Ez az alaplap sokkal stabilabb mint az elődje.

A Demostudó nagyon kitett magáért! Egy KT7-es 133MHz-es alaplapot kaptam tesztelésre és hozzá egy Tbird 950MHz-es processzort. Ez remek párosítás! Mind az AMD, mind az Intel rajongóknak érdemes ellátogatni a Demostudó honlapjára, ahol nagyon kedvezõ áron kínálnak alkatrészeket (tuning processzorokat is).

Én az Intel processzorokat szeretem, de most lehet, hogy fordul a kocka, ugyanis megjelent a KT7-133MHz-es alaplap! A Duron és Athnon processzorok tuningolásának határt szabott az alalap. Ugyanis nemsokkal 100MHz felett instabillá vált az alaplap, így inkább a szorzócsere volt a fõ megoldás és nem a FSB állítása. De a napokban a következõ eset történt:

Egy srác vett egy 1000MHz-es Tbird processzort, belerakta egy ilyen KT7-133Hz-es alaplapba és léghûtéssel simán 1330MHz felett mûködött. Ennek oka igen egyszerû volt, a 133MHz-es FSB-t elbírta a proci, ez 10-es szorzóval ez pont ennyit eredményezett.

No ekkor kezdett érdekessé válni a dolog, mert ha léghûtéssel 1.3GHz felett megy ezzel az alaplappal egy proci, akkor vízhûtéssel az 1.5GHz is elképzelhetõ. Ez pedig már szép teljesítmény lenne. Nem titkolt vágyam volt az 1288MHz-es celeron 2-es tuningomat megdönteni, ezért is vágtam bele a dologba. Sokan vágyakoznak arra, hogy az 1GHz-es határt átlépjék. De már lassan ott tartunk, hogy nemsokára jön a 2GHz. (Ha majd a P4 megfizethetõ lesz.)

Nagyon felcsigáztak a hírek az új KT7-es alaplappal kapcsolatban. Ennek lényege, hogy emelt FSB-vel is nagyobb stabilitást lehet elérni, mint elõdjével. Az alaplap elsõ kézbevételekor már látszott, hogy ez egy remek konstrukció:

A VIA chipsetre (gyárilag) egy ventilátorral felspécizett hûtõt helyeztek. Ez nagyon örvendetes, mert legalább nem kell rábarkácsolni. Viszont a hûtõborda alá továbbra sem tesznek szilikonzsírt. De talán azért, mert a chipset így sem melegszik 25 fok fölé.

A processzor tápegysége is jól lett megkonstruálva, ugyanis a 6db tranzisztor alig melegszik. Nem úgy, mint egyes alaplapokon, ahol még hûtõbordát is szereltek rájuk, igaz itt az alaplap is segít a hûtésben (rá van forrasztva a háza).

A csatlakozók és a memóriák elhelyezése is remek, beszerelésnél mindennek megvan a meg a helye (nem lesz egy helyen nagy zsúfoltság). Ránézésre két dolog aggasztó. Az egyik az, hogy VIA chipset enyhén szólva furcsa dolgokat is tud csinálni. A másik, hogy csak két IDE csatlakozó van rajta. De ez utóbbi nem gond, mert a RAID-es változaton már rajta van a képen hiányzó két csatlakozó.

Így néz ki a 950-es processzor. A szorzó unlockot már végrehajtottam rajta, vagyis az L1-né a négy érintkezõpárt ceruzával összekötöttem. A mûvelet csak harmadikra sikerült. Elõször hiába grafitoztam, a szorzó továbbra is fix volt. Másodjára azt tapasztaltam, hogy olyan szorzót nem lehet választani ami egészre végzõdik pl. 8.0 csak olyat, ami félre végzõdik pl. 8.5.

A beszerelést érdemes figyelmesen elolvasni, mert sok kellemetlenségtõl kímélhetjük meg magunkat. Nagyon ügyeljük a processzor hûtõjének felrögzítésekor. Annyira érzékeny a processzormag, hogy a legkisebb mértékû karcolás, sarok letörés azonnali halálát okozzák a processzornak. Alaposan megnéztem pár "kinyúlt" processzort és a látottal alapján elmondhatom, hogy ha szemmel látható sérülés van a magon, akármilyen kicsi is, akkor vehetünk egy másikat. Annál is inkább, mert erre nem vonatkozik a garancia.

