Itt az ideje, hogy néhány olcsó alaplapot is bemutassunk. Íme egy ilyen: Mercury KOB 693A FCSX.

Nézzük mit érdemes tudni erről az alaplapról:

Socket 370-es CPU foglalattal rendelkezik, így Celeron 1/2 és PIII-as processzorok befogadására egyaránt alkalmas /Cyrix III-al is működik/. Az alaplaphoz egy floppy és ATA66-os kábel jár, valamint egy leírás és telepítő CD.

A leírás szerint csak a PC100-as memóriákat támogatja, ennek ellenére tökéletesen működik PC133-as modulokkal is. Ez nem nagy csoda, hiszen jónéhány PIII-as processzort 133MHz-es FSB-vel gyártottak, így azokkal is működnie kell. Már most megjegyzem, hogy ha 100 illetve 133MHz-es FSB-vel rendelkező processzor van a gépben a memória három frekvencián járatható. Vagy azon működik, amilyen FSB-t kap a CPU, vagy ennél 33MHz-es többön illetve választhatóan kevesebben. Mindezt a BIOS-ból állíthatjuk.

Vagyis 100MHz-es FSB esetén 66,100 illetve 133MHz-en működhetnek a memóriák. 133MHz-es FSB esetén 100, 133 esetleg 166MHz-en hajthatjuk a modulokat. A teszt során a 166MHz-es próba nem sikerült (valószínűleg ezt már nem bírta sem az alaplap, sem a memória).

Ha 66MHz-es FSB-vel gyártott processzor van az alaplapban, akkor 66 vagy 100MHz-en működhet a memória.

A memóriák ilyen irányú turbósítása (+33MHz) szokatlan egy ilyen olcsó alaplaptól, így ez mindenféleképpen pozitívum.

De nézzük mivel szerelték fel az alaplapot:

Négy PCI-os csatlakozóval, két ISA slottal, egy AGP és egy AMR-es kártyát használhatunk. UDMA33/66-ra van lehetőség, sajnos RAID-es változat ebből nem készül. (Nyílván azért mert olcsó, jelenleg (2001-09-02) nettó 16500Ft az alaplap ára a Dunaweb kft-nél.)

A három bank összesen 1.5G memóriát tud kezelni (512M-s modulokat).

Integrált hangkártyával rendelkezik, de ha ennél jobb minőséget szeretnénk, vagy több csatornát, akkor lehetőség van az integrált hangkártya letiltására (alaplapon jumper segítségével).

Ezeket lehet jumper segítségével állítani:

1. A már említett integrált hangkártya letiltható.

2. CMOS törlés.

3. BIOS védelme (ekkor nem lehet frissíteni)

4. Van egy "titkos" teszt jumper is az alaplapon, ha ezt átállítom, akkor meg sem nyikkan az alaplap, így nem lehet tudni mire való. A leírás erről semmit sem közöl.

5. FSB állítás: Auto-ra, 100MHz-re és 133MHz-re állítható. (overclock lehetőség)

Nyílván ha valaki ilyen olcsó alaplapot választ a lehetőségekhez képest a maximális sebességgel szeretné használni. Mert még nem a CPU túlhúzására gondolok, hanem a helyes memória beállításra.

Egy alaplapnál a memória kezelése sebessége (ez függ természetesen a CPU-tól is) és a winchester felé irányuló sebesség a fontos. Mivel ez utóbbi inkább attól, függ, hogy milyen winchestert választunk, így nézzük a memóriát:

A BIOS Advanced menüjében a memóriák időzítését 10ns, 8ns, és végső esetben turbóra állíthatjuk. És természetesen a SDRAM Cycle Length is állítható 3-ról 2-re. Nézzük mindez mennyit számít. De előtte a teszt konfiguráció:

A tesztgépben egy 900MHz-es Celeron 2-es processzor volt, hozzá PC133MHz-es 256Mbytos memória. ASUS V6800 32M DDR-es Geforce 256-os videokártya és Planet 10/100-as hálózatikártya. Természetesen CD ROM és Maxtor 7200rpm 40G-s winchester.

Floppy meghajtót nem használtam, így a gép csak akkor volt hajlandó elindulni, amikor a floppyt letiltottam. Először ettől eltekintve mást nem állítottam át a BIOSban, így a memória alapértelmezésen volt. Ekkor a SiSoft Sandra segítségével a következő memória sebességet mértem:

Hát ez nem túl sok. Ennyit számít a turbó mód és a 3-ról való 2-re történő állítása a memóriáknak:

Összehasonlításul egy táblázat:

A táblázat láttán egyből szembetűnik, hogy finoman szólva kívánni valót hagy maga után a Mercury alaplap memória sebessége. Még a már réginek számító BE6II-es is kétszer gyorsabb, igaz majdnem kétszer drágább is!

