Az Iwill KK266-os alaplapja egyszerűen zseniális.

Egy ritkaságszámba menő KK266-os alaplap tesztelésére nyílt lehetőségem egy barátom és a Neuron Kft jóvoltából. AMD processzorok befogadására alkalmas ez az alaplap, nyugodtan mondhatom remekmű a maga nemében. IWILL termékről van szó, ami talán nem annyira ismert, mint az ASUS vagy az ABIT fémjelzésű árú. Nagyon jó alaplapnak tarom, de ne vágjunk a közepébe, kezdjük az elején:

Nagyon tetszetős doboza van, ami kinyitva egy kis bőröndre hasonlít. Ebben mindennek megvan a maga helye, külön a CD-nek, külön a könyvecskének, a kábeleknek, nem csak úgy bele vannak hányva a tartozékok. A driver CD egyből megtréfált, mert amikor kinyitja az ember az alaplapot, akkor címkével van felfelé a fedőlapon látható módon. Első körben senkinek nem jutna eszébe, hogy megnézze a másik oldalát is, hanem a CD meghajtóba helyezi. Nos mégis csak érdemes megfordítani, mert a másik oldaláról a papírt először le kell húzni és csak utána olvasható a CD.

A CPU foglalatra ragasztott matrica arra figyelmeztet, hogy mindig megfelelő hűtőt használjunk! Ellenkező esetben a tönkremenetel veszélye fenyeget. Ez nem a RAID-es változat, de természetesen ilyen is létezik annak KK266-R a jelzése. Még egy dolog lehet feltűnő, nevezetesen hagytak egy ISA csatlakozót az alaplapon, hátha van valakinek ilyen kártyája és használni szeretné. A Chipseten nincsen hűtőventilátor, pedig nem ártana, mert üzem közben jócskán felmelegszik.

A CPU foglalat közepén találunk egy hőmérsékletérzékelő termisztort, valamint a foglalat körül 7 kondenzátort. Szerencsére elég távol helyezték el őket, így egy nagy méretű WBK68-as hűtőt is felszerelhetünk. Én úgy vagyok az ilyen hűtőborda szereléssel, hogy biztos, ami biztos legyen a CPU-n “lesarkazás” gátló.

És így fest rajta a WBK68-as hűtő:

Több ventilátor csatlakozót találunk a processzor környékén, vannak ezek között olyanok, melyek mérik a fordulatszámot és olyanok is, amik nem. A CPU fan csatlakozón keresztül természetesen képes fordulatszámmérésre. De érdekes módon bekapcsolás után először 2-3 másodpercig teljes fordulatszámon működik a ventilátor, majd egy pillanatra megtorpan a motor, utána ismét "teker" és bekapcsol a monitor. Ha másik csatlakozót választunk, akkor ezt a megtorpanás elkerülhetjük, bár nincs nagy jelentősége.

Az alaplapba egy 1.3GHz-es Thunderbird processzort helyeztem. Egyből arra voltam kíváncsi mit szól az 1.6GHz-nek a rendszer.

Nos a képen látható 1613MHz nem igazán akart menni, sőt, amikor felmelegedett a hűtőborda, akkor meg eddig sem jutott el a gép, be sem kapcsolt a monitor. És most egy kevésbé poénos dolog jön. Azt már sokan tudják, hogy Pl. az ASUS A7V 133-as alaplapon nincs BIOS reset jumper (de a helye megvan), ha a nagy FSB miatt nem indul a gép, akkor nincs más hátra, ki kell venni a memóriát és bekapcsolni, ekkor "sípol" a gép, kikapcsolni, vissza a memóriát, majd újra bekapcsolni és utána működik. Nos a KK266-nál ez nem segít. Itt BIOS reset jumper is van, de érdekes módon nem "szedte le" 1.3GHz-re és továbbra sem indult a gép. Hosszas kísérletezés után rájöttem a megoldásra. Ki kell venni a videokártyát és bekapcsolni. Ekkor normális esetben "sípol" az alaplap. Utána visszatenni és láss csodát, működik a gép.

Két dolgot hibásan tüntettek fel az alaplap leírásában. Az egyik talán nem olyan nagy gond, mert gyorsan rá lehet jönni. Nevezetesen az elsődleges és a másodlagos ATA csatlakozó a leírásban össze van cserélve, az alaplapon pont fordítva van. A másik már ravaszabb. Ha az I/O feszültséget 3.5Voltra szeretnénk állítani, akkor azt jumperrel kell megtenni. A leírásban ennek pont az ATX-es csatlakozó alatt kellene lenni, de ott egy kondenzátor van, végül sikeresen VIO jelzéssel a memória foglatok túloldalán megtaláltam. (A képen látható jumper nem az, ott kellene lennie, ahol a kondenzátor van.) Három állása lehetséges, 3.3Volt, 3.4 és 3.5Volt.

