A jó monitor kulcsfontosságú. Fõleg akkor, ha sokat ülünk elõtte. Több márka és számtalan típus közül választhatunk. Míg néhány évvel ezelõtt a 14 illetve 15 colos monitorokra volt nagy kereslet, mára a 17 colos képernyõk váltak általánossá. De csak 16 colos látható méretre számíthatunk, mivel a gyártók a képcsõ teljes átlóját adják meg és nem a látható méretet (azt külön közlik). Most nézzük meg, mit tud egy joggal népszerû LG755FT monitor.

Az LG775FT monitor flatron azaz sík képcsöves. Nagyon sokáig nem tudtak sík képcsöves TV-ket, monitorokat gyártani. De mára nemhogy megoldódott ez a probléma, hanem alig drágább egy flatron képcsöves monitor, mint egy hagyományos. De nem elég egy sík képcsõ, egy hozzá illõ elektronika is szükséges, hogy a képernyõ sarkainál is éles legyen a kép. Ezt maximálisan teljesíti az a monitor.

Aki korábban hagyományos képcsõvel rendelkezõ monitort használt és leül egy sík képcsövek készülék elé, akkor úgy érzi, mintha homorú lenne a kép amit lát, pedig a valóságban sík. Ez egy optikai csalódás, de gyorsan hozzá lehet szokni. Pár nap után teljesen természetesnek tûnik. Sõt utána, ha egy másik monitor úgy tûnhet, mintha "kipúposodott" volna.

A jó minõségû képcsõ alacsony sugárzást bocsát ki. Kérdezhetné valaki, hogy egyáltalán miért sugároz, illetve miért nem lehet megszüntetni. Nos az ok igen egyszerû. Noha kívülrõl nem látjuk, de képernyõ mögött 20-30cm-el egy nagy feszültségû rész van, ami három elektronsugarat (fekete-fehér esetben 1 sugarat) irányít a képernyõ hátuljára, ami végül gerjeszti a képernyõ hátulján található pontokat. Az ilyen nagy feszültségû elektrongyorsítás, illetve ütközés sugárzást (fõleg röntgen sugárzást) okoz, ennek csak a nagyságát lehet csökkenteni. Megszüntetni csak a képcsõ kiiktatásával lehet (LCD, plazma stb.).

Nem csak a sugárzásra kell odafigyelni, hanem arra, hogy hány Hz-es a monitor. Vagyis másodpercenként hány képet látunk. 60Hz-es frissítés közelrõl nézve nagyon zavaró lehet. 85Hz felett már csak nagyon ritkán vesszük észre, hogy vibrál a képernyõ.

A 775-ös LG monitor 70KHz-es eltérítõ elektronikával rendelkezik. Ebbõl úgy lehet kiszámolni, hogy hány Hz-el képes a monitor frissíteni a képernyõt, hogy elosztjuk a sorok számával. Pl. 1024x768-as felbontás esetén 768 sorból áll egy kép, így 70000/768=91.1Hz. De vannak szabványos értékek, ilyen a 60, 70, 72, 75, 85, 90, 100 stb. Így elvileg a monitor 90Hz-re lenne képes, gyakorlatilag csak 85Hz-et tud az adatlapja szerint. (A valóságban az elektronsugár mozgatása miatt mindig alacsonyabb érték adódik, innen a 91Hz helyett a 85HZ.)

A maximális felbontás 1280x1024 (ennyi pont van a képernyõn). Ez bõségesen elég, ilyen méret mellett 1152x864 illetve 1024x768-as felbontást célszerû használni. Így még nem túl kicsik a betûk, ikonok stb. A képernyõ szélét, sarkait vizsgálva kétfajta monitorral találkozhatunk. Az egyiknél a látható méretet a monitor háza korlátozza, a másiknál egy fekete keretet "festettek" fel a belsõ részre, így az takar be. Ez utóbbi megoldást alkalmazták az LG mérnökei, így nem csak lapos a képcsõ, hanem határozott sarkai is vannak.