A szokásos léghûtõ helyett egybõl vízhûtõt szereltem a processzorra. Néhány barátom azt tanácsolta, hogy a blokkot a processzor foglalat mellett található 4 lyuk segítségével rögzítsem fel. Másik az mondták, hogy tegyek a leszorító alá egy rugalmas anyagot, hogy pont a proci mag felett ébredjen a leszorító erõ. Ez útibbit valósítottam meg. Elektronikai boltban lehet venni öntapadós mûszerlábat. Ez egy kis gumi tappancs, amit ráragasztanak a mûszerdoboz aljára. Én ilyet helyeztem a leszorító alá, ez látszik a képen.

Most kivételesen átlós felrögzítést használtam, de általában oda akasztom be a lerögzítõ csavarokat, ahová a léghûtõ is csatlakozna. Látható, hogy a leszorító nem érintkezik fémesen a blokkal. Gondolom már sokan ismerik a vízhûtõ blokkomat. De aki még nem látta, hogy miként készül, az megnézheti a tuningneten a hûtõblokkra kattintva.

A csövek is szépen elfértek. Mint látható itt már nem az átlós felrögzítést alkalmaztam. Kicsit távolabbról már látszik a csõrendszer :-)

A videokártyám is vízhûtésû. Elõször a processzor blokkjába kerül a hûtõvíz, majd a videokártyához kígyózik. Hátul jön be a hûtõvíz. Ennek oka, hogy a meleg leadó radiátor a PC házon kívül van elhelyezve. A számítógépházban is elférne, hiszen csak 2 db 5.25 helyet foglal el, te tekintettel arra, hogy a teszt gépem házába nagy a jövés menés, inkább kiszereltem. A tuningneten az alkatrészeknél minden szükséges dolog leírása megtalálható.

Minden a helyén van, jöhet a bekapcsolás. De nem jött össze, csak "sípolt" a speaker. Na gondoltam, ennek annyi... Többször szétszedtem és összeraktam, de továbbra sem akart mûködni. Bekapcsolt ugyan, de csak sípolt és 5 másodperc múlva kikapcsolt. Minden felesleges dolgot kiépítettem, a helyzet változatlan. Több mint két órán keresztül próbálkoztam, amikor végsõ elkeseredésemben az alaplapi ventilátor csatlakozóra rádugtam egy ventilátort. És láss csodát ELINDÚLT. Kipróbáltam, ha nincsen rajta a ventilátor, akkor nem mûködik a rendszer, ha rajta van akkor mûködik. De az sem mindegy, hogy a három csatlakozó közül melyikre csatlakoztatom a ventilátort. Csak akkor mûködik az alaplap, ha a memória foglalat mellettire csatlakoztatom.

A RAM ellenõrzése után beléptem a BIOS-ba. A kezdeti nehézségek egybõl feledésbe merültek, annyi opciót tartalmaz a BIOS. Összehasonlítva a BH6, BF6, BE6, SE6-al (Intel processzorokhoz) az állítások kánaánját biztosítja KT7. Nézzük az egyik legfontosabb részét a CPU soft menüt:

Ahhoz, hogy a szorzót tetszés szerint állíthassuk 12.5-ig (felenként), a processzort grafitozással rá kell venni, hogy ne a gyári 9.5-ös szorzóval mûködjön. Tudomásom szerint az alaplap elõdjénél nem igazán volt lehetséges a 100MHz-es FSB-tõl (a nagymértékû) eltérés, mert a chipset nem bírta azt. Most egészen 155MHz-ig állítható az FSB, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy 133MHz felett gondok vannak.

