Néhány CPU hűtőt megvizsgálva kiderült, hogy nem elég, ha rézből készül, nagy felülete van illetve nagy mennyiségű hűtőlevegőt kap, ezek együttese lehet a nyerő kombináció... (nem meglepő)

A Kelly Tech és az Expert Computer jóvoltából jelenleg menőnek számító CPU hűtőt hasonlíthattunk össze. A most bemutatásra kerülő hűtők majdnem mindegyike egy kicsit különc illetve az átlagosról eltérő. Mert olyat már biztosan mindenki látott, hogy rézből van egy CPU hűtő és olyan nehéz, hogy a betont feltöri, ha leesik, de ennél sokkal nagyobb izgalmakat rejt, egy gyári gáztöltésű léghűtő, vagy egy viszonylag csendes duplaventilátoros megoldás.

Rögtönk kezdjük az extra kinézetű Cooler Master HHC-001-es hűtőjével (nem keverendő össze a HCC-001-el, mert az egészen más). Itt most egy rézhűtőről van szó. Egy kb. 5mm vastag réz talpra 26db hűtőlapot forrasztottak. De ez még semmi, hiszen a talp részből két rézcső is kijön, ami felül az összes hűtőlamellával érintkezik. Itt már nem találunk forrasztást, egyszerűen kisebb volt a lyuk eredetileg, mint a rézcső és belepréselték a csövet. A gáztöltésű cső, lévén, hogy az áramló gáz igen jó hővezető, a hűtő felső részébe is eljuttatja a hőenergiát. Bár tapintásra ezt nem érezni…

Harapós ventilátorral látták el, a rácsból más sejteni lehet, hogy 60x60x25mm-es ventilátor 6000 felett pörög, pontosabban 6800-at. a Teszt során 6900 RPM körüli fordulatszámot lehetett mérni. Mint az a képen is látható, előfordulhat, hogy nem minden alaplapra lehet felszerelni a "picikét", mert a két cső egy-egy magasabb alkatrésznek nekiütközhet.

A második számú versenyző Cooler Master HSC-001. Ez egy alumínium hűtő. Minden hűtőlap görbe! Ez nem gyári hiba, ezzel egy kicsit nagyobb lett a hőleadó felület, de a hűtő mégem olyan magas, igaz ezzel csak pár millimétert lehet spórolni. Bár első pillantásra a lapok görbesége a feltűnő, de mégsem ezért számít különös hűtőnek, hanem azért, mert a hűtőlapokat erősen felérdesítették (valószínűleg homokfúvással), így a felület ugrásszerűen megnőtt. Ezen is ugyanaz a ventilátor van, mint az előbb bemutatott HHC-001-en (6800 RPM).

A DP5-7H53-as Cooler Masret hűtő az alumíniumnak köszönhetően könnyű, mégis kihasználja a rögzítésnél a 3-3 CPU foglalat szélén található pöcköt. Bár elsősorban az AMD processzorokhoz készül foglalatok tartalmaznak mindkét oldalt 3 pöcköt, de azért az Intel CPU-ra is rátehető, mert a 2-2 pöcök bőven elég. Nagyon erős a rugója, ha le akarjuk szedni, akkor előtte nem árt egy fohászt elmondanunk, mert ha lecsúszik az erőlködés közben a csavarhúzó, akkor szinte biztos, hogy felszánjuk az alaplapot. A hűtő előnye, hogy nagy ventilátor van rajta és nem olyan hangos, mint az előbb bemutatott két Cooler Master hűtő. Érdekes módon a teszt gép alaplapja (Abit KG7) nem tudta megméri a ventilátor 5000 körüli fordulatszámát (3 pólusú csatlakozója van a ventilátornak), de elképzelhető, hogy ez csak egyedi hiba volt.

A HCC-002-es Cooler Marter hűtő hasonlít a HHC-001-re, de ebben nincs gáztöltésű (Heat Pipe) cső, ezzel szemben még durvább ventilátort szereltek rá, a 7400-as RPM állítólag teljesen normális, de a teszt gép mérései szerint 7800 RPM körül forgott, így már egyáltalán nem nevezhető csendesnek. Ezzel szemben a hűtés annál inkább hatékony, hiszen több levegőt nyom a hűtőlamellát közé az erősebb ventilátor. Nyílván azért tettek még egy alumínium burkolatot is a hűtőre, mert e nélkül a ventilátort nehéz lett volna megtartani a forrasztott hűtőlapoknak. Előnye, hogy könnyű szerelni, jól hűt, de csak 1-1 rögzítési pontot használhatunk fel.

És most jöjjön a Cooler Master két konkurenciájától is egy-egy hűtő, legyen az a Global Win TAK68 és a Coolink COOL H1Twin. Ezt a kettőt érdemes együtt tárgyalni oly nagy a hasonlóság.

Mindkettőn két darab 6cm lapos viszonylag lapos ventilátor található, mindegyik 4700-at pörög percenként, így együtt is viszonylag csendesnek számítanak. A képeken bal oldalon a COOL H1Twin látható, míg a jobb oldalon a Coolink TAK68-as csodája.

Mindkét megoldásnál 3-3 pöckös lefogó mellett döntöttek, ám a TAK 68-as rögzítése illetve levétele a felső csavar miatt sokkal könnyebb. A COOL H1Twin Coolink hűtő rézből van, míg a másik alumíniumból. Ráadásul a Coolink gyártmányú hűtő lapjai felületkezeltek (króm benyomását adja), nem fúrtam bele, de majdnem biztos, hogy ez is rézből van (rendkívül nehéz és forrasztással rögzítették a lapokat).

Az eddig bemutatott összes hűtőhöz mellékelnek egy kis tasak hővezető pasztát, ám TAK 68 esetén ez a hűtőn vékonyan gyárilag rajta van és ez csöppet sem folyós, inkább gyurmaszerű, nagyon nehéz letávolítani, ha pl. másodszor is feltesszük egy CPU-ra (ne legyen levegő a hűtő és a CPU mag teteje között).

Egy AMD-s konfigurációval próbáltam ki a hűtőket. Az AMD XP 1600+-os (1400MHz) CPUt először alapfrekvencián és alapfeszültségen (1.75 Volt), majd magasabb (1.85 Volt) és magasabb frekvencián (1666MHz, 2000+) hajtottam. Az összes hűtő 20 percig üzemet a CPU-n és feljegyeztem a 20 perc múlva mért CPU hőmérsékleteket. Így minden hűtőhöz két hőmérsékleti eredmény tartozik, egy az alapfrekvenciához és egy a turbósított esethez. A processzornak az izzasztó feladatot, a legújabb CPU stability program jelentette, a "CPU warming olny" módban (ezzel közel a maximális disszipáció közelében lehet tartani a processzort).

Egyedül a DP5-ös csendes hűtő nem állt a helyzete magaslatán, a többi hűtő viszonylag jól teljesített. A hőcsöves (Heat Pipe) HHC-001-es hűtőt a nem hőcsöves (HSC-001) kivitel lenyomta, valószínűleg az erősebb ventilátornak köszönhetően. A Coolink COOL H1Twin volt a nyerő, de a többi hűtő is csak pár fokkal maradt le. Hiába, az alacsony hőmérséklethez sok hűtőlevegő kell, mert a hűtőfelület nem növelhető minden határon túl. Ezért vagy több kisebb fordulatszámú ventilátorra, vagy egy "sugárhajtóműre" van szükség, most a két ventilátor volt a nyerő....