A varázslatok és a tudomány ötvözése egy különös, általunk eddig nem ismert korszakot képez. Egy olyan történelmi kort, ahol a mágia használata ugyanúgy elfogadott, akárcsak a technika különös vívmányai. A mentális képességek mellett, már megjelentek a technika vívmányai: a különféle mechanikus szerkezetek. Arcanum birodalma, egy különleges fantasy világ, ahol a nem sokat foglalkoznak azzal, hogy ki milyen fajtából származik, legyen az fél-ork, vagy éppen fél-szerzet. Ez az elsõ olyan történet, ahol a mágia és a mechanikai békében és egyensúlyban megfér egymás mellet, mégpedig azért, mert a választás lehetõsége a játékos kezében van...

Arcanum világát a gyorsan fejlõdõ technika és az õsi mágia egymásba fonódása jelképezi. Ez hatással van minden eseményre, csakúgy mint a karaktered életére, aminek alakulása attól függ, hogy e két területen mennyire szerzett jártasságot. A végkifejlet nem függ attól, hogy milyen karakterrel vágsz neki a kalandnak. A kiválasztott faj és az elõzmények, csupán alapot adnak a további - általad kiválasztott - fejlõdéshez. A három fejleszthetõ csoport: társadalmi, technológiai és tolvajlási képességek. Az egyes képességek fokozatai a tapasztalatlannál kezdõdnek, karakterünk a soron következõ események után válhat kezdõvé, haladóvá és végül mesterré. Természetesen, ha a technikai képességeket választod, akkor a mágiád hatalma a háttérbe szorul, ami fordítva is igaz. Azt, hogy hogyan viszonyulnak hozzád mások, befolyásolja a karaktered faja, az esetleges háttere, képzettségei és tettei. Ezek természetesen nem csak a mások, hanem az egyes városok, különféle vidékek és eddig ismeretlen teremtmények veled szembeni viszonyát is meghatározzák. Ami egy kicsit meglepõ, hogy nem mind a nyolc faj esetében lehet a generálásnál nõnemû karaktert elõállítani, csak az elfek, emberek, fél-elfek és a fél-orkok esetében, míg a fél-ogre, fél-szerzet, gnóm és a törpe kizárólag csak férfi lehet. Talán majd a teljes verzióban erre a kérdésre is magyarázatot kapunk a készítõktõl, még szerencse, az hogy milyen nemmel vágunk neki a küldetésnek, egyáltalán nem befolyásolja a játék végkimenetelét.

Az Arcanum fejlesztõi teljesen beleásták magukat 1800-as évek történelmének, irodalmának és tudományának világába, gondolom ennek köszönhetõ, hogy a technikai részek így Verné-t idézik. A program nyolc technikai tudományágat tartalmaz ( ezek a következõk: anatómia, elektronika, gyógyászat, kémia, lõfegyver készítés, mechanika, páncél készítés, robbanószerek ) és ezeken belül további hét található, így összesen 56 technológiai képességen oszthatjuk szét a nehezen megszerzett skill pontjainkat.

A fejlesztõk szerint a varázslatok úgy mûködnek, hogy a mágiahasználó elméje, pszichikai képességeinek segítségével a fizikai valóságban idéz elõ változásokat. (például villámot kelt, apró elektronok ezreinek megmozdításával) Ugyanezt a mechanikában jártas emberek különféle gépek segítségével próbálják megvalósítani, persze mindegyik területnek megvannak a maga elõnyei és korlátai is. Mivel te döntöd el, hogy melyik képességedet kamatoztatod jobban, azt is tudnod kell, hogy minél jobban erõsödsz az egyikben, annál jobban gyengülsz a másikban. Mivel a két képesség szellemisége teljesen különbözik, ezért csak az egyiknek válhatsz mesterévé. Az Arcanum mágiarendszere tizenhat iskolára oszlik., külön iskola foglalkozik az õsi elemek energiáival, a koncentrációval, a tiszta erõvel, a teleportálással, a nekromanciával, az elme irányításával és még sorolhatnám tovább... Az összesen nyolcvan féle varázslatot, csak az igazi mesterek képesek hatalmukban tartani és irányítani.