Abban a házban, amibe beszereltem egy 200Wattos tápegység volt. Noha ez elvileg nem igazán elég ehhez a konfigurációhoz, mégis működött a gép, de néha rájött az ötperc és egyszerűen kikapcsolt, akkor is, amikor alapfrekvencián járt. Mivel csak a tesztgépemben van 300Wattos tápegység (Az meg úgy be van rögzítve, hogy pokoli meló lenne kiépíteni), így átszereltem abba az alaplapot, és ha már ott volt a blokk, rátettem az a procira, úgy legalább csendes lett.

A feszültségeket tanulmányozva kissé kevésnek találom az 5 Voltot, hiszen a 4.68 Volt már kívül esik a megengedett 5%-on. Amikor 1.85Voltra állítottam a CPU Core feszültséget, akkor a tesztprogram szerint 1.92Volt volt. Ez előnyös, mert az a 0.07Volt is számíthat.

Nagyon érdekes a telepítőprogram. Induláskor két pont közül választhatunk. Ha az automatikus telepítést használjuk, akkor minden szükséges rész felkerül.

Ebben még nincs semmi érdekesség, de telepítés közben egy felirat kerül előtérbe, hogy ne nyomjuk meg a billentyűket és ne kattintgassunk. A felirat pont a telepítés állapotát jelző részre került, így abból nem látunk semmit, csupán egy cancel feliratot. De inkább használjuk a kézi telepítést, mert akkor legalább tudjuk mit csinálunk:

A driver pont mögött találjuk az alaplap korrekt működéséhez szükséges programokat. A utility reszben az előbb látott feszültég illetve hőmérsékletfigyelő programot. A make driver részben egy telepítő lemez csomagot készíthetünk a CD-ről.

A telepítés után érdemes megnézni, hogy minden rendben van-e winchester vezérlővel, pontosabban az ATA100 tisztességesen működik-e. A test során a rendszereszközök látszólag rendben voltak, de amikor azt vizsgáltam, hogy a winchester milyen gyors siralmas értékeket kaptam. Mint később kiderült a VIA 4in1 legújabb verziójú program telepítése után működőképes az ATA100. (Nincs külön Chip az alaplapon a vezérlőnek.)

Az alaplapon integrált 4+1-es hangkártya található, ami meglepően szépen szól. Sőt erősítő nélküli hangfalakat is használhatunk!

Ugyanaz a Chipset van ezen az alaplapon, mint a KT7A-n (133MHz), vagyis VT8363A. A gyári BIOS-nál már létezik jobbot is a gyártó honlapján. Ott engedélyezve vannak a 166MHz feletti FSB-k is, a RAM-ok beállítása is könnyebb, de a Core feszültséget ott is csak 1.85 Voltig lehet emelni.

Érdekes módon az AXIA jelzésű 1.3GHz-es Thunderbirdnél már nincs elvágva a L1-es résznél a négy hidacska, ami egyből lehetővé teszi mindenféle grafitozás nélkül a szorzó állítását. A processzor kiválasztásánál szerencsés is voltam, meg nem is. AXIA-t szerettem volna, viszont olyat csak 1.3GHz példányoknál találtam, azok közül mind az volt. 1GHz-esek között nem akadt ilyen, de szokott lenni. Az 1GHz-es csak árban lett volna kedvezőbb, de tesztről lévén szó, az nem számított különösebben. A processzort szokás szerint a Demostudio biztosította. Később észrevettem, hogy a kiválasztott példányon a negyedik L1-es láb egyszerűen hiányzik. Volt valami fémezés a helyén, de látszott, hogy nem igazán van ott mit összekötni. Így a szorzót sem tudtam állítani, maradt az FSB emelése.

1559MHz-en, egyből a WinMe boot után a processzor 37 fokos volt (vízhűtővel). De egy 3Dmark2000 után sem emelkedett 39 fok fölé. De hosszas nyüstölés után elérte a 41 fokot is!

A 125MHz-es FSB már nem olyan rossz 13-as szorzóval:

Megvizsgáltam mit tud a rendszer a tesztprogramok szerint. A KK266-os alaplaphoz az 1.3GHz-es procin kívül társult még egy ASUS V6800DDR-es videokártya és 256M Hyundai 6ns-os ram.

