A múltkori cikkemben írtam, hogy ha egy tesztprogramot lefuttatunk a gépünkön és kapunk egy eredményt, akkor sokszor nem tudjuk, az adott alkatrészt (CPU, memória, CD ROM stb.) miként tesztelte. Így sokszor előfordulhat, ha két konfiguráció szeretnénk összehasonlítani, akkor lehet olyan programot találni, ami az egyiket és olyat is, ami a másikat hozza ki győztesnek.

Ezt már bemutattam egy CD ROM teszt kapcsán, ott szélsőséges esetben akár 300%-os különbségek is adódtak. De sokkal izgalmasabb, ha a processzor/alaplap/memória párosítást együtt teszteljük. Ezeket nem biztos, hogy játékkal érdemes tesztelni, hiszen a videokártyán is nagyon sok múlik stb.

Nagyon számításigényes ha pl. MPEG-MPEG4 kódolást végzünk. Ez viszonylag korrekt teljesítménymérést tesz lehetővé, mert ha Intel/AMD összehasonlítást végzünk, akkor kiválaszthatjuk, hogy SSE2 vagy 3Dnow! fokozó kódot használjon a program.

Egyúttal remek stabilitás tesztelőnek bizonyult ez a program, hiszen akár 8 órát is dolgozhat teljes gázzal a processzor. Ha egy ilyenen sikeresen túljut a gépünk, akkor megnyugodhatunk, hogy minden rendben van a gépünk terén. De természetesen nem mindegy, hogy mennyi idő alatt képes ezt a konverziót elvégezni, hiszen vannak olyanok, akik ezzel foglalkoznak (kódolnak/renderelnek stb.) nekik inkább a tényleges erő a fontos és kevésbé számít az, hogy ennyi vagy annyi MIPS-et hozott ki egy tesztprogram.

Ha pl. egy 1.4GHz-es RDRAMos TH7-es alaplappal rendelkező gépet összehasonlítunk egy szintén 1.4GHz-es Thunderbird géppel, ami egy A7A266-os DDR-es alaplapban üzemelt (128M):

A P4-es 17.7 képkockát tudott másodpercenként kódolni, az ugyanilyen frekvencián üzemelő AMD is pontosan annyit tudott!!!! Igen ritka esettel van dolgunk, hiszen különböző alaplap/memória/processzor párosítással azonos eredményt kaptunk.

Ennek valószínű az az oka, hogy ha jó alaplapot és gyors memóriát választunk, akkor ezek nem fogják vissza a CPU-t és minden a megfelelő sebességgel mehet. Arra is érdemes gondolni, hogy kiválaszthatjuk az optimalizálás jellegét, így nem csapjuk be magunkat.

Könnyen lehetne olyan alkalmazást találni, ahol az egyik vagy másik konfiguráció lenne egy picit erősebb, de az biztos, ha valaki extra frekvenciákra és teljesítményre vágyik akkor a két konfiguráció közül az P4-es lehet magasabb frekvenciát elérni.

És továbbra is igaz, hogy aki stabilan 2G feletti órajelre vágyik, az P4-et vegyen, hiszen egyenlőre még az 1.4-es AMD-ből sem lehet ezt normális körülmények között kicsikarni (a rekordkísérleteket leszámítva), de az 1.7-es P4-es procik viszonylag könnyen átlépik a 2G-t. Bár azt is vegyük figyelembe, hogy kb. 2x drágább most az Intel 1.7G-s P4-es processzora, mint az AMD 1.4GHz-es 266-os FSB-vel készült processzora.