Az ASUS A7V alaplapját sokan kedvelik és sokat szidják. Sokan még most sem jöttek rá, hogy a kb. fél évvel vagy korábban vásárolt alaplapjuk nem 133-as jelzésű. Pedig lényeges megkülönböztetni az A7V133-as és a sima A7V alaplapot. Utóbbi 105-110MHz-es FSB-t tud maximum (stabilan) és senkit ne tévesszen meg az a tény (sőt van aki azt hiszi, hogy ha 133MHz-es a memóriája, akkor azt azon kell használni... hát nem kell, érdemes azon üzemeltetni, amin a proci FSB-je), hogy a BIOS-ban vagy a jumperekkel ennél nagyobb értéket is be lehet állítani. Ha valaki tuningos hajlammal rendelkezik, ekkor a nem 133-as jelzésű alaplapnál a szorzó változtatásával érdemes próbálkozni.

Sajnos az alaplap nem sikerült olyan jól, mint azt az ASUS márka indokolná. Eleve meghökkentő, hogy a processzor és még néhány IC számára külön táppanelt helyeztek el az alaplapon. A rajta található stabilizátorok pedig nagyon felmelegszenek, ami borzaszó nagy feszültségingadozás forrása lehet:

Először azt gondolhatná a felhasználó, hogy a PC tápegysége nem bírja, de a legnagyobb tápokkal is néha hasonlót produkál, aminek vagy fagyás a vége vagy nem. Az, hogy milyen hatékonysággal fedezzük fel az ilyen jellegű feszültségingadozásokat attól is függ, hogy a program milyen sűrűn veszi a mintákat a méri áramkörből.

A másik problémát a chipset hűtő jelenti, gyakorlatilag nincs a ventilátor alatt hűtőborda csak egy alumínium lap, emiatt néha túlmelegedhet. De a túlmelegedés attól is függ, hogy ki milyen léghűtőt használ a processzorhoz, mert ha nagy légszállítású ventilátorral van ellátva, akkor a légmozgás tovább redukálja a chip hőmérsékletét.

Nagy problémának láttom, hogy az alaplap nem jól méri a hőmérsékleteket és különösen a processzor hőmérsékletnél téved, azt 7-8 fokkal "alábecsüli", esetenként már 1-1.1GHz-es processzornál simán előfordulhat az 50-55 fokos CPU hőmérséklet, ami ténylegesen már sokszor 60 fok felett van, ami már nem túl szerencsés.