Kedves olvasóm,
ezt a 21 napos kurzust a weben találtam, és gondoltam, lefordítom Neked, hogy betekintést nyerhess a programozás rejtelmeibe.
Bár ez a jegyzet ígéri a teljesen kezdőknek is, hogy el tudják majd sajátítani ezt a tudást, én szeretném, ha pár fogalmat megnéznél, akár a weben, akár könyvben- ha tényleg komolyan szeretnél foglalkozni a témával. A jegyzet aktív, tehát, szükséged lesz a Delphi 4.0 fejlesztői környzetre, lehetőleg angol nyelven, mert valószínűleg a szöveg nem hű a magyar változat kifejezéseihez, de ugyanakkor tartalmazza az angolt.
Írhattok Nekem e-mail-t, mert én is tudok segíteni, ha valami probléma merül fel.
De nem húzom tovább a szót, íme a fordítás:
MI A DELPHI?
A Delphi a Borland cég legkeresettebb és legközkedveltebb terméke- a gyors alkalmazásfejlesztés területén (Rapid Application Developement- RAD). Evvel a programnyelvvel a Windows alkalmazások írása gyorsabb és könnyebb, mint az eddig kiadottakkal.
Tudsz vele írni Win32 kezelőprogramokat, de ugyanúgy grafikus felületet felhasználóknak (Graphical User Interface- GUI).
Amikor ilyen GUI programot készítesz, minden segítséged megvan egy Object Pascal nevű programnyelvvel, RAD környezetben.
Ez azt jelenti, hogy User Interface-t tudsz készíteni egy programnak (User Interface alatt értsd a menüt, a dialog-ablakokat, stb.) használva a DRAG-AND-DROP technikát. ActiveX vezérlőt is tudsz használni, ha mondjuk Web böngészőt szeretnél.
Mindezt nyújtja Neked a Delphi, gyakorlatilag ingyen.
Most szinte hallom, amint kiáltasz: - Ez király! –és igazad van, tényleg az.
Csakhogy ez nem feltétlenül ennyire egyszerű, mert el kell sajátítanod a Pascal programozását.
Nem is akarom, hogy azt hidd, megszerzed a Delphit és máról holnapra te leszel a Windows-programozás mestere… Sok munka kell még ahhoz, jó Windows programozó váljon belőled. A Delphi nagyon sokat segít, de sajnos nem írja meg a programot helyetted.
Végülis, neked programozónak kell lenned, ami azt jelenti, hogy meg kell tanulnod a programozást. A Delphivel ez talán gyerekjáték lesz számodra!
A DELPHI INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI KÖRNYEZETE
Integrált Fejlesztési Környezet: IDE- Internal Development Environment.
A Delphi IDE-ről később, a 4. napon bővebben fogok beszélni, most csak fussuk át ezt a pontot, hogy legyen valami fogalmad Róla.
Talán azért, mert most belefogtál a Windows-programozásba, feltételezem, hogy addig eljutottál, hogy elindítsad a Delphit.
A Delphi IDE-je három részre van osztva. A felső ablak a főablak, ez tartalmazza a „toolbar”-t (eszközkészlet) és az Összetevők Palettáját. A Delphi toolbar-jai tartalmazzák a főbb parancsokat: mint „open”, „save” és „compiling projects” (megnyitás, mentés, feladatok komponálása). A Component Palette egy széles táblázatot tartalmaz, amely elemeit belerakhatod a lapodba- kezelőgombok, szövegcímkék, listák, stb.
A kényelem szempontjából a komponenseket csoportokra osztották. Felfedezted a füleket a palettán? Klikkelj rájuk és kukkants bele. Hogy berakj egyet a lapodra, csak egyszerűen kattints a komponens gombjára és oda, ahol szeretnéd, hogy megjelenjen. Ne törődj most azzal, hogy még nem tudod, hogy hogyan használd ezeket. Meg fogod ismerni az egészet, idővel. Most kattints a Standard fülre, mert szükséged lesz rá perceken belül.
Új kifejezés: Az alkotóelem (komponens) önálló bináris (kétértékű, kétváltozós) darabja a szoftvernek, ami egy meghatározott funkcióval rendelkezik, ilyen pl. a szövegcímke, a szerkesztésvezérlő vagy egy listás panel.
AZ OBJEKTUM-SZEMLÉLŐ ( OBJECT INSPECTOR )
A főablak alatt balra a képernyő sarkában láthatod az Objektumszemlélőt. Ezen keresztül tudod módosítani az elemek tulajdonságait és eseményeit.
A Delphi használata közben állandóan szükséged lesz erre.
Az Object Inspectornak két füle van: a tulajdonságok ( Properties ) és az események ( events ). A tulajdonságok az elem működését szabályozzák. Például, ha te a Szín tulajdonságait megváltoztatod, az elem háttere megváltozik. Ez a tulajdoságlista minden esetben más és más, bár általában tartalmazza a Hosszúság-szélesség tulajdonságokat, például.
Új kifejezés: A tulajdonság meghatározza az elem működését.
Az események fül egy listát tartalmaz, eseménylistát egy-egy elemnek. Ezek akkor bukkannak fel, amikor a felhasználó működteti Őket.
Például, amikor rákattintasz az elemre, egy esemény keletkezik, ami közli veled, hogy valaki rákattintott. Adhatsz olyan kódot hozzá, hogy reagáljon rá a program, egy bizonyos cselekménnyel.
Az események – hasonlóan a tulajdonságokhoz – minden egyes elem esetében külömbözőek.
Új kifejezés: Egy esemény olyan valami, ami a program és a használója közti kölcsönhatás eredményeként jelentkezik.
Új kifejezés: Az eseményvezérlő egy olyan része egy kódnak, amely a fenti kölcsönhatás eredményét pontosan meghatározza adott körülmények közt.
A DELPHI ÁTMENETI MUNKATERÜLETE
A Delphi IDE fő része az átmeneti munkaterület, de hívjuk csak munkaterületnek. Ez eleinte a laptervezetet mutatja, és nem meglepő, hogy a Laptervezővel készíthetsz újabb lapokat. A Delphiben a lap jelenti az ablakot a programodban- ami lehet a főablak, egy dialog-box vagy akármilyen más ablak. A Laptervezőt használhatod az áthelyezésre, méretezésre. A Laptervező mögé rejtve található a Code Editor- a kódoló. Ide írod a kódokat, miközben írod a programodat. Az Objektumfigyelő, a Laptervező, a Code Editor és a Komponens paletta interaktívan működik, miközben te építgeted az alkalmazásodat.
Mostanára már beletekinthettél a Delphi munkaterületébe, talán készítsünk is valamit.
>>> Folytatás
|