Most két AMD processzorokhoz készített alaplapot hasonlítunk össze. Két joggal népszerű alaplapot választottam az ASUS-tól az A7V-133-at és az ABIT-tól a KT7A-t. Mivel nem csak az alaplapok különböznek, hanem a gyártók is, így érdekes tesztnek nézünk elébe.

A két gépben az alaplap kivételével teljesen azonos alkatrészek volta, a tesztkonfiguráció a következő volt:

AMD 1.1GHz-es (FSB 200) Thunderbird processzor, Maxtor 40G 7200rom-es ATA100-as winchester, ASUS V6800 32 DDR-es videokártya, Forte Media PCI-os hangkártya, Panasonic 40x CD ROM, mindez egy 200 Wattos tápegységgel rendelkező nagytoronyba volt beszerelve. Ez a tápegység 19Ampert tud leadni az 5 Voltján, ami ehhez a konfigurációhoz elég. (Vízhűtésű volt a számítógép, de ez most nem annyira lényeges.)

Gyakorlatilag azonos felszereltségű alaplapokról van szó, de azért nézzük meg miben térnek el (illetve miben nem) egymástól és ez vajon jó-e?

Mindkét alaplapon 3db memóriafoglalat található, ezekbe maximum 512M-s SDRAMokat tehetünk, tehát is nincs semmi különbség. 6db PIC slot sem jelent különbséget, de a KT7A-n van egy ISA hely is, míg az A7V-133-on egy CNR csatlakozó. Valószínű, hogy egyenlőre egy ISA helynek nagyobb hasznát vesszük, mint egy CNR-es kártyának, ugyanis még elég soka ISA-s belső modemet használnak a felhasználók és így a cserét esetleg meg lehet úszni.

USB helyekből sincs hiány, az egét illetve a billentyűzet csatlakozója mellett 2db USB helyet találunk, ezt az A7V-nél egy külső kártyával 4-re lehet bővíteni.

A KT7A-n a chipset hűtését sokkal jobban megoldották. Az A7V-133-on csak egy lemezke van, amire egy pici ventilátor fújja a levegőt, meglehetősen eredménytelenül, ezzel szemben a KT7A chipset-jén egy hűtőbordát találunk és arra rögzítették a ventilátort. Ez különösen meleg időben, illetve zárt PC háznál lehet érdekes, mert az A7V-133-nál a chip túlságosan felmelegszik.

Még egy jó pont az Abit javára, hogy nincs külön táppanel a processzor foglalat mellett, így könnyebb szerelni. De ez még nem lenne olyan fontos, inkább az lényeges, hogy a KT7A-nál a táp IC-k csak langyosak, míg az A7V-133-nál sokszor forró!

A két alaplap BIOSa is jelentősen eltér. Az Abit SoftMenü III-al áldotta meg az KT7-est, míg az ASUS a "klasszikus" megoldást választotta. A processzor/memória beállításoknál lényeges eltérések mutatkoznak. Itt is az Abit jeleskedett. Bár ez csak akkor számít, ha valaki pl. tuningolni akarja a processzorát, vagy a memóriáját. Ugyanis az A7V-133-nál két FSB-t állíthatunk be. Egyet a processzornak és ennél csak nagyobb értéket a memóriának. A memória frekvenciája maximum 33MHz-el térhet el. Vagyis pl. megoldható az a beállítás, hogy a CPU 100-as FSB-je mellett 133MHz-el járjon a memória. De ha eltérünk a 100MHz-es FSB-től, akkor az az egész alaplap túlhajtását jelenti.

Kicsit más a helyzet a KT7A-nál. Ott beállíthatunk egy processzor FSB-t és egy FSB plusz is rendelkezésünkre áll. Ha ezt az FSB pluszt állítjuk, akkor ez csak a processzorra van hatással, vagyis nem hajtjuk túl, pl. az AGP-t. És ezen kívül még külön állíthatjuk a memória frekvenciáját, igaz csak úgy, hogy a beállított FSB-re rápakolhatunk még 33MHz-et.

Tehát az egyik alaplapban a processzort nagyobb FSB-vel járathatjuk, úgy, hogy a környezet marad a szabványos frekvenciákon, míg a másiknál ezt nem tehetjük meg. Ha a tuningolási lehetőségeket nézzük, akkor az KT7A-val (ugyanazal a processzorral), akár 100MHz-el többre számíthatunk, mint az A7V-133-al. Ez utóbbi különösen az elindulásnál "vacakol", mert indulás előtt komoly ellenőrzést hajt végre és ha bármi rendelleneset tapasztal, akkor el sem indul. Noha így is lehet tuningolni, de ez a funkció már sok bosszúságot okozott.