Nagyon érdekes módon lehet állítani az FSB-t. a 100/33MHz azt jelenti, hogy ebben az állásban a 100MHz-et szorozza fel a processzor, így áll elõ az órajele és 33MHz-el jár a PCI és ennek a kétszeresével (66MHz) az AGP. Az FSB-t itt sajnos nem lehet MHz-enként változtatni, de 133MHz-ig viszonylag kevés frekvencia maradt ki. De ez egyáltalán nem probléma, mert az alatta található pont mindenért kárpótol. A CPU FSB Plus pontnál 0-28-ig választhatunk egy frekvenciát. Ez hozzáadódik a felette lévõ számhoz (CPU FSB) és ténylegesen ezt az értéket szorozza fel a processzor. Pl. ha 100/33MHz van beállítva és a 10-es számot választjuk, akkor 100+10=110MHz adódik, ezt felszorozva 9.5-el nem 950MHz, hanem 1045MHz-es processzor frekvencia adódik. De ez a frekvencia nem adódik hozzá a PCI vagy AGP sebességéhez. Tehát a processzort ezzel a funkcióval úgy lehet tuningolni, hogy többi alkatrész (Pl. videokártya) közben nem hajtódik túl, ezzel nagyfokú stabilitást biztosít. Vagyis az AGP változatlanul a szabványos 66MHz-en járhat.

Ha igazán nagy teljesítményû gépet akarunk, akkor a CPU Plus opcióval vigyázzunk. Ennek oka az, hogy egy számítógép annál gyorsabb, minél nagyobb sebességgel kapják az adatokat az egységek (persze ha bírják a tempót). Tehát nem mindegy, hogy pl. az 1100MHz hogyan áll elõ. Mert ha 122MHz-es FSB-t a CPU SFB/PCI opciónál választjuk ki, akkor a memória 122MHz-en jár, az PCI 122/3=41MHz-en és a legfontosabb az AGP 41*2= 82MHz-en. Ez utóbbi tehát a 66MHz helyett 82MHz-et kap. Vagyis nagyobb sebességgel zúdulhatnak az adatok a grafikus kártyába, így az ha bírja, akkor gyorsabb lesz. Míg ha a 122MHz-es FSB-t úgy állítjuk elõ, hogy a CPU FSB/PCI opciónál 100/33MHz-et választunk és az alatta lévõ pontban a 22MHz-et választjuk ki, akkor ugyan a processzor szintén 1100MHz-en dolgozik, de a "környezet" továbbra is a szabványos sebességen kapja az adatot. Így azok teljesítménye nem nõ, ami a stabilitást kétségkívül növeli, de sebességüket nem.

Ugorjunk egy pillanatra a DRAM clock pontra itt ha a képen látható állásban van, akkor 100MHz-es tempóval vár a memória (ha 100MHz-es FSB van beállítva). Azonban van itt egy elég durva opció, ami jó minõségû RAMok esetén jelentõs gyorsulást okoz. Ugyanis ha ezt átállítjuk, akkor a FSB+PCI frekvenciával mûködnek a RAMok. pl. 122MHz-es FSB esetén a PCI sebesség 41MHz, ezeket összeadva adódik a 163MHz-es RAM frekvencia. Én ezt nem tudtam kihasználni 6ns-os ramokkal annak ellenére, hogy ez 166MHz-es mûködést tesz lehetõvé, mert ekkor el sem indult a gép.

A sok kísérletezés nyílván sokszor okozza, hogy a gép el sem indul. Sokan ekkor az alaplapon kezdenek kotorászni, hogy a BIOS-ban átállított értékeket a BIOS clear segítségével az alapértékekre visszaállítsák. Van, aki tudja, de van, aki nem, hogy ilyenkor nem kell szétszedni a gépet, csupán úgy kell bekapcsolni, hogy az Insert gombot nyomva tarjuk kb. 7 másodpercig, majd elengedjük. Ekkor a gép az esetek 99%-ban elindul és tovább bütykölhetünk a BIOSban.

A rejtett tartalékot kihasználhatunk, ha Fast CPU Command Decode Fast-ra van állítva és a Chip Perfomance engedélyezve van. CPU Drive átállítása (pl. 1-re) nem kifizetõdõ, mert mértéken felüli instabilitással jár. Kipróbáltam, ugyan nõ valamelyest a sebesség, de ha ez be volt kapcsolva, akkor fél órát sem bírt ki fagyás nélkül a gép.