Annak ellenére, hogy a mérések szerint nem túl gyors a memória kezelés, ezt a használat során alig lehet észrevenni (mármint a használat során). Nyílván ebbe az alaplapba nem érdemes PIII-as processzort tenni, hiszen azt nagyon visszafogná, de egy Celeron processzorhoz megfelelő.

A CPU benchmark a következő eredményt hozta:

Ez teljesen normális érték, a CPU ezen eredménye gyakorlatilag független az alaplaptó, így van ez a multimédiás teljesítménnyel is.

Nézzük, meg, ha egy ilyen alaplappal rendelkező gépen játékokat szeretnénk futtatni, akkor mire számíthatunk. Most nem térek ki a különböző játék programokra, helyette megnézünk egy 3Dmark 2000-es eredményt és összehasonlítjuk más konfigurációkkal:

Egy Geforce 256 32M DDR-es videokártyától ez meglehetősen alacsony teljesítmény! Hiszen ha ugyanez a videokártya egy SA6-os alaplapban működik, akkor 3325 pontot produkál (modjuk ez csak kb. 10%-os eltérés). (Viszont, egy KT7A-ban 1.33GHz-es AMD processzorral 5759 pontot ér el, de ez már más kategória.)

Kipróbáltam, ha MPEG kódolást végzek, akkor milyen eredményt ér el ez a konfiguráció. A Flask nevű programot használtam 720x576-os felbontásban MPEG4-es kódolást végeztem. Íme egy táblázat az eredménytől, itt feltüntettem még két másik konfigurációt is:

Itt már lényeges különbség adódott ha SA6-os vagy a tesztelt alaplapot használom.

Érdemes megjegyezni, hogy pl. az ACORP VIA 693-as chipsetű alaplap is létezik, ez kb. egy árban van a Mercury ezen alaplapjával. De ott nincs rá lehetőség, hogy 100MHz-es FSB esetén 133MHz-el működjön a memória, így ez az alaplap csak 4.5FPS/sec-os eredményre képes!

A SiSoft Sandra remekül kijelzi a memória beállításokat is. Látható, hogy a CPU 100MHz-es FSB-je ellenére jól működik a 133MHz-es memória beállítás is. Az 1-3-2-es beállításnál látható, hogy milyen hatással van a Turbó mód, illetve a 3-ről 2-ra történő idősítés beállítás.

Valami oknál fogva a 3.3 Voltos feszültség csak 3.09 Volt, azaz kb. két tizeddel alacsonyabb, mint kellene. Megmértem digitális voltmérővel a tápegység ténylegesen 3.3 Voltot ad ki, de az alaplapon (pl. I/O feszültség is) csak ez a kb. két tizeddel alacsonyabb mérhető. (Gyakorlatilag ez nem nagy gond, hiszen így is tudja azt, amit a gyártó ígér.)

A CPU hőmérsékletét nem a processzor belsejében elhelyezett dióda segítségével méri, hanem a CPU alatt a foglalat közepén elhelyezhető hőmérsékletérzékelő segítségével. De ez nem ér hozzá a CPU hátuljához, mert túl alacsonyra forrasztják, így nyílván a ténylegesen a CPU hőmérséklete jónéhány fokkal magasabb!

Erről az alaplapról még azt érdemes tudni, hogy ennek a VIA chipsetnek köszönhetően néhány hardver képtelen együttműködni. Nekem legalábbis nem sikerült pár dolgot ezzel az alaplappal beüzemelni (Pl. ATI Radeon LE, Kword TV tuner).

Összefoglalva:

Közepes teljesítményű géphez ajánlott ilyen alaplapot vásárolni. Egy Celeron 2-es processzorral már megfelelő teljesítményt nyújt, de nyílván pl. egy 1GHz-es PIII-ast nagyon visszafogna. Minimális ügyeskedéssel tuningolhatjuk a processzort, mert a BIOS és az alaplapi jumper segítségével az FSB állítható. A Core feszültségállítása ugyan nem ilyen egyszerű, de némi átalakítással megoldható. A chipset hűtőjén nincs ventilátor, egy Celeronra is elegendő egy kis hűtőborda, így meglehetősen csendes gépet építhetünk. Két ISA csatlakozóval is rendelkezik, ez jó dolog, hiszen régebbi kártyákat is használhatunk. És ami még fontos: meglehetősen stabil az alaplap, még akkor is ha a memóriát illetve a CPU-t tuningoljuk! A használat során kiderült, hogy általában 10-25%-al gyengébb eredményt lehet ezzel az alaplappal elérni, mint egy drága, pl. I815-ös chipsettel ellátott CUSL2-vel.