Természetesen OSD-vel rendelkezik a monitor (On Screen Display), vagyis a monitor gombjait nyomkodva a képernyõn megjelenõ menü szerint állíthatjuk a paramétereket:

A baloldali gomb megnyomásával "elõjön" illetve eltûnik a menürendszer, a jobb oldali gombbal választhatjuk ki az adott menüpontot, és a középen elhelyezkedõ gombokkal állíthatjuk be ízlésünk szerint a megjelenítést. A következõket állíthatjuk:

Fényerõ, kontraszt, színhõmérséklet.

Vízszintes pozíció illetve méret, függõleges pozíció illetve méret.

Hordósság (külön-külön az oldalakat is), trapéz torzítás kompenzálása.

Forgatás jobbra, balra. Sarkítás, alul, felül.

Egy információs menü is rendelkezésre áll, itt kijelzi a videojel szintjét, a megjelenítés nyelvét. Lehetõség nyílik mindent alaphelyzetbe állítni, illetve lemágnesezni a képernyõt (degauss).

Látszik, hogy minden lényeges dolog állítató. Kezdjük a beüzemeléssel:

A dobozból kibontva találunk még egy hálózati kábelt, egy használati útmutatót, driver floppyt valamint jótállási jegyet. Sok cég elfelejti mellékelni a monitorhoz a driver lemezt, mondván mindenki letölti az Internetrõl (www.drivers.hu), vagy keres a használt operációs rendszerében valami hasonlót. De szerencsére itt jár a monitorhoz meghajtó program. Ez fontos, mert a megengedhetõ felbontásokat illetve frissítési frekvenciákat ez határozza meg. Mert ha pl. azt állítjuk be, hogy ez egy MAG XJ810-es akkor 1024x768-as felbontás esetén olyan frissítési frekvenciákat is beállíthatunk, amire a monitor nem képes.

Mac gépekhez is csatlakoztatható egy adapter segítségével. Ha Windows alatt szeretnénk telepíteni a monitort, akkor a mellékelt hajlékony lemezt helyezzük be a meghajtóba, majd az operációs rendszernek megfelelõen válaszuk ki megfelelõ *.inf fájt. Pl. WinMe alatt nem szükséges újraindítani a telepítés után a rendszert.

Ha nem megengedett frissítési frekvenciával hajtjuk a monitort, akkor változó, hogy mi történik. Néhány monitor egy "Out of Range" felirat után elsötétedik, míg másoknál elõször összetörik a kép, majd nem látunk semmit. Ez azért szokott kellemetlen lenni, mert utána kép hiányában elég nehéz visszaállítani az eredeti értékre. Ez akkor szokott elõfordulni, amikor egy alkalmazás felbontást illetve frissítési frekvenciát vált a monitoron. Ezért érdemes egy olyan programot futtatni használni, ami limitálja ezeket. Sok videokártyához találunk programot, amivel az egyes felbontásokhoz meghatározhatjuk a frissítési frekvenciát.

Sõt olyan programok is léteznek (pl. PowerStrip), amivel tuningolhatjuk a monitorunkat. Itt arra kell gondolni, hogy 5 esetleg 10Hz-et még rá lehet tenni a maximális frissítési frekvenciára (pl. 1Hz-es lépcsõkben lehet állítani). De úgy 85Hz felett ennek nincs nagy jelentõsége.

Az LG775-ös abba a kategóriába tartozik, melynek összetörik, a képe, ha nem megfelelõ a frissítési frekvencia, ilyenkor az OSD segítségével meggyõzõdhetünk az okról, pl. 1024x768-as felbontásnál 100Hz-el próbálkoztunk.

Nézzük meg táblázatosan milyen képgyakoriság tartozik az egyes felbontásokhoz:

Több felbontásnál is látható, hogy a maximális 70kHz nincs kihasználva, erre ad lehetõséget az elõbb említett PowerStrip program.

De DDC (Display Data Channel) rendszerrel is rendelkezik a monitor. Ez egyirányú kapcsolatot jelent a monitor és a számítógép között. Ez a kommunikáció tiltható az OSD segítségével. Ennek nincs nagy jelentõsége, sokkal inkább érdekes a TCO minõsítés.