Ez a BIOS pont is igazi csemege! A ramokat (DRAM Timing) azonnal turbó módra állítottam, ennek hatásáról még lesz szó, kb. 6%-os sebesség növekedést okoz. Az SDRAM Cycle Lenght ha lehetõség van rá, akkor legyen 2-re állítva, mert így kicsit gyorsabb a memória írás/olvasás. (Egy ilyen mûvelet gyorsabban elvégezhetõ.)

4x-es AGP-re is lehetõségünk nyílik, de a 2x-es AGP-re nem ad lehetõséget. Ha régebbi videokártyánk van, ami csak 2x-es AGP-re lett felkészítve, akkor ezt nem tudjuk kihasználni (mard az 1x-es sebesség). De valószínû, hogy akinek ilyen alaplapja van, annak már jó videokártyája is van.

Az alaplap természetesen mérni tudja a processzor hõmérsékletét. Egy hõmérséklet érzékelõt helyeztek el a processzor foglalat közepén. Ezt egy kicsit érdemes jobban megemelni, mert nem ér hozzá a processzor hátuljához. Nagy valószínûség szerint a hõmérséklet mérésében egy limitet építettek be (alsó limit). Ezt azért gondolom, mert 20 fok alá akkor sem lehet vinni a processzor hõmérsékletet üresjárásban, mikor -10 fokos a hûtõje, mert az stabilan annyit mutat. Akkor is 20 fokos a processzor hõmérséklete, amikor +10 fokos a hûtõvíz. E fölött már emelkedik a processzor hõmérséklete, pl. 15 fokos hûtõvízzel már 24 fokos lesz (persze ez core feszültségtõl és a frekvenciától is függ).

Sajnos itt is csak 1.85Voltig lehet emelni core a feszültséget. Készítettem hosszú idõ után egy sokatmondó képet a hõmérsékletekrõl és a feszültségekrõl:

Ekkor 1100MHz-en járt a CPU és 1.85Voltos core feszültség volt beállítva. Ekkor stabilan 1.89Voltot kapott a processzor, ez kb. másfél óra 3DMark loop után készült, ezzel ellenõriztem a stabilitást. Ez iszonyatosan hajtja a processzort, ennek megvolt az eredménye…. Az átlaghõmérséklet 26.1 fok lett. Ha léghûtés lett volna rajta, akkor 15-20 fokkal magasabb eredményre számíthattam volna. Ezért volt ilyen alacsony a hõmérséklet, mert a hûtõvíz nem szobahõmérsékletû volt, hanem csak 12-15 fokot mutatott a digitális hõmérõ, mert a meleg leadó radiátorra a külsõ hideg levegõt nyomta a ventilátor. De ha a radiátort szobahõmérsékletû levegõ hûtötte, akkor 26-28 fok körüli volt víz.

A sensor 3 mutatja a processzor hõmérsékletet. Csak az nem derült ki, hogy ez melyik hõmérséklet. Az, amit az alaplap a processzor mögött mér, vagy esetleg a processzor belsejére utal. Errõl a leírás egy árva szót nem szól. A sensor 1 minden esetben 21 fokot mutatott, így az nincs bekötve, a sensor 2 az alaplapi chipset hõmérsékletét mutatja elvileg…

Lehet, hogy ezzel a képpel kellett volna kezdenem. Az Athlon arról híres, hogy külsõ órajel 200MHz. Noha a tényleges FSB 100MHz. Ezért van az, hogy a program a dupláját mutatja az általam beállított 122MHz-es FSB helyett 244MHz-et. Ezt kissé érthetetlen, de mindegy.

Az 1100MHz-es frekvencia iszonytató sebességet biztosít. Ez a CPUmark99-el lehet érzékeltetni (www.tuningnet.hu-n a letöltéseknél megtalálod a programot.) Elõször a nyers valóság:

Ez a 98.4 pont nagyon sok! (Ezzel pontozzák a processzor sebességét, minél nagyobb a pontszám annál gyorsabb a CPU.) Az ilyen egy számot kiíró programok nem túl meggyõzõek, ezért készítettem egy grafikont, hogy érzékeltessem a sebességet.

