Végre találtam egy olyan alaplapot amiben sikerült 3GHz feletti sebességre rábírnom egy Pentium 4-es processzort

A most bemutatásra kerülõ Soltek SL-85DR2, Intel 845E chipsettel rendelkezõ alaplappal különösen megörvendeztetett a Kelly-Tech. Ennek egyik oka az volt, hogy végre sikerült P4-es processzorral átlépnünk a 3G-s határt. Így most teljesen kivesézzük ez az alaplapot!

Mondhatná valaki, hogy ez nem nagy durranás. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy ehhez egy 2.4GHz-es processzorra volt szükségünk! De ha elárulom, hogy egy olyan 2.4GHz-es processzort használtunk, ami eleve 533MHz-es FSB-re készült (18x-os szorzó), akkor nem árt egy kicsit elgondolkodni. Ugyanis a 3GHz-hez 18x-os szorzóval kb. 4x167 azaz 668MHz-es FSB tartozik.

Ne persze azt is gondolhatnánk, hogy iszonyú mázlira vagy hosszas válogatásra volt szükség, hiszen a 668MHz-es FSB már kegyetlen sok. Némi elõzmény:

Korábban ASUS P4T 533-as alaplappal próbáltuk mire képes ez a processzor és abban 1066MHz-es RD memóriák voltak. Ennél az ASUS alaplapnál megemelhetjük a processzor Core feszültségét (a most bemutatott Soltek esetén elvileg nem..) és 4x150 azaz 600MHz körül alakult a maximális FSB, ami 2.7GHz-re volt elég, ami "mini tuningnak" számít.

Ez a Soltek alaplap már fel van készítve a 533MHz-es FSB-vel készült P4-es processzorok befogadására, ám a matricák tanúsága szerint a memóriát csak 266MHz-el kezeli.

Mindenesetre öröm volt ezt látni:

Persze mindez semmit sem ér, ha a gép nem stabil. Bár léghûtéssel is sikeres volt a boot, de a processzor 75 fok környékén már hülyéskedett és ekkor nem volt mit tenni, vízhûtést kapott a CPU, ami úgy 30 fokkal visszahûtötte a "fejét". Léghûtéssel 2840MHz-ig bizonyult stabilnak.

Bár a gép 4x174MHzes FSB-nél is bootolt, de amikor pl. újraindítottam, akkor utána már készenléti állapotba került a gép és nem igazán indult újra. Elképzelhetõ, hogy a tápegység nem bírta (most egy mezei 300Wattos volt benne, mert a Chieftech 340-es tápomat meglovasították). No mindegy és a 3G-nek is örültem.

Akkor most nézzük meg milyen is ez a Soltek alaplap, a doboz tartalma:

Úgy látszik az ajándék egérpad mostanában nagyon menõ dolognak számít, több alaplap sõt videokártya gyártó mellékel egyet, itt sincs másképp.

A floppy és IDE kábelnek nyílván hasznát vesszük. Driverek ügyében azonban érdemes ellátogatni a Soltek oldalára és letölteni a legújabbat.

Egy alaplap típusánál minden betûnek jelentõsége van. Pl. egy Abit alaplap esetén viszonylag rövid és talán könnyen megjegyezhetõ neveket sütöttek ki (KG7, KX7, stb) míg a Soltek-nél szerintem SL-85DR2 név majdnem úgy néz ki, mint az SL-85DIR2, csak az utóbbi esetén egy micro ATX-es alaplappal leszünk gazdagabbak, hiszen egy I is elbújt a jelzésben.

Ha a típusjel után -L van, azaz SL-85DR2-L, akkor az L betû nyílván a Lan-ra utal, azaz egy UTP csatlakozóval is rendelkezik az alaplap, így nem kell utólag hálózati kártyáról gondoskodnunk.

