlakozik. Ha az előző képet megnézzük, akkor látjuk, hogy 0 Volt 2 Volt 2 Volt 0 Volt van beállítva a 600-as Duronnak megfelelően.

*** Vigyázzunk, a FID sorrendre! Tehát ha 600-as Duronból 800-as Duront szeretnénk készíteni, akkor az előző "sárga" kép beállítása alapján az érvényes gyári kód a 0110. A 800-as Duron kódja 1010 lenne.

Táblázatosan a 600-as Duron L3 és L4 bekötése:

A 600-ad Duron 0110 beállítása ezek szerint:

Az első "0"-ért a L4/4 és L4/3 a felelős.

A második helyen szerelő "1"-ről az L4/2 és L4/1 gondoskodik.

A következő "1"-es beállításról az L3/4 és L3/2 felel.

Végül az utolsó "0"-ás az L3/2 és L3/1-en múlik.

Ha úgy nézzük az L1, L2, L3 és L4 feliratot, hogy el tudjuk olvasni, vagyis nem fejjel lefelé, 90 fokkal elfordítva vagy hasonlóan látjuk, akkor balról kezdve a L3 sorrendje: L3/1,2,3,4 és folytatólagosan az L4 sorrendje: L4/1,2,3,4. (Persze ügyesebbek fejjel lefele is el tudják olvasni, csak azért írtam, így, mert így könnyű azonosítani.)

Ha a CPU szeretnénk megváltoztatni a szorzót, akkor ki kell keresnünk a kívánt szorzót a kódtáblázatból. És az L3 és L4 résznél az ellenállások segítségével 0 illetve 2 Voltra a kód szerint beállítani a feszültséget. Ez ismét grafitozást vagy ezüstözést jelent. Bátrabbak az alaplapon is elvégezhetik a kódállítást, de ez bonyolultabb. De itt van a CPU hátuljáról egy kép, szintén megjelölve a FID3,2,1,0:

Egyedül az L2 funkciójáról kevés az infó, aki tud erről bővebbet az ne fogja vissza magát...