Tragikus csapást mért az AMD a celeron2-es processzorra, persze ez nem meglepõ, viszont a PIII-al való összehasonlításnál vigyázni kell. Az egyiket 1000MHz-es a másik 1100MHz-en adtam meg. Ha azonos órajelen nézzük, akkor a PIII/1000-as 88 pontot kapott az Tbird 89 pontot. Ez a különbség elenyészõ, de a gyõztes végül az AMD lett, igaz szoros küzdelemben. Ezért igaza van annak, aki azt mondja, hogy az AMD ezen processzora gyorsabb, mint a PIII-as, de csupán 1%-al. (Ez kb. olyan mint amikor a Lamborgini "überelni" akarta 300km/h végsebességû Ferrarit és kihozta a 301km/h végsebességû csodáját).

Ha az árakat nézzük, akkor egy 750-as PIII-ból már kihozható az 1GHz, míg a 900MHz-nél nagyobb Tbird-ok szeretnek ennél gyorsabban menni (1GHz felett). A demostudió beszámolója szerint az 1GHz-es Tbird processzorok fogynak a legjobban, nem csoda, hiszen azok iszonyúan tuningolhatók. Egy 750-es PIII nagyjából annyiba kerül, mint egy jobb Tbird, így mind az ár/teljesítmény, mint a sebesség tekintetében jobb az AMD.

De vannak hibái az AMD-nek. Úgy is mondhatom, hogy "vannak érthetetlen" dolgai. A processzor hûtõjének beszerelését nyugodtan mondhatom, hogy halálfélelemmel kell elvégezni. Ha csak kis mértékben ferdén nyomjuk rá be sem érdemes kapcsolni. Szinte hihetetlen, hogy mennyire érzékeny a mag. A tervezõ, aki kitalálta, hogy a mag tetejébe gravírozzanak szerintem "nem volt normális". Pont ott lesz egyenletlen a felület, ahol a hõátadás miatt simának kellene lennie. Ezért a szilikonzsír elengedhetetlen!

Rádásul az AMD egy "kazán"! Annyira fogyaszt, hogy a 200Wattos PC táppal alapfrekvencián sem indult el a gép (pedig vadonatúj a táp, a PIII/1000-es errõl mûködött). A 250Wattos táppal pedig 1040MHz felett a winboot sosem volt sikeres. A 300Wattos táp is erõsen "izzad". Ezt azért gondolom, mert fordulatszám szabályzós ventilátora van és még nem volt rá alkalom, hogy hallható szintre növekedett volna a fordulatszám, de most "teker, mint atom".

Még annyit tapasztaltam, hogy 3Dstudio max lassabban fut ezen, mint egy PIII/1000MHz-es procin.

Egy félórára rátettem egy FEK32-es hûtõt, az FOP32 kispályásnak minõsül mellette, olyan hangos. Nos ezzel mûködött 1100MHz-en a processzor, de két teszt játék során (Need for speed és Quake III) nagyon fel kellett tekerni a hangerõt, mert élvezhetetlen volt a játék a nagy zaj miatt. (Én nem is értem hová fog fejlõdni a ventilátorok fordulatszáma, mert már lassan 9000-es fordulatoknál tartunk és a flex /sarokcsiszoló/ 11000-et forog.)

Gyengébb processzorokkal is elvégeztem az összehasonlítás:

Ezt az ábrát nem kell sokáig magyarázni....

Nagyon sokat most nem foglalkoznék a 3Dmark2000-es eredményekkel, mert ott a videokártya a domináns. Tekintettel arra, hogy Voodoo3000-es hajtja a monitort, csak a celeronhoz viszonyított sebességkülönbséget mutatom:

Az órajelek azonosak voltak, az FSB is!!!! Valamivel magasabb pontszámot kapott a rendszer De ez a tesztprogram a videokártyára van kihegyezve, a processzor teljesítménye alig látszik.

