a teszt folytatódik...

A cikk második részében a Pentium 4-es számítási kapacitásával ismerkedhetünk meg. De mielőtt belekezdenénk, néhány szó a tesztről. A Pentium 4-es processzorban számos újítás található az elődjéhez képest. Nyílván a tesztprogramok ezeket egyenlőre nem nagyon veszik figyelembe. Sokszor a MIPS értéket figyeljük csak, pedig az nem minden. Idővel egyre több és több programot fognak az új utasításkészlet alapján optimalizálni, így várhatóan a P4-es gyorsabb processzornak fog számítani.

Mindez csak azért írtam le, mert mint az kiderül egy jobb Thunderbird, a tesztprogramok alapján otthagyja a Pentium 4-est. De ugye a teszt nem minden, hiszen senki nem vesz azért gépet, hogy azt nézze, hogy milyen gyors az arritmetikai egység. Sokkal fontosabb, hogy ha az általunk használt progrmokat futtatjuk, akkor milyen sebességre számíthatunk. És még egy megjegyzés, a sebesség csak akkor ér valamit, ha stabil is a gép. Mert lehet, hogy egy játékost nem izgatja, hogy a játék közben egyszercsak lefagy a gép, de egy grafikust, aki esetleg sok számolással járó feledatot ad a processzornak annál inkább. Hiszen ott a stabilitás pénzt is jelent.

A bevezető után kezdjük programok telepítésével. Aki nem olvasta volna az előző részt annak a tesztkonfiguráció:

Pentium 4 1.4GHz, 128M RAMBUS PC800, ABIT TH7-es alaplap, ASUS V6800 32M DDR videokártya, 40G-s Maxtor 7200/ATA100-as winchester, Realtech 10/100-as hálózati kártya és a felspécizett ATX-es tápegység.

Miután a BIOSban mindent beállítottam és kiküszöböltem, hogy az alaplap 1.7 Voltosnak érzékelje a processzort és ne 1.5 Voltosnak a telepítés simán és nagyon gyorsan ment. Bár felhívom a Windows Me tulajdonosok figyelmét, ha a P4-es gépre telepítik ezt az operációs rendszert nem ijedjenek meg, ha 10%-nál látszólag leáll a fájlok másolása. Nem tudom miért, de ott vagy 4-5 percig várakozik a gép. Kb. úgy néz ki, mintha lefagyott volna a gép, de mégsem, mert az egér mozog, de azon kívül semmi... Utána nem lesz már ilyen várakozás.

Nagyon jó telepítő programot adtak a TH7-es alaplaphoz, pillanatok alatt felkerülnek a driverek, nem kell a rendszereszközöknél hosszasan javítani a felkiáltó jellel megjelölt drivereket.

A ventilátor nagyon csendes, alig forog többet négyezernél. Alapfrekvencián a processzor sem melegszik különösebben, de ha "munkára" került a sor simán elérte 40 fokot, ami így első körben nem túl sok. A tuning persze itt is extra melegedést okoz.

Miután láttam, hogy minden rendben van elkezdtem kísérletezni mit bír a processzor (overclock). A TH7-es alaplap nem valami barátságos, ha FSB emelésére kerül sor. Ugyanis nem 1MHz-es lépcsőkben lehet állítani, hanem sokszor 5-7MHz-es kihagyások is vannak. Ami annyit jelent, hogy szerencsétlen esetben 100MHz különbség is lehet a processzor órajelében a 14-es szorzó miatt. Léghűtéssel az 1652MHz-et még stabilnak találtam, de az 1708MHz-en annyira instabil volt, hogy vagy sikerült a boot, vagy nem.

A WCPUID 2.8-as verziója már nem tudta megállapítani az external clockot és a cache méretet sem... talán majd az újabb verzió. A jó öreg CPU mark-ot lefuttatva elég gyengécske eredmény született.

Összehasonlításképpen egy tuningolt Celeron2 illetve PIII a következő pontszámokat éri el:

Vagyis azt mondhatjuk, hogy ha csak ezzel a programmal néznék a processzor tudását, akkor az új technológia és a tuning ellenére az 1652MHz csak egy PIII 1000MHz-es szintjén van. Ám ez koránt sincs így. Érdemes megnézni a hőmérsékleteket:

Ezeket az értékeket közvetlenül 3Dmark2000 illetve 2001 futtatása után örökítettem meg. Látható hogy a nagy hűtőborda ellenére elég meleg lesz a processzor. De ez az 56.5 fok még elmegy. Az alatta látható 39 fokot a "drótos" hőmérővel mérem, odaszorítottam a hűtőborda oldalához.

Nézzük egy kicsit komolyabb tesztprogramot, az előbb említett 3Dmark-ot. Mivel nem a világ legszuperebb videokártyája volt a gépben, "csak" egy V6800-as DDR-es ezért nem a 3Dmark pontszámok lesznek lényegesek, hanem a mért CPU sebesség. 3Dmark2000-el a default benchmark (1024x768 16 bit) a következő eredményt hozta:

A videokártya processzora 150MHz-el járt, míg a memóriája 380MHz-el. A 6433 pont nem tűnik soknak, de nézzük csak meg, hogy egy Thunderbird processzor mit is produkál ugyanezzel a videokártyával?

11-es szorzóval egy 1.1GHz-es Thundebird volt az ellenfél. Ha a szorzót nem változatom és az FSB-t ugyanúgy 118MHz-es állítom, mint a P4-nél, akkor a pirossal bekeretezett adatok az érvényesek. Így az AGP sebesség szempontjából igazságos a mérés. De a CPU frekvencia más volt, a P4-nél 1652MHz a Thunderbird pedig 1308MHz-el hasított. Vagyis a CPU pontszámok alapján 31.7%-al többet nyújt a P4-es processzor, de az órajelben csak 26.5%-os különbség van. Ami annyit jelent, hogy ha az AMD is azon a frekvencián járna, mint a P4 akkor egy picit alacsonyabb CPU pontszámot kapna.