Az elõlap jobb felsõ sarkában hatalmas matrica tanúskodik arról, hogy TCO99-nek megfelelõ a monitor. Ez évrõl évre szigorúbb lesz, mert egyre magasabb követelményeket támasztanak, pl. a sugárzási szinttel kapcsolatban. (A 99 az 1999-es évszámra utal, de már létezik TCO2000 is.)

Az MPRII már minden monitornál alapkövetelmény, ilyen jelzés hiányában nem érdemes megvásárolni az adott monitort. Természetesen az LG 775-ös rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal is. (Érdemes megemlíteni az ELF (Exteme Low Freqvency) és a VLF (Very Low Fequency) vizsgálatok eredményét. A gyártó adatai szerint itt is minden a megengedett érték alatt marad.)

Fontos kérdés a fogyasztás is. Általános szabály, hogy kikapacsolt állapotban 3 Wattnál ne fogyasszon többet a készülék. Ugyanis ha kikapcsoljunk, ez elektronika egy része azért még mûködik. Táblázatosan a fogyasztás:

Megmérem az értékek tényleg valósak, de normál fényerõnél nem kell 105 Watt a monitornak, csak 78 Wattra volt szüksége. De teljes fényerõnél illetve kontrasztnál, fehér képernyõ esetén valamivel 100 Wattnál többet fogyaszt.

Bekapcsolás után feltûnõen fényesnek tûnik a monitor képe, modhatni olyan, mint egy fénykép. Ha az OSD menüt alaposan megnézzük, akkor feltûnik, hogy gyárilag maximális fényerõre van állítva a monitor, célszerû ebbõl egy kicsit visszavenni.

Minden bekapcsolás degauss-al kezdõdik (érdekes módon). A teszt során fél méterre volt egy másik monitor, és a degauss a másik monitor képében is jelentõs változásokat okozott. De ha gyorsan ki- és bekapcsoljuk a monitort, akkor nem mágnesezi le feleslegesen a képcsövet.

Szerencsére, ha felbontást váltunk, akkor nem hallunk relé kattanásokat. De ennek nincs nagy jelentõsége, maximum akkor, ha valaki 3DMark teszteket futtat, mert ott gyakori a felbontás váltás.

A képcsõ eleje különleges, könnyen karcolódó réteggel van bevonva (sugárzást csökkenti, és antisztatikus tulajdonságú). Ezért nagyon óvatosan tisztítsuk, közvetlenül semmilyen spay tisztítószert ne fújjunk rá. Teljesen antisztatikus a képernyõ, így gyakorlatilag nem vonzza a port.

Sokszor használjuk az antisztatikus fogalmat, úgy érzem érdemes kitérni erre. A legtöbb anyag ilyen tulajdonságú, pl. fa. Ezt azt jelenti, hogy ha kis mértékben is, de vezet. De ez még nem elég. Ha pl. szatikus nagyfeszültség (pl. dörzsölés hatására keletkezik) éri, akkor az áramot egyre jobban vezeti. Így a töltések nem tudnak felhalmozódni rajta, az elvezethetõ máshova, pl. a földbe. Mert ha feltöltõdne a képcsõ, akkor a levegõben lévõ porszemeket elõször vonzaná a képcsõ, majd amikor ezek is feltöltõdnek taszító erõ lépne fel és gyakorlatilag az elõtte lévõ ember arcába (szemébe) juttatná a port.

A kézikönyv szerint 90 fokos látószöggel rendelkezik az LG775-ös monitor. Próbaképpen megvizsgáltam a monitort ebbõl a szemszögbõl is és azt tapasztaltam, ha már nagyon oldalról nézi valaki a képernyõt (kb. 30 fokos szögbõl), akkor részletek elvesznek, inkább a fényesség dominál, mint az LCD kijelzõknél. De az esetek döntõ többségében arra van szükség, hogy az szemben elhelyezkedõ monitort nézzük és nem pl. a szomszédét.

19.2 kg-os súlya elég tekintélyes, de normálisnak mondható, méreteit tekintve 33cm magas, 41cm széles és 44cm mély (vásárláskor érdemes hazaszállítatni, vagy nagy utasterû gépkocsival szállítani). 10 és 35 fokos hõmérséklet között üzemeltethetõ.