Két játékprogram lehet még érdekes, az egyik a QuakeIII a másik az Unreal Tournament. Vannak, akik az egyiket kedvelik, vannak, akik a máikat. Én mindkettõt szeretem, bár tény és való, hogy a Quake III jobban megírt program. Ez utóbbi inkább a grafikus teljesítményt zabálja, míg a másik processzort. Erre onnan következtettem, hogy emeltem az órajelet és az Unrealban jobban nõtt a másodpercenkénti képek száma, mint a QukakeIII-ban.

Unreal Tournament segítségével:

Konfiguráció: Abit BE6II, Tbird950/1100MHz, Voodoo3000/200MHz, 196Mb RAM, 7200rpm Maxtor winyó.

Teljesen jogos az a felvetés, hogy nem Voodoo kártya kellett volna gépbe. De bárki könnyedén kompenzálhatja ez a dolgot, nézze meg a korábbi ASUS7700 GTS teszteredményeket és azonnal következtethet az eredményekre. Azért ezzel a videokártyával készült a teszt, mert ez volt kéznél. Pontosabban szólva hozni kellett volna a demostudióból egy másikat, ami nem olyan egyszerû, mint amilyennek látszik.

Azért megmutatom a Quake III eredményeket is:

Egy GTS kártyával 1024x758-ban 32 biten 85 FPS körüli eredmény várható, vagyis kb. a Voodoo3000 sebességének a duplájára képes.

Kis kitérõ után nézzük tovább a rendszer képességeit. Az elején említettem, hogy az alaplap elõnye, hogy 133MHz-en is stabil, ha a processzor is bírja. Elõször azt akartam megállapítani mekkora FSB-t bír ténylegesen a processzor, ezért a szorzót lecsökkentettem a 9.5-rõl 8-ra, hogy ne az iszonyú GHz okozza a korlátot, hanem az iszonyú FSB. 133MHz-es FSB-vel meg sem nyikkant az gép, 130-on már volt kép, de nem volt sikeres a boot. Végül 124MHz-en már mûködött Windows, de tegnap lefagyott egyszer így 122MHz-nél kötöttem ki. Tehát 124MHz-es FSB-nél nem bírt többet stabilan a processzor. Ez 992MHz-es CPU frekvenciát jelent.

Most jött a maximális órajel keresése. 100MHz-es FSB-t választottam és a szorzót kezdtem el változtatni. 12-es szorzóval (1200MHz) "se hang se kép" nem volt. 11.5-ös szorzóval már a ram ellenõrzése megtörtént de a gép boot közben úgy "belegyûrt" a Windowsba, hogy kb. egy óráig tartott mire a sérült fileok korrekcióját elvégeztem. 11-es szorzóval 1100MHz-en atom stabil volt a gép.

Ezek után tudtam, hogy a processzor 1100MHz-ig stabil és 122MHz-es FSB-t bír maximum. Az optimális teljesítmény érdekében a szorzó:1100/122=kb.9, így 9-es szorzót választottam, vagyis csökkenteni kellett a szorzót!!!

Megállapíthatjuk, hogy az 1100MHz kétféleképpen állítható elõ, egyrészt 11x100MHz másrészt 9x122MHz. De a két 1100MHz nem egy és ugyanaz, mert a rendszer összteljesítménye más és más. Pl. a memória sebessége így alakul 11x100MHz esetén:

406/410MB/s-es értéket kaptam. Azért tud nagyjából ennyit a 600-as Athlon, mert itt a nyers FSB számít és nem a processzor órajele. Nyílván a nagyobb FSB nagyobb memória sebességet eredményez. Mindez 122MHz-es FSB esetén:

Vagyis kb. 22%-ot gyorsult a memória az FSB emelésével. Ez nem csoda, mert az FSB-t is pont ennyivel emeltem. Ezért mondtam, hogy nem mindegy, hogy milyen szorzóval és milyen FSB-vel állítjuk elõ ugyanazt a frekvenciát!!!

