Ez egy igen jól felszerelt alaplap, de az optimális beállítás érdekében nagyon alaposan végig kell olvasni az útmutatásokat..

Az MSI K7N420 Pro jelzésû alaplapja igazi különlegesség. Mivel integrált videokártyával, hangkártyával, hálózati és telefonos csatolóval is rendelkezik, így azt gondolhatnánk, hogy ezzel bizonyára olcsóbb gépet építhetünk, mintha ezeket külön meg kellene vásárolnunk. Jelenleg mindez (mármint az olcsóság) nem érvényes, mert mint az újdonságok többsége, így ez is elég drága. Ehhez az alaplaphoz AMD processzort kell társítanunk.

Nézzük meg alaposan az alaplapot:

Annyi érdekességet tartogat, hogy nem tudtam eldönteni hol is érdemes kezdetni. Talán vizsgáljuk meg elõször a memóriát:

Összesen 3db bankkal rendelkezik, de az egyik foglalat távolabb helyezkedik el. Ez még nem lenne nagy durranás. De a chipset nagyon ravaszul kezeli elvileg a memória modulokat. Maximum az 512M DDR modulokat kezeli, így elsõ körben azt mondhatnánk, hogy 1.5G lehet a maximum. Nos ez igaz is meg nem is. Ha csak 1db modulunk van, akkor azt vagy a DIMM1 vagy DIMM3 foglalatba érdemes tenni. (A DIMM1-et helyezték távolabb.)

Ha 2db modulunk van, akkor érdekes dolgot figyelhetünk meg. Ha ezeket a DIMM1 és DIMM3 helyre helyezzük, akkor a két 64 bites DDR modult egy 128 bitesnek veszi az alaplap, ezzel növelhetõ a sebesség.

Tegyük fel, hogy nem azonos kapacitású a két modul, akkor meglehetõsen kaotikus lesz a helyzet. Ugyanis a kisebbik modul kapacitásának kétszerese 128 biten a maradék 64 biten kommunikál.

Ha netán 3db modult helyezünk az alaplapba, akkor marad a 64 bites sávszélesség!

Tehát a 128 bites használatnak az a feltétele, hogy azonosak legyenek a modulok (memória) és azok a két szélsõ foglalatban legyenek.

Egy bank felhasználásával (DIMM1 vagy DIMM3) a fennt látható memória sebességet értem el. De ha véletlenül a DIMM2 foglalatba kerül a memória, akkor drasztikus romlásnak leszünk tanúi:

Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy két egyforma DDR modullal rendelkezik, és tudja azt, hogy azokat a két szélsõ helyre érdemes helyezni, akkor 900MB/s fölé fel lehet tornázni az ALU/RAM és FPU/RAM értéket. A teszt során 2db 256M DDR modul állt rendelkezésre, ám a gyártó által leírt gyorsulást nem tapasztaltam. Mint kiderült egy egyik CL2-es volt a másik meg nem (ezen kívül egy egyiken 133MHz-es fizikai órajel maximum szerepelt a másikon pedig 145, bár nem hinném, hogy ezek okozták a kudarcot). Nos így legalább elmondhatom, hogy amikor a gyártó a memóriák egyformaságáról ír, akkor az szinte szó szerint veendõ!!!

Nyergeljünk át az integrált videokártyára... (nem túl jó kifejezés az integrált videokártya szó, hiszen miután integrálták eltûnt a kártya...). Egy Geforce lapul az alaplapon, no de milyen? A Geforce GPU nagyon kedveli a DDR memóriát, de nincs külön memória az alaplapon, ezt a normál DIMM foglalatban elhelyezett DDR modulokból nyúlják le. Mondjuk nem olyan nagy veszteség, ha 32M hiányzik egy 256M-nál nagyobb modulból... De ez a DDR az alaplapi DDR memória csigának számít az igazi videokártyákon található DDR memóriához képest. Ugyanis jobb esetben a videokártyán 128 biten cammognak az adatok, 400-460MHz-es tempóval. Ám az alaplapi memória 64 vagy ennél az alaplapnál trükkök után esetleg 128 biten, de csak 200 vagy 266MHz-en. Nos ez a két tény, erõsen lebutítja a Geforce "erõmûvet".

Ha olyan AMD processzor kerül az alaplapban ahol 100MHz-es FSB-t kell a BIOSban beállítani, ott a videó memória szintén 100MHz-el fog döcögni (fizikailag). De, ha a korszerûbb 133MHz-es kerül az alaplapba, akkor 133MHz-en.

Nos a fenti overclock rész igazán poénos, igazából nem tudtam mire vélni, hogy az órajel memória frekvenciánál mit is állítok. Mert az alaplapi memória frekvenciáját ez nem befolyásolja, de a videokártyáét viszont igen, az meg a DIMM foglalatú modulból nyúlja le !? Persze itt nincs értelme a memória frekvencia állításának, hiszen csökkenteni nem szeretnénk, növelni meg nem lehet.

Duron processzorral nem 133MHz hanem 100MHz jelenik meg a fenti programban a memória frekvencia helyén (mondjuk ez még nem nagy csoda.) Az viszont különös, hogy ekkor 125MHz-ig emelhetem a memória sebességét. A csökkentést még valahogy el tudom képzeli, de a növelést vajon hogy csinálja, hiszen a memória frekvenciája ekkor is fix?

Audio: A Dolby Digital kódolást hardveres támogatását is megoldották, de ha nincs ilyen digitális dekóderünk illetve erõsítõnk, akkor nem tudjuk kihasználni, gyakorlatilag sztereó hangkártyának használhatjuk az integrált hangkártyát. De ez a fenti alaplapról hiányzik Dolby, mert "csak" 420-as jelzésû, ha 420-D lenne, akkor a Dolby résszel is megáldja a gyártó...

