Íme egy "erőmű" (VP6 + 2x Intel PIII 800):

A teszt első részében az alaplappal ismerkedtünk meg, most nézzük mire képes
Windows2000 alatt a következő összeállításban:
Abit VP6, PIII 800MHz/133MHz FSB, 256M 6ns-os RAM, IBM DLTA-307045 46G winchester
(7200prm ATA 100), FOP32, ASUS 6800 32M DDR videokártya, 10/100-as hálózati
kártya és egy ForteMedia FM801-es hangkártya valamint egy Panasonic 40x-es CD
olvasó.

Először olyan programokat futtattam, melyek támogatják a több processzoros
működést. Mindjárt egy olyan feladatot választottam, ami jócskán számításigényes.
A 3D Studio Max programmal renderelni kezdtem egy reklámot. A renderelést egy
illetve két processzor esetén is elvégeztem (egyprocis esetben kivettem az egyiket)
és mértem a művelethez szükséges időt. Ha az egy processzor által nyújtott teljesítményt
100%-nak vesszük, akkor:

Ez azt jelenti, hogy nem egészen kétszeres a gyorsulás, hanem csak 82%-os.
Ez teljesen normális dolog, szép eredmény, hogy nem kell mondjuk 10 órát várni
az eredményre, hanem kevesebb mint 6 óra alatt megoldja a feladatot ez a gép.
Ez elsősorban azoknak számít, akik pl. animációkat készítenek. Ebben az esetben
az extrém stabil gép szükséges. Azt is lehetne mondani, hogy ne tuningoljuk
az számítógépet. Ezért én sem pl. 1.1GHz-en járattam a 800-as procikat, hanem
"csak" 962MHz-en, mert azt tapasztaltam, hogy ezen a frekvencián napokig dolgozhat
folyamatosan a gép, nem fagy le és nem lép ki a programokból.

Az alkalmazások sokasága nagy számítási kapacitást igényel. A fenti képen egy
MPEG4-es kódolás indítása látható. A szoftver a Premier 6-os verziója volt.
Látszik a grafikonból, hogy a második CPU terhelése valamivel kisebb, mint az
elsőé, ennek ellenére 67%-ot jelez átlagosan mindkét CPU-ra. Itt is jelentős
nyereséget tapasztaltam, érdekes módon 65-69% között ingadozott a kihasználtság,
vagyis nem közelítette meg a 90-100%-ot (mint az előbb). Így maradt még kihasználatlan
számítási kapacitás. Ha kivettem az egyik processzort, akkor is hasonló eredményt
kaptam csak egy CPU-ra. Így az MPEG kódolás mellett egyéb számításigényes műveletet
is végrehajthatunk, így már 100%-os lehet a kihasználtság. A duál üzemmód itt
időben 63%-os sebességnövekedést eredményezett.
Kíváncsi voltam, hogy a tesztprogramok szerint mennyire erős az a gép:

A Sandra nevű tesztprogramot gondolom sokan ismerik. A fenti képen a memória
sebességét hasonlíthatjuk össze más konfigurációkkal. Az a minimális különbség
a PIII 1GHz-hez képest két dologból adódik. Egyrészt ez a gép valamivel 1GHz
alatt üzemelt, másrészt a 820 chipset valamivel gyorsabb, mint a VP6 VIA rendszere.
Érdemes megfigyelni, hogy az Athlon memória sebességben veri a tesztgépet.
Ez nem csoda. Ha a KT7-133-as alaplap segítségével 133MHz-en használjuk a memóriákat,
akkor az MHz-ben mérve kétszer nagyobb sebességet eredményez, mint egy 1GHz-es
PIII/133MHz-es processzor esetén. Aki korábban BP6-os alaplapban celeron processzorokat
használt, az érzi át igazán a duál Celeron / PIII közötti különbséget. De nem
szabad félreérteni, mert most a régi Celeronokról volt szó. A Celeron 2-es processzorok
nem támogatják a többprocesszoros működést. Bár aki az Interneten alaposan körülnéz,
az talál olyan leírást, hogy ez megvalósítható.

Multimédiás teljesítmény teljesen normálisnak és egyben gigantikusnak látszik.
Ugyan az előbb a Xenon megelőzte a tesztgépet, most jócskán alulmaradt. Sőt
toronymagasan jobb a mint egy Athlon vagy celeron processzros gép. Ebből látszik,
hogy attól függ, hogy melyik a gyorsabb, hogy mit vizsgálunk, és melyikre van
optimalizálva a program.