A Sandra 2001-el gigantikusnak mondható eredményt értem el. De ne feledjük egy tesztprogram nem írja le pontosan a rendszer sebességet. Mert ha pl. egy 1.1GHz-re húzott Celeron eredményeit is megnézzük (2983MIPS/1477MFLOPS), akkor az nagyobb sebességet jelentene egy 1GHz-es Athlonnál vagy PIII-nál, holott a valóság erre rácáfol.

Így kissé furcsának tűnik, hogy az 1.6GHz-es P4 lemaradt, de ha a teszt ezt hozta, akkor ez kerül ide. Tehát az látszik, hogy nagyon erős a processzor, bár az ALU-hoz képest az FPU elég “gyenge”. De persze még így is több mint a referencia processzorok ezen értékei.

A Multimédia teszt szerint is "hasít" az a gép. De, hogy lássuk, hogy nem ez a világ legjobb alaplapja, íme a memória benchmark:

Várható volt, hogy egy PC2100-as DDR RAMmal szerelt alaplap gyorsabb, ezért nemsokára ha minden összejön lesz pár DDR RAMos alaplap teszt is. Eddig nem nagyon tanulmányoztam a DDR ram árait, mert legutóbb még elég drágának tartottam. A számítástechnika területén az árak pillanatok alatt változnak, és nagyon örültem, amikor pl. a Demostudio árlistáját tanulmányozva azt láttam, hogy nem is kerül olyan "horror" összegbe. De úgy 150MHz-es FSB-vel el lehet érni a tesztprogram szerint a DDR RAMok teljesítményét ezzel az alaplappal!!! De ehhez jó proci és szorzó állítás szükséges.

És hogy a CPUmark99-es teszt se maradjon el, íme a bizonyíték, hogy lélekben nagyon erős a gép:

Összehasonlításul két adat: 98 pontot ér el egy 1GHz-es PIII és 65-öt egy 1GHz-er húzott Celeron2-es. Ami nagyjából azt jelenti, hogy az Intelnek kapaszkodnia kell, ha az AMD-vel tartani szeretné a versenyt.

Összefoglalásul:

Az alaplap elég helyigényes, az alaplap 238mm mély és 305mm magas. Az IDE csatlakozókhoz kissé nehéz hozzáférni, ha az alsó 5.25 helyeket is használjuk. Nem árt a BIOS-t frissíteni, mert számos új lehetőség állítására nyílik lehetőség. Nagyon jó a VIA VT8363-es Chipset. RAID-es változatot is választhatunk, ekkor nyolc ATA eszköz is lógat az alaplaon. Már alapban is 1.5GHz-ig támogatja az AMD processzorokat. Gyakorlailag minden fontos paraméter a BIOS-ból állítható, kivéve a I/O feszültséget.

300Wattos tápegységnél ne adjuk alább. (Gondoljuk bele: A processzor tuningolva majdnem 100Wattal fűt, ha ezt 1.9Voltról teszi, akkor nagyjából 52 Ampert fogyaszt. De tekintettel arra, hogy az 5 Voltból állítja elő az alaplap az 1.9Voltot a 5/1.9 aránynak megfelelően csökken az felvett áram, vagyis 20 Amperről van szó, és ekkor 100%-os hatásfokot tételeztem fel, ami nem lehetséges. Egy 200Wattos táp pont 20 Ampert tud leadni az 5 Voltján, vagyis nem maradna elég áram a többi eszköznek (alaplap, winchester stb.) A 300Wattos tápegység 30 Ampert tud az 5 Voltjámn leadni, ez már elégnek tűnik. Persze ha nem akarunk tuningolni, és nincs winchester és CD meghajtó "halom" a gépben akkor bizonyára elég egy 200Wattos táp is...)

Az 512M-s memória modulokat is kezeli az alaplap! Két apró dolgot hiányolok, hogy a memória sebességét nehézkesen lehet állítani. Mert vagy annyin jár, mint a CPU FSB-je, vagy opcionálisan 33MHz-et még rá lehet pakolni. Míg pl. a KT7A alaplapoknál kisebb "adagokban" is növelhető. A másik az, hogy jó nem ártott volna egy csatlakozót helyezni, az alaplapra, hogy a "drótos" hőmérőt is csatlakoztatni lehessen.

Mivel mostanában szinte egyszerre használok KT7A-s alaplapot, ASUS A7V 133-ast és most IWILL KK266-ost, ha a tuningolhatóságot, beállíthatóságot és a stabilitást nézzük, szerintem a KT7A és az KK266 fej-fej mellett halad és az A7V 133 nem üti meg egyik szintjét sem. De ez az én magánvéleményem, ezt a tapasztalatok alapján alakítottam ki.