Akkor jönnek az igazi nyalánkságok, amikor + jelzést látunk, pl.: SL-85DR2+ vagy -C szerepel, pl.: SL-85DR2-C (ezt az alaplap szerepel a cikkben). Azt tapasztaltam, hogy a + jel SL-85DR2 esetén a RAID lehetõségére utal és ez a 85DR2 sorozat jelenlegi csúcsa. Egyébként a + jelzésnek más esetben a RAID-hez nincs köze…

A C jelzésû és a nem C jelzésû (SL-85DR2) alaplap között apró különbségek van (a teljesség igénye nélkül) pl.:

Az SL-85DR2 kezdetû alaplapok közül a +-os azaz SL-85DR2+ a legújabb, említettem, hogy itt már RAID lehetõség is van és LPC 80 porttal is felruházták, ennek segítségével hibák okait (túlzott tuning) tárhatjuk fel. Egyszer idõt szakítok rá és megnézem, hogy ez jó dolog vagy sem...

Aki elég "bátor" (bár ez nem bátorság kérdése) , annak javaslom, hogy a jelenleg legfrissebb DR212.ROM jelû BIOS tartalmat programozza be a SL-85DR2 -es alaplap BIOSába (pontosabban a flash memóriába). Jutalmul két fontos extrával bõvül a BIOS palettája, ami extrém jó overclock alaplappá varázsolja a Soltek ezen alaplapját. Mindez azt jelenti, hogy megjelenik egy olyan opció, amivel fixen lehet tartani az AGP és PCI frekvenciát, így ha növeljük az FSB-t, akkor nem ütközhetünk a határba, hogy pl. nem bírja videokártya a magas AGP buszfrekvenciát.

A másik extra, ami beköltözik a BIOS menüpontjai közé az a processzor feszültség emelési lehetõsége. Az alábbi táblázatban a megfelelõ ROM fájlnévre kattintva közvetlenül a gyártótól letölthetjük az új BIOS tartalmat.

Lehet, hogy a DDR 266MHz-es felirat néhány embert elszomorít, hiszen 333MHz is lehetne, de nem kell aggódni, mindjárt meglátjuk miért...

Ezüstös-fehér színben pompázik az alaplap. A chipset hûtõjére nem tettek ventilátort, de nem azért mert nem melegszik nagyon, hanem úgy gondolták, hogy az a levegõ, ami a CPU hûtõbordái közül arrafele "halad", az elég lesz. Ez így rendjén is van, de aki nem szeretne leragadni a 266MHz-es memória frekvenciánál, az tesz egy ventit a hûtõbordára, mert kiderült, hogy a 300MHz feletti tempót is lazán bírja, csak nem szabad felforrósodnia.

Nézzük csak meg alaposan az alábbi két képet, ha a processzor magasabb frekvencián jár, akkor csökken a memória sávszélesség:

2.4GHz-en:

3GHz-en:

A sávszélesség csökkenése érthetõ, magyarázat (kivételes eset):

A P4-es felhasználók többségének 400MHz-es FSB-vel rendelkezõ processzora van. Feltehetõleg az alaplap gyártók még mindig erre hajtanak rá, de már megcsillogtatják az 533MHz lehetõségét. Kipróbáltam ha ebbe az alaplapban 400MHz-es FSB-vel rendelkezõ processzor kerül, akkor ha a BIOSban azt állítom be, hogy 200MHz-en járjon a memória akkor 200MHz lesz az eredmény, ha 266MHz az álmom, akkor a memória 266MHz-en jár. Ez tehát teljesen rendben van, hiszen az alaplap gyártója is errõl írt a honlapján.

A RedStorm igazán jól sikerült. Ha ezt elindítjuk, akkor 4MHz-es lépésekben elkezdi emelni a processzor FSB-t (azért 4MHz, mert bár itt azt látjuk majd, hogy pl. 143-144MHz-re vált, de a tényleges FSB 4x143 illetve 4x144MHz). Majdnem biztosan lesz egy olyan pont, ahol resetel egy "hatalmasat" a gép. Ekkor nem a reset elõtti FSB-n indul majd el, hanem alacsonyabb frekvencián. Pl.: amikor 159MHz-nél láttam a resetet, akkor az újraindulás után 145MHz-et láttam a CPU Clock sorban (kicsit megtévesztõ az elnevezés).

