
Az Abit SA6-os alaplapja látható a fenti képen, jellemzői:
CPU:
Intel Pentium II/III és Celeron processzorok számára 1GHz-ig.
66, 100 és 133MHz-es FSB támogatottság.
Chipset:
Intel 815EP chip, 1x/2x és 4x AGP sebesség (1.5V/3.3V videokártyát
igényel), ACPI és Ultra ATA33/66/100 lehetőség.
UDMA 100/RAID (opcionális, ekkor SA6R-es az alaplap):
High Point HPT370-es IDE vezérlő, 100Mbyte/s-os átviteli sebességgel.
RAID0/1/0+1 támogatottság.
Memória:
4db DIMM csatlakozó SDRAMok számára. Maximum 512Mbyte-os modulokat
kezel az alaplap, 66, 100 vagy 133MHz-es sebességgel.
Audio:
Integrált AC'97-es digitális audio vezérlő és két csatornás CODEC.
BIOS:
Soft Menü III-as, de kigészítésül néhány opció DIP kapcsolókkal
is állítható. Award Plug and Paly BIOS APM és ACPI. Vírusvédelem.
I/O:
2 csatornás IDE port SA6-nál, a RAID-es (SA6R) változatnál 4 csatornás.
PS/2-es billentyűzet és egér csatlakozó. 1db floppy csatlakozó, 1db párhuzamos
port és 2db soros port. 2 USB port az alaplapon de ez 4-re bővíthető. Hangkártya
vonali ki- és bemenet, valamint Game port és mikrofon bemenet.
SLOTok:
1db AGP, 6db PCI és 1db CNR csatlakozó.
Az alaplap tesztje rávilágít néhány lényeges kétdésre:
A gép összeszerelésénél ügyeljünk a DIP kapcsolók helyes beállítására,
érdemes a CPU Soft Menüt engedélyezni. Ha jó minőségű hangkártyával rendelkezünk,
akkor az Audio rész itt tiltsuk le, mert egy LIVE vagy MX300/400 észrevehetően
jobban szól, mint az AC'97-es. Ha netán az FSB-t is állítani szeretnénk a BIOS-ból,
akkor elvileg a DIP kapcsolókkal engedélyezhetünk a megengedettől eltérő FSB-t,
de ennek a teszt során nem volt különösebb jelentősége, mert a kapcsolótól állásától
függetlenül lehetett állítani az FSB-t a BIOSból.
Noha a BIOS CPU Soft Menü III részben van egy olyan pont, ahol
a RAM-ok frekvenciáját az FSB-től különbözőre választhatjuk, de ez nem működik,
ne lepődjünk meg. (A szorzó állítás sem működik, de ezt már az Intel processzoroknál
megszokhattuk.) Pontosítsuk egy kicsit a memória frekvenciáját:
Ha 66MHz-es FSB-vel rendelkező processzor van az alaplapba, akkor
az FSB Rate pontban a memória számára megváltoztatható a frekvencia, úgy, hogy
a 66MHz helyett annak 4/3-val járjon (100MHz-en), vagy csak a 4/5-vel (50MHz-en).
De természetesen a 66MHz-es standard frekvenciára is lehetőségünk van.
Ha olyan processzor van az alaplapban, mely 100MHz-es FSB-vel
készült, akkor 100MHz-en vagy ennek 3/4-vel azaz 75MHz-en működhet a memória.
133MHz-es FSB esetén vagy 133MHz-el, vagy 100MHz-el működhetnek
a RAMok.
(Ha valaki eltér a CPU-nak a gyári értékétől, akkor az FSB-vel
együtt a memória frekvenciák is módosulnak. Az FSB értéke MHz-es lépcsőkben
50MHz-től 250MHz-ig változtatható.)
A processzor Core feszültsége is állítható, oly módon, hogy 0.25
Voltot lehet emelni a gyári adatokhoz képest.
A CPU Soft Menü III-ban találunk egy In-Order Queue Depth című
részt, ezt 1-re vagy 4-re állíthatjuk. Alapértelmezésben 4-re állították, ennek
az állíthatásával valamelyest növeli illetve csökkenteni lehet a sebességen,
a 4-es beállításnál számíthatunk a legnagyobb tempóra.
A BIOSban még a memória beállítása lehet izgalmas, főleg a CAS-to-RAS
delay, a SDRAM Latency time és az SDRAM RAS time. Az alaplap automatikusan detektálja
a memória Latency idejét, így ha azt a BIOS-ben megváltozatjuk, akkor azt az
alaplap figyelmen kívül hagyja látszólag! A memória ellenőrzése előtt kiírja
a valóságos Latency időt.(A BIOS-ban beállított értéket megőrzi.)
Ha a memóriák specifikációja megengedi mindhárom memória jellemzőt
érdemes 2-es értékre állítani. Külön érdekesség az SDRAM cycle Time pont, ezt
5/7-re vagy 7/9-re állíthatjuk. Ennek az átállítása nem okoz észrevehető sebességkülönbséget.
Ügyeljünk, hogy csak akkor kapcsoljuk be az AGP 4x-es módot, ha
azt tényleg támogatja a videokártyánk, ellenkező esetben újraindítás után olyan
hatással lesz a gépünkre, mintha a monitor kábelét valaki kihúzta volna... L
Nézzük meg közelebbről az alaplapot, először a CPU környékét:

