Készítettem egy rövid tesztet, azt szeretném bemutatni, hogy az SA6-os alaplap Intel 815-ös chipsettel mennyivel gyorsabb, mint egy BE6II-es, amit 440BX chipsettel láttak el. Mindkettő ABIT alaplap.

A teszt konfiguráció teljesen azonos volt, csak az alaplapok különböztek, íme:

Nézzük, hogy ugyanaz a CPU miként teljesít az egyik illetve a másik alaplapban. A már klasszikusnak számító SiSoft Sandra CPU eredménye:

Ez egy kicsit megvágott kép, rámásoltam a BE6II-es eredményét, így más processzorokkal könnyen össze lehet hasonlítani. Mint az a fenti képen is látható, CPU teljesítőképességét a Chipset alig befolyásolta, tehát egy alaplap csere után ne számítsunk arra, hogy nagyobb MIPS értékeket kapunk. (Ez várható volt, de azért tettem ide ezt a képet, mert sokan csalódnak alaplap csere után, hogy alig éreznek változást. És valóban nem érezni különbséget...) Sebességbeli különbségre a memória kezelés területén számíthatunk. Feltüntettem mindkét alaplapnál a mért értékeket és az elvi adatokat is:

Látszólag egyszerű az ábra, de érdemes figyelmesen megnézni. De mielőtt ezt tennénk el kell, hogy mondjam, hogy 2-2-2-es beállításokkal (RAM) mértem ezt az eredményt és nem 3-3-3-al! Így ha valaki összehasonlítja a saját alaplapjával ezt az eredményt, akkor ezt vegye figyelembe. (100MHz-es FSB!!! Tehát semmi túlhúzás.)

Most már azt is tudjuk, hogy az Intel 815 chipset nem hozott eget rengető javulást, alig pár százalékkal gyorsabb a memória kezelésben, mint a majdnem két éves konstrukciójú I440BX. A mérések korrektnek látszanak, hiszen alig térnek el az elvi értékektől, van ahol egy picivel több és van ahol kevesebb.

Ha most nem tudnánk hova tenni egy 3-400Mbyte/s-os eredményt, akkor érdemes figyelembevenni, hogy a DDR RAMos alaplapok ezeknél az eredményeknél kb. 90%-al nyújtanak többet, míg az RDRAMok több mint 4x gyorsabbak. (Tehát a DDR annak ellenére, hogy elvileg dupla sebességű, általában ez nem hozható ki belőle. Ugyanaz a helyzet, mint a dupla processzoros alaplapoknál, azok sem kétszer gyorsabbak... csak elvileg. De az RDRAMok a már írás/olvasásnak és konstrukciónak köszönhetően több mint 4x gyorsabbak, mint a PC100-as memóriák. Ezek fizikailag 400MHz-en járnak, és azt gondolhatnánk, hogy akkor 4x gyorsabb, mint a PC100-as.)

A multimédiás teljesítmény alig függ az alaplaptól, így nem érdemes összehasonlítani.

De ez a BE6II-es még ATA66-os vezérlővel rendelkezik (a mostani már 100-as), míg a SA6 ATA100-al. Mivel mindkét gépben ugyanaz a winchester volt, így pillanatok alatt kiderül, hogy mennyit is számít valójában az ATA66/100. A dolog már csak azért is érdekes, mert minkét alaplap High Point chippel rendelkezik. (Ugyan a teszt során nem volt teljesen üres a winchester, hanem kb. félig, de ez mindkét alaplapnál így volt. Ha egy szinte üres winchestert tesztelünk, akkor akár 20%-al is jobb eredményt kaphatunk.)

Nos az is biztos, hogy a winchester sebességében sem okozott hatalmas gyorsulást. Azt hozzá kell tenni a teszthez, hogy pl. egy jobb Seagate Barracuda kb. kéteszer magasabb pontszámot produkál, tehát ez a 20G 7200rpm-es Maxtor nem a "világ leggyorsabb" winchestere. (Egyébként ATA100-as a HDD.)

Vagyis ha egy 440-ről 815-re váltunk, akkor észrevehető sebességbeli különbséget nem fogunk tapasztalni! De van, aki nem a sebesség miatt vált (pl. tönkrement stb.), lehetnek más szempontok is, nézzük meg, hogy még miben tér el a két alaplap:

Egymás mellé tettem a két alaplapot és látható, hogy az SA6-os kb. 4cm-el szélesebb. Néhány PC háznál gondot okoz, hogy pl. a Mobil Rack, vagy a winchester egyszerűen nekiütközik az alaplapnak és nem lehet azt rendesen betenni. Ez az SA6-nál fokozottabban jelentkezik.

A másik gyökeres eltérés, hogy a BE6II-es SLOT1-es CPU foglalattal rendelkezik, míg az SA6-ost Socket 370-el szerelték (FCPGA). Ez még önmagában nem lenne túl érdekes, tekintettel arra, hogy FCPGA/SLOT1-es átalakító létezik, így az FCPGA-s processzorok mindkét alaplapba működnek. (Csak a SLOT1-es processzor nem tehető az SA6-ba.)