Az alaplaphoz egy USB bõvítõt és diagnosztikai LEDeket tartalmazó (D-Bracket) egységet (kártya helyre szerelendõ) is mellékelnek. Utóbbi LEDek ha világítanak, akkor vagy pirosak vagy zöldek. Az alábbi táblázatból kisüthetjük, hogy a POST folyamat alatt mi is csinál az alaplap (jelölés: O Piros, X zöld):

A CPU tuning nem erõssége az alaplapnak:

A CPU FSB állítására és a feszültség 0.1 Voltos emelésére lehetõség nyílik, de a szorzót nem állíthatjuk. Nekem szerencsém volt, mert egy olyan 1600+os AMD XP CPU is rendelkezésre állít, aminek nem okozott gondot, a maximálisan beállítható FSB (157MHz):

Eredetileg az 1600+-os XP 1400MHz-en jár. Azért viszonylag szép eredménynek számít ez az 1653MHz, igaz hozzá kell tennem, hogy léghûtéssel a boot folyamat sem sikerült... a csendet és gyors CPU-ket szeretem, így villám tempóban felszereltem a vízhûtõmet. Az FSB emelése a memória frekvenciáját is emeli, de az elõbb bemutatott videokártya túlhúzó program, ekkor is csak 133MHz-et jelzett memória sebességnek.

Az alaplap beüzemelésénél egyáltalán nem jó taktika, ha a már meglévõ operációs rendszert tartalmazó (pl. régi gépünk maradványaiból) winchesterrel szeretnénk életre kelteni a rendszert. Fõleg azért, mert a régi dolgokkal tele van "szemetelve" az op rendszer, de ez még nem okozna borzasztó lassulást. A tragédia ekkor következik be, amikor a régi operációs rendszert rávesszük, felejtse el a régi konfigurációt és pakolja fel az új alaplap dolgait. Látszólag minden rendben megy, de amikor egy 3D-s alkalmazást indítunk egy rakás hibaüzenettel kell szembesülnünk. Ekkor nincs más hátra, mint le kell gyalulni a régi rendszert és újat telepíteni. Ekkor minden rendben fog mûködi. Ha a telepítést úgy végezzük el, hogy az AGP foglalatban videokártya is van, és késõbb kivesszük (hiszen elõfordulhat, csak ne üzem közben…), és beállítjuk, hogy ezentúl az alaplapi integrált Geforce legyen a grafikus erõmû, akkor ugyanez a helyzet (hibaüzenetek)! Akkor is a hibaüzenetek tengeréhez jutunk, ha késõbb beteszünk egy videokártyát és ezt kivesszük... tehát az átállás nem tökéletes...

A grafikus teljesítmény a 3DMark 200 eredményei (default benchmark) siralmasak. De ezen nincs mit csodálkozni, az egyébként is alacsony (175MHz-es) frekvencián dolgozó grafikus magot a csiga tempójú alaplapi DDR memória nagyon visszafogja. (Csiga abban az értelemben, hogy a videokártyákon található DDR sokkal tempósabb.) A 200MHz-re felhúzott mag sem sokkal gyorsabb, nézzük a részleleteket:

Mivel a 3Dmark2001-et Geforce 3-hoz fejlesztették (ez pedig nem az), így itt még tragikusabb az eredmény:

Mindkét mérésnél a default benchmark eredményeket tüntettem fel. Azt is gondolhatnánk, hogy gyenge CPU-t társítottam mellé, de az alábbi kép után ez a gondolat a múlté:

Egy 1600+-os CPU-val próbáltam, amin az 5db L1 híd össze volt kötve (saját kezûleg). Elõtte egy KG7-es alaplapban üzemelt, ott a szorzót gond nélkül lehetett állítani (a CPU L1 hidacskáinak ezüstözése után). Ennél az MSI alaplapnál nem tudjuk (BIOSból) állítani a szorzót. Elég érdekes volt látni, hogy egyszer 1600MHz-en bootol a gép, máskor meg az eredeti 1400MHz-en. Mondjuk azt nem értem, hogy miért változik meg néha a szorzó, hiszen a szorzót ténylegesen beállító "L" részeket nem piszkáltam. Természetesen menet közben sosem váltott szorzót, csak bekapcsolásnál néha-néha. De csak akkor ha az L1 hidak össze vannak kötve. Ha úgy használjuk, ahogy a gyártó elkészítette, akkor nincs ilyen probléma. (Mondjuk így sem lehet megmagyarázni, hogy a 10.5-ös szorzóból miként lett12, ez rejtély marad.)

A BIOS monitorozó része nagyok korrekt. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a túlmelegedés tényleg lekapcsolást eredményez-e vagy sem. A hûtõbordát nem mertem lerántani a CPU-ról... De leszereltem a vízhûtést és felszereltem egy FOP32-es hûtõbordáját (a ventilátort elõtte leoperáltam). Bekapcsoltam a gépet, beléptem a BIOS-ba. A beállított 60 foknál valóban szirénázni kezdett a speaker és 92 foknál lekapcsolt. De ezt a kísérletet csak akkor tudtam végrehajtani, amikor alapfrekvencián járt a CPU. Mert amikor 1600MHz-en mûködött (megfelelõ hûtéssel itt is stabil), akkor 54 foknál lefagyott a gép. Nem mertem kivárni, hogy vajon ekkor is lekapcsol-e a gép vagy sem (elvileg igen), inkább áramtalanítottam.