Kondenzátorok sokasága veszik körül a CPU foglalatot, szerencsére
ezek elég távol vannak a foglalattól, így a CPU hűtők többsége gond nélkül felszerelhető.
Mint az a képen is látható a CPU foglalat mögött nincsen CPU hőmérsékletérzékelő,
ez az alaplap a CPU-ba épített diódával méri.

Így néz ki hátsó csatlakozósereg. ennek a kialakítása teljesen
normális, bármelyik szabványos ATX-es házba beszerelhető. De ha már a beszerelésnél
tartunk, meg kell említeni, hogy az alaplap kb. 6cm-el szélesebb, mint egy átlagos
alaplap (pl. BE6II, bár jó kérdés, hogy mi az átlagos), így a ATA és Floppy
kábelek csatlakozói sok esetben az 5.25" helyek mögé esnek, így kissé nehézkes
a csatlakozás, illetve Mini és Midi toronyban a CDROM, DVD, és egyéb eszközök
szerencsétlen esetben az alaplapnak ütközhetnek beszereléskor, ezért érdemes
meggyőződni, hogy az adott gázba befér-e az alaplap (25cm széles helyre lesz
szükség).

A négy memória bank és a sorban elhelyezett IDE csatlakozók szélesítik
meg az alaplapot. Ebből a képből kiderül, hogy RAID-es alaplapról van szó, mert
a nem RAID-es változatnál a két narancssárga színű csatlakozó hiányzik. (Két
ATA kábelt is adnak az alaplaphoz!)
Az alaplap tesztelése céljából a következő konfigurációt állítottam
össze:
Abit SA6R alaplap, Celeron 900MHz-es CPU /Mercury PCF120-as hűtő/
(100MHz-es FSB, a memóriák is 100MHz-en üzemeltek). 256M 133MHz-es SDRAM, ATA
100-as Maxtor 40G 7200rpm-es winchester, Diamond Monster II MX300-as hangkártya
(letiltottam az integrált hangkártyát, mert az MX300-as észrevehetően jobbnak
bizonyult), Geforce 256 32M DDR-es videokártya és 1.44M floppy meghajtó (bár
ez utóbbi nem számít).
Mielőtt rátérnénk a tesztre, fontosnak tartom kiemelni, hogy aki
erre cseréli az alaplapját és a már meglévő winchesterre feltelepített operációs
rendszer szeretné használni, az inkább mentse el a lényeges információkat és
telepítse újra ha Windows-ról van szó. Megéri, sok időt és fáradságot spórolhatunk
meg ezzel, valamint nem maradnak a HDD-n régi felesleges dolgok (sebesség).
Kezdjük a SiSoft Sanrdra néhány mérési eredményével, íme a memória
sebessége:

Ezt akkor mértem, amikor a memóriák a BIOSban 3-3-3 voltak állítva
(azaz alapértelmezésen voltak). Hát így ez nem tűnik soknak, hiszen egy 440BX-es
alaplappal is meg lehet ütni ezt a szintet, de 2-2-2-es beállítás meghozta a
gyümölcsét:

Na ekkor sem lett valami villámgyors, de azért a 20% extra sebességért
megéri kipróbálni, hogy a memóriánk bírja-e ezt a beállítást. Noha a CPU benchmark
és a Mulimédia benchmark már nem annyira függ az alaplaptól, azért íme:

Vagyis egy Duron 800-es szintjén van nagyjából ez a 900MHz-es
Celeron, bár érdekes módon programja válogatja, hogy ezt a 900MHz-et mennyinek
mérik, a Sandra 914-re "saccolta", míg a WCPUID 899-re...