A foglalat típus elsősorban a hűtés szempontjából lényeges. Mert ha a BE6II-re 5cm-nél magasabb CPU hűtő kerül, akkor az a memória foglalatok fölé nyúlik, így 1-2 helyről lemondhatunk.

A tervezők az IDE csatlakozókat az alaplapon egymás mellé tették, így azon a részen hatalmas lesz a kábelek zsúfoltsága, ami, mivel széles az alaplap pont elérhetetlen helyre esik, így nehéz szerelni. A BE6II-es is négy csatornával rendelkezik, de ott párosával egymás alatt vannak a csatlakozási lehetőségek, így egyszerűbb beüzemelni.

Ugyan jó pontnak számít, hogy az SA6-on van integrált hangkártya, de minőségi hangokra ne számítsunk, én is inkább letiltottam a teszt során és a LIVE 4.1-es szolgáltatta a "zenét".

Az SA6-os összesen 4 USB port jár, míg a BE6II csak két USB hellyel rendelkezik. Ha a memória bakok szempontjából nézzük, akkor mindkét alaplap kezeli az 512-es modulokat, de az SA6 4 hellyel rendelkezik, míg a BE6II csak hárommal.

Mindkét alaplapnál SoftMenü III segítségével optimalizálhatunk / tuningolhatunk. A beállítási lehetőségek szempontjából az SA6 kicsivel többet tud, de ez alig okoz észrevehető sebességbeli különbséget. Az SA6-nál főleg az FSB rate állítható jobban, míg a BE6II-nél az PCI 1/2 1/3 és 1/4-es beállítása lehetséges, az AGP-nél 1/2 illetve 2/3-ra nyílik lehetőség.

Sajnálatos módik az SA6-nál az I/O feszültség nem állítható. Ez elsősorban a tuningolni vágyók életét keserítheti meg, mert nagyon gyakori jelenség, hogy az I/O feszültség kismértékű emelésével az akadozó alaplap egycsapásra stabil lesz. Ráadásul 3.3 Voltos I/O feszültéset ad az SA6-os, míg a BE6II-es eleve 3.5 Voltot. (3.3 Volt az elvi érték, de a 3.5 Volt is gyári beállítás.)

Még pár szót a tuningolási lehetőségekről. Aki nem elégszik meg processzora teljesítményével ,az a BIOS-ból megváltoztathatja az FSB-t és ennek megfelelően nő a CPU órajele. Azonban a maximalisták a processzor feszültségét is emelik, annak érdekében, hogy magasabb frekvencián is stabil legyen a gép. Az SA6-nál 1.95 Voltban maximalizálták a pocesszorra adható feszültség nagyságát, míg BE6II-nél, gyakorlatilag nincs limit, ha jó FCPGA-s átalakítónk van. Ekkor az átalakító jumpereivel becsaphatjuk az alaplapot, és szinte tetszőleges feszültséget állíthatunk be. (Azért van limit.) De vigyázzunk 2.1 olt felett extrém hűtésre lesz szükségünk. (Egy PIII 800/133MHz-es processzorral kipróbáltam hány MHz-es FSB-ig stabil a két alaplap. Az BE6II 148-nél még teljesen jól működött, de 150-nél már a memóriákat sem ellenőrizte le. Az SA6-nál hasonló volt a helyzet, itt 150MHz még OK volt, de e felett már se kép se hang...)

Tekintettel arra, hogy a BE6II-es régebbi konstrukció, mint az SA6, így azon még találunk egy ISA slotot (bár most is gyártanak még olyan alaplapot, amin van ISA kártyáknak hely). Az SA6 CNR csatlakozóval is rendelkezik, de ha CNR-es kártyán is van, akkor a 6 PCI-os kártya hely helyett csak 5db-ot használhatunk.

Végeredményben elmondhatjuk, hogy a két alaplap között nincsenek hatalmas eltérések. Ezért van az, hogy ha megnézünk egy árlistát, akkor a két alaplap ára nagyon hasonló. Annak ellenére nagyon jól tartja a BE6II-es az árát, hogy már réginek számít, ez nagyon ritka, az 1-2 éves alaplapok tempósan veszítenek értékükből. Előkerestem egy tavaly őszi árlistát és akkor is alig volt nettó 30eFt alatt a BE6II-es, és most is kb. ennyibe kerül.

 És végül még annyit, hogy pl. játékok során a két gép teljesítménye szinte teljesen azonos volt. Mivel csak egy V6800-as 32M DDR-es videokártya volt a gépekben, így a 3Dmark2001-es mérések két pont különbséget eredményetek. Az SA6-os 2014 pontot produkált ezzel a videokártyával, míg a BE6II-es 2012 pontot. Ez elenyésző különbség! (1024x768 32 bit)