A BIOSban az FSB állításánál azt látjuk, hogy 100MHz, 133MHz, 146MHz stb. (természetesen 1MHz-es lépésközzel állítható). Ebbõl a 200 és 266MHz-es memória frekvencia úgy kerekedik ki, hogy 400MHz-es FSB-vel készült processzor esetén, amikor 100MHz-et látunk, akkor a 100MHz 1 illetve 1.33-al felszorzódik (1-el szorozni nem nagy durranás). A memória fizikailag 100 illetve 133MHz-et kap, csak a DDR miatt ez 200 illetve 266MHz-es tempónak felel meg.

Ám amikor 544MHz-es FSB-vel rendelkezõ processzor kerül az alaplapba és a kedves felhasználó azt állítja be, hogy 266MHz-es memória frekvenciát szeretne, akkor csalódni fog, mert esetleg el sem indul utána a gép. Ugyanis továbbra is az említett 1 és 1.33-as szorzó él. Tehát az eredmény 266MHz-es beállítás esetén 354MHz jár majd a memória!!!!

A 354MHz-et vagy elbírja egy PC2100-as memória vagy nem. Nem fog tönkre menni, csupán a BIOS reset jumpert kell megkeresni és alaphelyzetbe állítani a BIOS beállításokat. Utána nem 266-ra kell állítani a memória frekvenciát, hanem 200-ra, ekkor ugyanis 533MHz-es FSB-vel készült processzor esetén végre tényleg 266MHz-en jár a memória és nem 354MHz-en. Ám ha valakinek PC2700-as vagy esetleg jobb memóriája van nagy valószínûséggel 354MHz-es memória frekvencián is stabilan használhatja majd az alaplapot.

És most jön az, a válasz arra, hogy miért alacsonyabb 3G-re húzott P4 esetén a memória sávszélesség mint 2.4G-n. Ugyanis a 2x1.33x166MHz már 441MHz kicsit sok lett volna (meg sem nyikkan), de a 2x1x166MHz (333MHz)-et annak ellenére bírja az alaplap, hogy nem erre tervezték. Mivel alapfrekvencián, amikor a BIOSban 266MHz-re volt állítva a memória frekvencia és e helyett 354MHz-en járt, nyílván nagyobb sávszélességet mértem, mint amikor "kényszerûségbõl" 2x166 azaz 333MHz-en járt.

Remélem nem volt túlságosan bonyolult...

Alapjáraton a CPU sebessége a Sandra tesztprogram szerint:

3GHz-en már kegyetlen MIPS értékekre képes:

Összehasonlításul AMD XP 2100+ erre képes:

Pillantsunk bele ezen Soltek alaplap BIOS menüpontjaiba, az Advanced Chipset Features mindig érdekes:

Az elsõ meglepetés akkor ért, amikor a memóriát 266MHz-re állítottam és a leggyorsabb beállításokat párosítottam hozzá. Ekkor el sem indult az alaplap, de errõl már írtam, hogy miért, nyílván a PC2100-as modul nem bírta a 354MHz-es tempót. De ha "auto" beállításokat használjuk, akkor nem lesz probléma!

3GHz-en viszonylag gyorsan elérte a 60 fok körüli hõmérsékletet a processzor. De amikor munkára fogtam a CPU-t, akkor bizony másodpercek alatt elérte a 70 fokot. Nyílván ennek az egyik oka a nagyobb processzor frekvencia, a másik oka a megemelt processzor feszültség volt.

A BIOSban ugyan nem lehet változtatni a processzor core feszültségét, de ha egy "kicsit" átalakítjuk a processzort, akkor a probléma kiküszöbölhetõ. Én 1.75 Voltra állítottam a CPU feszültségét, a monitorozó program szerint, ekkor 1.776 Voltot kapott a CPU.