A két CPU teljesen egyforma pontszámot kaptt a két alaplapban a SiSoft Sandra mérése szerint:

Ez még nem meglepő, de a memória sebességek eltérése már érdekes lehet:

Látható, hogy az ASUS alaplapja gyorsabban kezeli a memóriát. Aki nem tudná hova tenni a 400 körüli MB/s-os értéket, annak: egy Intel 815 alaplap kb. 30%-al alacsonyabb eredményt ér el, míg egy DDR memóriával megáldott alaplap ennél kb. 50%-al többet tud.

De fontosnak tartom megjegyezni, hogy az 1GHz feletti Thunderbird processzorokból kétfajta van, az egyiket 200 a másikat 266MHz-esnek látjuk az árlistákban (vagy 100/133-nak). Ebben a gépben az alacsonyabb FSB-vel rendelkező processzor volt. Ha 266-os van az alaplapban, akkor 30%-os memória sebességnövekedésre számíthatunk! Ezért ha tuningolni van kedvünk a maximális teljesítmény érdekében, és jó minőségű memóriával rendelkezünk, akkor törekedjünk arra, hogy a processzor a lehetőségekhez képest alacsony szorzóval üzemelje, hogy nagy legyen az FSB.

Ehhez általában a processzor grafitozása/ezüstözése szükséges, hogy a szorzót állíthassuk.

A KT7A állandóan figyeli, hogy a CPU ventilátora forog-e? Ha nem, akkor el sem indul, vagy biztos, ami biztos alapon akár ki is kapcsolhatja a számítógépet. Ezért ha az összeállításnál a CPU hűtőventilátorát nem a CPU FAN helyre csatlakoztatjuk, hanem pl. a FAN2-r, akkor ez a védelem meggátolja az alaplap elindítását. (Ügyes trükkel az a funkció átverhető.)

Érdekes módon az A7V-133-as alaplapban a CPU 3-4 fokkal melegebb hőmérsékleten üzemelt, mint a KT7A-ban. Ez elég különös, hiszen rendesen rá volt téve a hűtő, kellő hővezető pasztát is alkalmaztam. Ez a 3-4 fok különbség üresjáratban és teljes terhelésnél is megolt.

Az A7V-133-as alaplapon Promise IDE vezérlő chipet találunk, több winchesterrel is megnéztem álalálab 10-12%-al nagyobb sebességet mértem, mint a KT7A-nál, ugyanazokkal az eszközökkel.

Noha egyetlen egy teszt eredményt sem tudok felmutatni, ahol az A7V-133 alul maradt volna. De érdemes erre az alaplapra nagyon odafigyelni. Ugyanis, több példányt is megvizsgáltam és kiderült, hogy nem olyan stabil, mint kellene. Ennek ez egyik oka valószínűleg az alaplapon található táppanel. A másik az esetleges túlmelegedés lehet (30 fok volt a teszt helységen.)

Először 250 Wattosra, majd 300-asra cseréltem a tápegységet végül 340 Wattosnál nem találtam nagyobbat. Mindegyikkel ugyanaz volt az eredmény, vagyis amikor hirtelen terhelést kap az alaplap/processzor (pl. egy erőforrás igényes alkalmazás elindul), akkor a feszültség ingadozás jelentős lehet. A dolog már csak azért is érdekes, az alaplapi táppanel csak a processzor feszültségét és az I/O feszültséget állítja elő az 5 Voltból. Vagyis a 12 Volthoz nincs köze. A 12 Volt a tápegység 5 Voltjával van szoros kapcsolatban, mégpedig úgy, hogy ha az 5 Volt csökken akkor a 12 Volt nő és fordítva. De a képen jól látható, hogy az 5 Volt teljesen stabilnak mutatkozott, csak a másik három feszültség ingadozott. (Szerintem túl sok jumper van az ASUS alaplapon.)

Lehet, hogy ezért, de lehet, hogy nem de én azt tapasztaltam, hogy a KT7A stabilabb még nagyobb frekvencián is, mint a A7V-133.

Egy biztos, ha ezekhez az alaplapokhoz egy 800MHz körüli Duron, vagy 1GHz körüli Thunderbird processzort társítunk, akkor egy a mai viszonyokhoz képest gyors géphez jutunk viszonylag kedvező áron. Természetesen ennél erősebb gépet is építhetünk, sőt már duál AMD-t is megoldott, hiszen hazánkban is kapható már az ehhez szükésges két processzor foglalattal ellátott alaplap.