Ez a három eredményt látva, az a benyomásunk lehet, hogy elég
gyors gépet lehet építeni az SA6-os alaplappal. Mondjuk egy 440-es BX alaplap
után csupán az alaplap csere is észrevehető gyorsulást okoz, de még ha PIII
lenne a gépben, akkor is csak is lemaradna az élmezőnytől. (A Thunderbird 1GHz
felett igazán nagyágyú, egy olyan gép után malmozni támad kedve az emberek egy
ilyen konfigurációhoz ülve, de ez nem azt jelenti, hogy az SA6 lassú, csak azt,
hogy a 815-ös chipsetnél és a Celeron 900-nál van jobb is.)
Az audio részről is kaphatunk némi információt, bár ennyit sejthettünk:

Ha a gépben TV tuner is van, akkor annak az audio részét a Line
In feliratú csatlakozóba kell egy rövid kábellel dugni. Mivel az integrált hangkártya
csatlakozói magasan vannak, így lehetőség szerint a tuner ne az alsó PCI helyeken
legyen.
A processzort teszt első részében egy standard Mercury hűtő (kicsit
kisebb, mint egy FOP32) hűtötte, így a Celeron processzor gyakran alaposan felmelegedett,
pedig a tesztgép oldaláról a burkolat hiányzott:

54.5 fok még tűrhető, általában 65-70 fokos hőmérsékletnél kezd
labilissá válni a rendszer. Figyeltem a feszültségeket, főleg a Core feszültséget
és az 5 Voltot. A gépben egy KME 300 Wattos tápegység volt. Az 5 Volt stabilitásáról
a tápegység gondoskodik, míg a Core feszültséget ebből állítja elő az alaplap.
Az 5 Volt szinte mindig a 4.97-es értéken állt, de a Core feszültség 1.65 és
1.72 között ingadozott a terheléstől függően (a processzor gyárilag 1.7 Voltos
és ez volt beállítva). De ez még általában a tűréshatáron belül van, de tuningolt
alaplapnál már kritikus lehet

Érdemes beüzemelés előtt az alaplap chipjén található zöld hűtőbordát
levenni és alá vékonyan szilikonzsírt (hővezető paszta) helyezni. Így a chip
hűtése javul, ami biztosan nem árt!
Noha a 3DMark 2000 inkább a jó videokártya/processzor párosítást
preferálja, azért érdemes megnézni, hogy az alapfrekvencián járó Geforce 256-os
a Celeron CPU-val és az SA6-os alaplappal mint produkált:

Összehasonlításul, ha egy 440BX-es (BE6II-es) alaplappal és ugyanazzal
az összeállítással futtatom a tesztprogramot, akkor 4102 pontos kapok. Ha az
alaplapot és a processzor kicserélem egy A7V133+Tbird 1.1GHz-es párosításra,
akkor 4966 pontot mérek, míg a TH7+P4 1.6GHz 6433 pontot ér el.
A High Point vezérlő a Maxtor winchesterrel ezt az eredményt hozta:

A teszthez hozzá tartozik, hogy kb. félig volt a winchester, ami
csökkenti a pontszámot. Egy jobb IBM vagy Seagate Barracuda 27000 pontot is
eléri, vagyis 2x gyorsabb. Tehát a gyorsaság/lassúság nem csak a vezérlőn múlik.
Ahogy telik a winchester úgy csökken a mért eredmény.
Az ATX-es tápcsatlakozótól, kb. 2cm-re található egy JP3-as feliratú
Jumper, oda egy külső hőmérsékletmérőt csatlakoztathatunk, de ez a "drót végén
található" termisztort nem mellékelik az alaplaphoz.
Tuningolni vágyók figyelmébe ajánlom, hogy az I/O feszültséget
nem lehet jumperrel vagy BIOS-ból megváltoztatni, pedig egy bizonyos FSB érték
után sokszor emelni kell, mert főleg az AGP miatt nem működik az overclockolt
gép.
Érdekes, hogy az alaplapon az elem mellett találunk egy kis hangszórót.
Gyárilag ennek matrica van a tetején, ha ezt leszedjük (direkt van füle, tehát
levehető), akkor egy kicsit hangosabban szól, bár ennek nincs túl nagy jelentősége.
Az alaplaphoz jár két ATA kábel, egy floppy kábel egy, driver
CD és "Hot Road" floppy, USB bővítő és kézikönyv. Aki esetleg még nem jött volna
rá: Azért mellékelik jobb helyeken "Hot Road" floppyt (ezzel lehet az IDE/ATA
részt rendesen telepíteni), mert amikor telepítjük a Windowst, akkor, amikor
felismeri az 100-as vezérlőt bekéri drivert. No igen ám, de ekkor még nem látja
a rendszerünk a CD meghajtót, így hiába tesszük abba, arról nehézkes lenne információt
szerezni, de a floppy meghajtó működik. (Általában jó poén szokott lenni, amikor
induláskor felismer a Windows egy új hardvert, de még a CD meghajtó nem működik
és a telepítendő program CD-n van... :(
Szponzor : DunaWeb Kft.