A CPU benchmark is sokat elárul:

Itt még 124MHz-es FSB-t használtam, de az 1118MHz miatt egyszer lefagyott a gép, ezért kellett csökkenteni. De ez az eredmény is akkor ér valamit, ha össze tudjuk hasonlítani, íme az 1200MHz-es celeronommal kapott eredmény:

Ez nem is olyan rossz mi? Persze tesztprogramja válogatja, mert míg itt csak 6%-os különbséget jelzett a tesztprogram, a másik tesztprogrammal (CPUmark99) több mint 20%-os különbséget mértem. De legyen itt még egy nagyágyú, PIII1000MHz:

Itt is alulmaradt a PIII. Ezt az eredményt csak azért tudta túlszárnyalni a celeron2-es, mert ott 200MHz többletfrekvencia mutatkozott. Már volt egy kísérlet, hogy hány MHz-es celeron felel meg egy 1GHz-es PIII-nak, az akkori cikkbõl a grafikon:

Ennek eredménye, hogy a celeron 2 soha nem üti meg az 1000-as PIII szintjét. Ez így van rendjén, nem hiába olcsó a celeron2-es. Tehát aki renderelésre használja a számítógépét az vegyen inkább drága processzort, ha fontos az idõ tényezõ. (Ne feledjük ez az Tbird 98.4 pontot kapott 1100MHz-en és csak egy ponttal többet 1000MHz-en, mint a PIII szintén 1GHz-en.)

Egyedül a VIA chipset jelenlétét tartom zavarónak. Nekem már annyi bajom volt a VIA chipsettel, hogy ha lehet messzirõl kerülöm. Ugyan ennél a KT7-es alaplapnál különösebb gond nem volt, de nehéz feledtetni az olyanokat, amikor napokig kell szenvedni egy olcsóbb (Intel procihoz) alaplappal.

Még egy fontos dolog:

A driver CD tokjában található papíron figyelmeztetik a Windows 2000 felhasználóit, hogy az installálásnál komoly gondjaik lesznek! A probléma a következõ:

Kék halállal fog végzõdni az install! (Angolul kissé finomabban fogalmaznak: Blue-Screen-of-Death.) Hát ez nem túl megnyugtató! Ja és még egy mesés címet is közöl a papír: *** STOP:0X00000007B(0xF401b84C.....) REGISTRY ERROR.

Állítólag ennek az az oka, hogy az ATA vezérlõ Windows2000 alatt a Service Pack 4-ben a 4.26-os verziójú meghajtó programot használja. (Nem használok 2000-et, így nem tudom ellenõrizni, de a papír errõl tanúskodik.)

Orvoslása: számomra nem volt túl világos, annyit írnak, hogy távolítsuk el az Ultra ATA driver-t, utána váltsunk IDE eszközt (???) és installáljuk újra az ATA drivert. Én ezt nem próbáltam ki, de a papír ennyit ír. Tehát elvileg orvosolható a kék halál, de szerintem nagy szenvedés árán.

Noha a vízhûtés egy jól bevált dolog, azért csak óvatosan. Mint az a képen is látható sehol nem alkalmaztam bilincseket a csõcsatlakozásnál. Ennek oka az, hogy annyira szorosan illeszkedik a csõ a csonkon, hogy csak igen nagy erõvel lehet letépni. Sõt a csõ elõbb szakad el, így nem a csöpögéssel kell vigyázni, hanem az összeszerelést kell normálisan elkészíteni. Mindenre idõt kell szakítani, nem érdemes elkapkodni a dolgokat. Hordozhatóság szempontjából az az optimális, ha a felsõ két helyre kerül a meleg leadó egység, ez általában a midi tornyoknál és a nagy tornyoknál célszerû, mert ott nem nagy gond, ha 2db 5.25" helyet elfoglal. Néhányan a hûtõt úgy helyezik el, mint én, azaz a gépen kívül, de ennek nincsen különösebbe oka (esetleg az, hogy mini tornyuk van.) Aki képet szeretne kapni a vízhûtésû "ketyerékrõl" az látogasson el a tuningnet alkatrészek rovatához (a letöltéseknél pdf formátumban megtaláljátok a KT7-133-as leírását.)

Összefoglalva azt mondhatom, hogy minden nehézség ellenére nagyon jó ez az alaplap, de nagyobb processzort érdemes vásárolni... talán az többet tud.

E-mail.

Mindenki saját felelõsségére tuningolja az alkatrészeit!