Ha alaposan megnézzük a Game port mögötti részt, akkor az ATX-es csatlakozó mellett felfedezhetjük a P4-es alaplapokra jellemzõ extra 4 pólusú csatlakozót. Itt 12 Voltot kap az alaplap. De akinek netán nem lenne olyan tápegysége, amin nincs ilyen Molex csatlakozó, az közvetlenül mellette talál egy "normál" 4 pólusú tápcsatlakozót, olyat, ami a winchestereken is van. Innen is be lehet táplálni a szükséges 12 Voltot. Ha ezt nem tesszük, akkor nem fog elindulni a gép.

A driver telepítés annyira egyszerû, hogy lépjünk is tovább.

Talán a Hardware Monitor résznél érdemes megállni, így néz ki miután telepítettük (CPU Idle, 2.4GHz):

Végre egy olyan alaplap, ahol pontosan lehet tudni, hogy hol méri az alaplap a hõmérsékleteket. A Temp2 a legegyszerûbb, az ugyanis a CPU hõmérséklet és ezt a CPU-ban méri (Intel).

A Temp1 szenzort az alaplapon a memória foglalat és a CPU foglalat közötti részen helyezték el, közvetlenül az alaplap rögzítését szolgáló lyuk mellett.

A Temp3 pedig a "termo kábel" által szolgáltatott hõmérsékletet jelenti. Ez opcionális, a teszt alaplaphoz nem volt ilyen, ezért -48 fokot mutatott Temp3 hõmérsékletnek.

2.4GHz helyett a 2396MHz rendben van. A CPU core Reference = 2.2 Volt pedig érdekes. Nyílván nem ennyi a processzor mag feszültsége, biztosan más feszültséget jelent, esetleg a kapcsolóüzemû átalakítóhoz szükséges referencia feszültséget.

Nem tudom miért nem jelzi a VCore feszültséget, hisz a lehetõség adott, így Windows alól a meg feszültség értékét nem tudtam megmérni.

3GHz-en, 1.75 Voltos Core feszültség mellett, vízhûtéssel padlógázon 46 fokon tudtam tartani a processzort.

A chipset elé ventilátor került, hisz kellõ légáram nélkül pillanatok alatt túlmelegszik. Tudom nem kellett volna egybõl 8cm-es ventilátor elé, de csak ez volt kéznél.

A 46 fokos processzor hõmérsékletet úgy sikerült elérni, hogy a szobában 21.8 fok volt és a vizet sikerült 26.7 fokon tartani. Ilyenkor a processzor kb. 100 Wattal fûi a hûtõjét. Ez egy léghûtõnek már általában sok, tisztelet a kivételnek.

Gondoltam megnézem hány pontot ad a CPU Mark 99 (kezeljük érdekességként), 3GHz:

A 179 pontot már nagyon soknak tartom.

Valahol volt az AMD XP 2000+ és 2100+-ról is eredményem, de azt most sehol sem találtam.

Nézzük nem egy konkrét alkalmazást is. Ez sok cikkemben, MPEG kódolásról lesz szó. Aki szeretné az otthoni gépével összehasonlítani az eredményeket, az ide kattinta töltse le, a programot a tesz fájlt és a codec-et.

A FlaskMPEG programnak mindenféle verziója van, nyílván azonos verzióval, codec-el és beállítások mellett érdemes összehasonlítani a gépek erejét.

Én MPEG4 (low motion) és bilineáris szûrést, valamint CD minõségû PCM hang kódolást választottam. A többit alapbeállításon hagytam és egy *.vob kiterjesztésû (DVD) fájlból *.avi készült. Windows Me operációs rendszer alatt, a CPU 2.4GHz-e járt.

De amikor Windows XP volt a gépen, akkor 2 másodperccel rövidebb volt a konverzió, akkor csak 43 másodpercre volt szükség.

Végezetül, ötletes módon egy erõs mûanyag keret került az alaplap hátuljára. Így kevésé görbül meg az alaplap egy erõs rugóval rendelkezõ CPU hûtõ alatt.

Letöltés: