Végre sikerült stabilizálni (gázhűtés nélkül) egy AMD XP 1700+-os CPU-t 1800MHz felett...

Már többször elhatároztam, hogy kipróbálom az Abit KR7-es alaplapját, végül most sikerült szerezni egyet. Talán a KG7-es mondható az elődjének, ehhez képest olyan sok újdonságot nem nyújt a KR7-es, csak egy picivel gyorsabb lett. Mondjuk pont ezért fejlesztik a chipseteket és az alaplapokat, de pl. a KG7-es BIOSában is már olyan sok mindent lehetett állítani, hogy ehhez képest alig tudtak valami extrát felmutatni a KR7-nél.

A képek sokán két dolog csúszott, be amire nem számítottam. Az egyik az, hogy a fennti képen rajta maradt az alaplapon a vízhűtőblokk. Ugyanis a tesztek során ezt használom a CPU hűtésére, mert szörnyen idegesítenek a ventilátorok így nincs hangja a hűtésnek. A másik talán súlyosabb, nevezetesen a chipset sebesség mérésének eredményét igazoló kép meghibásodott. De a táblázatos eredmények megvannak. De ne rohanjunk előre nézzük meg a felszereltséget:

Igazából az lepett meg, hogy a SiSoft Sandra 2001te programmal vizsgálva jóval nagyobb sebességet mértem, mint ugyanezzel a chipsetel szerelt pl. MSI K7T266 Pro2 alaplapjával.

Így a KR7-es átlépte a mérések szerint a 1GB/s-os FPU/RAM álomhatárt. Ne feledjük, hogy a legújabb SiSoft Sandra 2002 szakított az eddigi hagyományokkal ott korántsem így mérik a sebességet, így ha csak a számértékekre koncentrálunk, akkor ott kapásból a dupláját vagy háromszorosát látjuk. Azonos verziójú tesztprogramokat érdemes használni!

Meglepetésemre egy olyan 1700+-os XP, ami a KG7-es alaplapban már úgy 1700MHz-nél elkezdett meghasalni, ebben az alaplapban 1.85 Volton kapásból 1800MHz felett is üzemelt:

12.5-ös szorzónál nem lehet nagyobbat beállítani. Pontosabban van egy "over 13x" beállítás, de ennek nyílván csak a 2100 és 2200+-is CPU-nál lesz jelentősége. Nem tudom milyen trükköt fognak bevetni, hogy ez a két CPU majd ezekben az alaplapokban is üzemeljen, mert az biztos, hogy szorzó mizéria lesz. Ugyanis 13 illetve 13.5-ös szorzóra lenne szükség... De a szorzó úgy is a CPU-n múlik...

Ez a majdnem 1830MHz azért szép eredmény, ennek meg is lett a hatása a CPU benchmark méréseknél:

Az azonban hozzá kell tennem, mindezt vízhűtéssel produkálta a kicsike. Nem számoltam utána, de úgy 100 Wattal tuti fűt ekkor a CPU, fel is melegítette úgy 35 fokosra a hűtővizet. Mivel a CPU mag melegebb, így némi MPEG kódolás után 42-43 fok magasságában stabilizálódott a hőmérséklet:

Bár először ezzel a rezes csodával próbálkoztam:

De itt úgy több, mint 100MHz-el alacsonyabb órajelen volt csak stabil a CPU. Ez egy CoolerMaster "Heat Pipe" hűtő. Ez azt jelenti, hogy két vékony gáztöltésű cső a proci magtól a lamellák felsőbb rétegeihez vezeti a hűt. Viszonylag jó hűtőteljesítménnyel rendelkezik. De nem véletlenül rácsos a ventilátora, mert nagyon "harapós", a teszt során 7000 RPM körül forgott.

A BIOSban maximum 2000+-os CPU-t állíthatunk be, ezt is csak BIOS frissítés után. Az FSB-t 1MHz-es lépésközzel állíthatjuk és az FSB:AGP:PCI leosztás is teljesen korrektül működik. A Speed Errror holdnak nincs nagy értelme... mert aki tuningol, az kikapcsolja, aki meg nem, az meg eleve nem tudja állítani, ha csak a CPU típusát adja meg.

A CPU Core feszültséget 1.85 Voltig állíthatjuk, az I/O feszültséget 1 lépésben növelhetjük, illetve csökkenthetjük. A DDR feszültségének állítása sem bír nagy jelentőséggel (tapasztalat), ha nem bírja 2.5 Volton, akkor 2.8 Volton se fogja...

Viszont bekerül egy újdonság, aminek semmilyen sebességnövelő hatása nincs. A DQ Control elvileg szinkronizációt tesz lehetővé, vagy a North-Bridge, vagy a CPU FSB-jének irányába. Bár a leírás itt nem szinkronizációt emleget, hanem késleltetés, igazából jó kérdés, hogy ez ténylegesen mit okoz….

A memória beállításánál nem állíthatjuk külön a memória frekvenciáját, illetve a CPU FSB-jét. Így úgy tűnik, hogy csak a szinkronműködést preferálja a szerkezet.

Bár a leírás szerint a CPU Fast Command Decode beállításával 1T-s beállításával és a DRAM Command Rate szintén 1T-s beállításával sebesség növekedésre számíthatunk, de ezt gyakorlatilag egy teszt programmal sem sikerült kimutatni, ezzel együtt lehet, hogy valami számít, de inkább arra tippelek, hogy inkább rontja a stabilitást.

A feszültség monitorozó rész nagyon korrekt ám, ha egy olyan ventilátor kerül a hárompólusú FAN csatlakozóra, ami az átlagosnál nagyobb áramot vesz fel, akkor ugyan forog a ventilátor, de valamiért nem méri a fordulatszámát. Különben nem is tanácsos ilyen több száz mA áramfelvételű ventilátort a FAN csatlakozóra dugni, mert ez károsíthatja az alaplapot, szerencsére már kapható megfelelő átalakító.

Igazából ennél az alaplapnál csak arra voltam kíváncsi, hogy tényleg nagyon stabil-e és olyan jó overclock alaplapnak számít-e? És mindkettőre igennel válaszolhatunk!

Viszont úgy tűnik, hogy az AMD762/768-as chipset jobb (mondjuk ezzel duálos MSI alaplapon találkoztam), mint amivel a KR7-est ellátták, mivel ugyanazzal a grafikus kártyával pl. egy K7D alaplap (1db CPU-val) kocsit jobb 3DMark2001-es eredményt hozott, mint a KR7-es. Viszont a KG7-es szintre pontról pont ugyanolyan teljesítményt nyújtott a 3DMark2001-ben az említett videokártyával, mint a KR7-es....