Véleményem szerint a CPU benchmark számít a legtöbbet. A MIPS és a MFLOP számít.
Aki már használt 1GHz-es gépet, az biztosan érezte, hogy szép teljesítményt
produkál egy ilyen CPU, és akkor gondoljunk bele, hogy simán elérhető ennek
a teljesítménynek a 2-3 szorosa pl. az összeállított tesztgéppel. Azért írtam
2-3 szoros növekedést, mert nem mondtam semmit arra vonatkozóan, hogy milyen
1GHz-es gépről van szó, nyílván egy Celeronhoz képest majdnem 3x-os teljesítményt
nyújt, míg Athlon esetén valamivel kevesebbet mint dupláját.
Lefuttattam a CPUMark 99-et is, de azt nem készítették fel két processzor tesztelésére,
így 95 pontos eredmény a valóságban úgy 180-190 között lenne. Összehasonlításul
egy 1.3GHz-es Athlon egy 113 pontot produkál.
A tesztprogramok után vissza a valósághoz. A WinACE tömörítő program támogatja
többprocesszor használatát (a WinRAR is). Ezért kipróbáltam, hogy mennyi idő
alatt tömörít össze egy 750Mbyte-os MPEG file-t. Noha az MPEG elég tömör, azért
20%-ot így is sikerült nyerni. A próba így nézett ki:
Két számítógépet tettem egymás mellé. Egy 1GHz-re tuningolt Celeron2-es-t BE6II-es
alaplappal és 256M RAM-mal (+WinMe), a másik gép a VP6-os duál volt 2x PIII
962MHz-en (Win2000). Egyszerre indítottam el a tömörítést és meglepő módon a
Celeron2-es kb. 2 perccel előbb végzett (39 perc után). Először nem értettem
miért. Végül megnézetem tömörítés közben a CPU kihasználtságot. A Celeronnál
100%-volt, míg a duál gépnél 54% körül mozgott. De látszott a grafikonon, hogy
mind a két processzort használta a program. Ha a Celeron gépnél MP3-at akartam
hallgatni tömörítés közben, akkor az néha szaggatott, míg a másik gép esetében
akár a 3DMark is futhatott a háttérben, akkor sem volt gond. (Látszik az erőfölény…)
Amikor olyan programot használtam, mely egyprocis használatra készült, ott
a nyereség más módon jelentkezett. Nevezetesen nem "butult" le a gép, amikor
a kétprocesszoros gép mellé ültem. Hiszen ott volt a másik CPU kihasználatlanul,
vagyis volt még számításik kapacitás, így nem kellett küzdeni a homokóra nézegetésével.
Ez általánosan is jellemző volt a VP6-os használatakor, vagyis jelentősen lerövidültek
a várakozási idők (már ha voltak).
A játékokról is essen pár szó. A Quake III-at tudomásom szerint felkészítették
arra az esetre, ha az erőmű alatta kétprocesszoros. De ez a Timedemoban egyáltalán
nem volt érezhető. Játék közben sem éreztem különösebb javulást. Mivel sok processzor
és videokártya alatt használtam már a QIII-at, így elmondhatom, hogy inkább
a videokártya a kritikus (nem meglepő). Viszont nagy "Gamer-eknek" nem éri meg
kétprocis gépet tartani, mert vannak olyan játékok melyek el sem indulnak. Természetesen
ha egy Windows 98-at felteszünk, akkor működnek, de akkor hiába van két CPU
az alaplapban, az egyik gyakorlatilag nem csinál semmit.
Már a Magyarországon is kapható 1Gbytos ECC-s SDRAM, de ez csak BIOS frissítés
után tehető az alaplapba, mert gyárilag 512M-s moduloknál nem ismer fel nagyobbat.
Ugyan egyenlőre majdnem 2x drágább az 1G-s modul ára mintha ugyanazt a kapacitást
256M-s memóriákból raknánk össze, de a memória árak olyan gyorsan változnak,
hogy ami ma drága, az lehet, hogy holnap már elérhető lesz.
Végül röviden az alaplap specifikációja:
Támogatott processzorok:
Intel PIII 1GHz-ig, 800MHz-től felfele csak 133MHz-es FSB-vel.
Chipset:
Két VIA chipet találunk az alaplapon egy VT82C694-eset és egy VT82C686-osat.
UDMA 33/66/100 támogatás (RAID funkcióval mindegyik). ACPI (Advanced Configuration
and Power Management Interface), valamint állítható az AGP sávszélessége (1x,
2x, 4x).
Memória:
Maximum 4db 512Mbytos modul helyezhető be (2Gbyte), minden memóriaméret esetén
támogatott az ECC.
I/O:
Csatakozó maximum 8db winchester számára (UDMA 33/66/100 támogatott) és 1db
floppy csatlakozó. Színezett PS/2-es csatlakozók az egér illetve a billentyűzet
számára. Soros portortól csak 1db van és 1db párhuzamos porttal rendelkezik,
de 4db USB csatlakozóval (ebből kettő külön panelon lett elhelyezve, ezt kábellel
kell az alaplaphoz csatlakozatni). Infrára is van lehetőség-.
Rövid véleményem:
Tuningolható processzorokkal nagyon erős gépet építhetünk a VP6-os alaplap
segítségével, pl. az itt
kapható PIII 750-es processzorok kedvező ár mellett 1GHz-re simán képesek. Az
alaplap alig drágább, mint egy hasonló kategóriájú egyprocis alap. Mindezért
cserébe gépidőt nyerünk, ami nem elhanyagolható szempont. A tesztelés során
különösebb problémát nem vettem észre, maximálisan elégedett voltam.
Köszönet a demostudionak
a teszt alkatrészekért, ahol széles választékkal várják a vásárlókat.
Tuning és vízhűtés ügyében e-mail.