A képzettségek között természetesen a harci képességek is szerepelnek. A karaktered a következõ öt harcmódra tudnak szakosodni: blokkolás, dobófegyverek használata, közelharc (tõrök, kardok, stb.), lõfegyverek, íjászat. Az történet alakulásában az is szerepet játszik, hogy milyen mértékben fejlesztetted karaktered technikai és mágikus képességeit, valamint hogy milyen fegyvereket használ és a környezet hogyan hat az ellenfeledre. A játéknak lesz egy különlegességei is: alkalmanként, úgynevezett sorspontokat oszthatunk szét, ami arra szolgál hogy az ellenfél következõ támadásakor: a támadása meghiúsuljon, a varázslatunk maximálisan hasson hárítási lehetõség nélkül, lehetõségünk legyen mágia elleni védõdobás használatára, vagy végzetes sebzést vigyünk be. Ilyen pontokat azonban nem kapunk minden sarkon, csak nagyon erõs szörny megölése esetén. A játékot egyetlen karakterrel kezdhetjük el, a kalandozásaink során a karizmánktól függõen, bizonyos számú segítõk csatlakoznak hozzánk. Ezenkívül a különbözõ egyének agyának manipulálásával is elérhetjük azt, hogy kövessenek minket, de ha a varázs elmúlik, akkor lehet, hogy nem lesznek majd túl hálásak azért, amit velük mûveltünk. Természetesen a hozzád csapódott kalandozók is veled együtt fejlõdnek a játék során.

A játék története nem lineáris, így - a fejlesztõk ígérete szerint - legalább három úton is végig lehet játszani és több féle befejezése lesz. A fõ küldetések teljesítéséhez 80 órára van szükség, de ha belevesszük az összes mellékküldetést, akkor a tiszta játékidõ hónapokba lesz mérhetõ ( szerintem ez azért egy kicsit túlzás !). Annak akinek sikerült végigvinnie és még több kalandra vágyik, az csinál magának amennyit akar, ugyanis a játék szerkesztõvel jelenik meg. Egyébkén a programban nem minden küldetést kapunk meg, az NPC-k figyelembe veszik eddigi tetteidet, képességeidet és csak akkor kér meg valamire, ha szerinte esélyed van megtenni amire kér.

A szerepjátékok egyik legkényesebb pontja, hogy a csaták lefolyása milyen módon történik. Nehéz a játékosok igényeit kielégíteni, mert az egyik csoport a folyamatos játékmenetet részesítik elõnyben, ezáltal nem játszanak azzal a programmal ami ugyan gyönyörû, de a csata lefolyása körökre van osztva. A játékosok másik fele a körökre osztott harcmódot szereti, ezért nyilvánvaló, hogy õk a valós-idejû csatáktól irtóznak. Az Arcanum fejlesztõi nem kívánták elveszíteni sem az egyik sem a másik fél népes táborát, így mindkét harcmódot tartalmazza a program. A harcrendszert módját nem csak a játén elején, hanem a játék közben is megtudjuk változtatni. Ami azért is szép teljesítmény a programozóktól, mivel az egyes tulajdonságok jelentõsége másképpen jelentkezik a körökre osztott és a valós-idejû csatáknál. Például a magas ügyesség, a körökre osztott játéknál abban mutatkozik meg, hogy a karakterünknek több akciópontja van, ezáltal több mindent tud csinálni egy kör alatt. A valós-idejû játéknál, viszont ez úgy jelentkezik, hogy a karakterünk gyorsabban tudja a fegyvert forgatni.

A játék béta-tesztje 2000 szeptemberében kezdõdik, a program tényleges megjelenése 2001 februárjára várható. Remélem nem lesz problémájuk a fejlesztõknek abból, hogy a program egyszerû 2D-s izommetrikus nézetre épül (bár meg kell hagyni, hogy így is gyönyörû) , mivel márt most is az igényesen kivitelezett 3D-s játékmenetre épülnek a szerepjátékok (lásd: SoulBringer, Vampire: The Masquerade). Mindenesetre az elõzetesek alapján, személy szerint elég sokat várok a programtól. Bízom benne, hogy nem kell csalódnom...