Ha a pontszámok végeredményét nézzük, akkor a P4 6433-at kapott ezzel videokártyával, míg az AMD 1308MHz-en 5759 pontot. Ez 11%-os különbség.

Lefuttattam a 3Dmark2001-et. Amikor megjelent és kipróbáltam, elszomorodtam, mert nagyon szaggatott a gépen és 2600 pont körül muzsikát csak anno a V6800 32M DDR-es videokártyával ez a Thunderbird gép. Most a következő eredményt kaptam:

Hát ez sem sokkal több, mit amit az 1308MHz-es 118MHz-es FSB-vel hajtott AMD-vel kaptam, de végül is 20%-al magasabb pontszámot kapott. De továbbra is fennáll az a megállapítás, hogy 26.5%-al magasabb órajelre volt ehhez szükség. És egy kis belső információ:

Most elég vegyes kép alakult ki, hogy akkor most jobb-e a P4 az AMD-nél vagy sem? Elvileg úgy lehetne eldönteni a kérdést, ha azonos FSB-n és azonos órajelen járnának. Ezt elég nehéz lenne megoldani. De a kérdés nem ilyen egyszerű, már csak azért sem, mert a sebesség nagyon függ attól, hogy mire használjuk a processzort. Mindjárt lesz néhány alkalmazás, ami érdekes lehet.

Három gépet helyeztem egymás mellé. Egy 1GHz-re tuningolt 600-as Celeron2-est BE6II-es alaplappal, 256M memóriával, egy Thunderbird 1.1GHz-est A7V133-as alaplappal, 256M memóriával és a kérdéses P4-est TH7-es alaplappal 128M RDRAMmal.

A WinAce köztudottan egy elég lassú tömörítő, borzasztóan processzor igényes és szinte kizárólag csak a CPU sebessége számít (pl. a videokártya nem mérvadó). Egy 70Mbytos könyvtárat kezdtem el tömöríteni, ebben volt minden vegyesen a programoktól kezdve a képekig. Mértem az időt, hogy melyik mennyi idő alatt végez, ugye itt a kisebb a jobb eredmény:

Látható, hogy a Pentium 4 volt a leggyorsabb. De a processzorok korántsem azonos órajelen mentek. Tételezzük fel, hogy lineárisan nő a CPU sebessége az órajellel, ami nagyon jó közelítés, lásd az előbbi CPUmark99-es eredményeket. Ha kiszámolnánk ez alapján, hogy ha elvben mindhárom processzor 1652MHz-en menne és a leggyorsabbat 100%-nak tételezzük fel, akkor a verseny így nézne ki:

Vagyis ha tömöríteni kellene, akkor a Pentium4 lenne a leggyorsabb. Ha az AMD is ezzel az órajellel menne, akkor 4%-al több időre lenne szüksége, míg a Celeron2 32%-al lenne lassabb.

Nem csak a tömörítés időigényes, hanem a rederelés, illetve pl. az MPEG4-es kódolás. Mindkettő "zabálja" a processzor teljesítményét. Próbából 3DStudio MAX-al rederelni kezdtem, az előbb említett gépekkel (Celeron2 Thunderbird és P4). Itt is az időt mértem, hogy mennyi idő alatt készül el az animáció, az eredmény a következő lett:

Nos itt 55 percre volt szüksége az 1GHz-es Celeronnak 14.5 percre a Thunderbird processzornak és 11.5 percre a P4-es CPU-nak. Várható volt, hogy a nagyobb órajelű Pentium fog győzni. Itt is hasonló a helyzet, hogy az órajel emelésével lineárisan csökken a várakozási idő, ennek alapján az előző módon kiszámítottam, hogy ha azonos lenne az órajel, akkor elvben mire számíthatunk:

Vagyis ha renderelésre kerül a sor, 16%-al gyorsabb lenne azonos órajelen a Thuderbird processzor, mint a Pentium4-es. Ez azért nem semmi! De vegyük azt is figyelembe, hogy ha valaki erre a célra szeretne gépet építeni, akkor egy jó alaplappal egy jó P4-es simán működik 2GHz-en, míg AMD-vel 1500MHz táján tartunk a tuninggal (extrém eseteket kivéve). És csupán a nagyobb órajel miatt győz az Intel (egyenlőre, később meg az utasításkészletére való optimalizálás miatt).

És az utolsó teszt legyen a SiSoft SANDRA 2001/SE eredménye.

Aki figyelmesen megnézi, az észreveszi, hogy nem bírtam magammal át akartam lépni az 1.7GHz-et, az sikerült. De a MIPS és A MFLOP nem minden. A lebegőpontos számításokat gyorsabban végzi el az Intel (korábban is volt már ilyen), míg az ALU-n lene még mit fejleszteni. De mint tudjuk pl. a Quke3 iszonyúan igényli a gyors lebegőpontos számításokat, így ott nyílván sokat számít.

A következő részben a processzor további tuningolásáról lesz szó, itt bevetettem minden trükköt, hogy a CPU hőmérséklete alacsonyabb legyen, ha már nem lehetett feszültséget emelni. A folytatás 1-2 napon beül...

Ne feledjük, hogy a tesztalkatrészek egy részét a Demostudio biztosította. Érdemes megnézni az árlistájukat, hiszen a P4-es ára az AMD alatt van (persze ez függ a MHz-től).