Mindenek elõtt tisztázzuk, hogy nem vagyok profi BeOS felhasználó, csak a kezdeti nehézségeken vagyok túl. Az a cikk saját tapasztalatokon alapszik, illetve elég sok kérdésemre az választ hosszabb-rövidebb keresés után találtam meg. Ezeknél az információknál igyekszem nem elhagyni a forrás megjelölését.

(A következõ fejezetben a Lendvai Attila CHIP Magazinban megjelent cikkét, és a BeOS.com leírását használtam).

A BeOS alapja egy mikrokernel, ami 250 ms-os, sõt, a gyakorlatban még precízebb. Ez a kernel kb. 30 mega tárterületet foglal el.
Ennek az operációs rendszernek van pár tulajdonsága, amit mindenképpen meg kell említenünk. Az elsõ talán az, hogy a kompatibilitás miatt a BeOSnak van egy Posix-kompatibilis rétege, így pl. bármilyen Linux alá megírt program lefordítható alá. Egy tapasztalt Unix-felhasználó valószínûleg könnyen megbirkózik a feladattal. Hogy hogyan kell ezeket a mûveleteket végrehajtani? Hát sajnos ezt még nem tudom, nem is próbálkoztam velük (bár csábít az ötlet), de ha egyszer sikerül, azonnal közzéteszem tapasztalatimat a DWC-Online hasábjain!
A második fontos tulajdonság, hogy a BeOS R5 valódi multitask operációs rendszer, valóban több szálon fut a rendszer. Ennek köszönhetõ az az igen jó tulajdonsága is, hogy támogatja a többprocesszoros rendszereket. Talán nem kell ecsetelnem a többprocesszoros számítógépek igen nagy elõnyét az ár/teljesítmény szempontjából vizsgálva. És talán az sem titok, hogy vajon melyik cég áldásos tevékenységének hatására nem terjedtek el ez egy alaplapon több processzort futtató gépek (nem akarom leírni, hogy Microsoft). Errõl még ennyit, hogy valamilyen oknál fogva az én gépemben egy két processzor befogadására alkalmas alaplap van (egy APIC modul hiányával sajnos), és igen nagy örömmel használnám ki ezt a lehetõséget. Csakhogy mivel a Linuxot nem túl egyszerû kezelni egy anyuka, vagy egy nõvér számára, nem igazán tudtam lecserélni a jó kis Windows 98-amat. Talán most változik a helyzet. És talán nem csak nálam lesz így, hanem az egész világban elterjednek ezek a rendszerek, hála a hasonló alapú rendszereknek!
A rendszer saját 64 bites fájlrendszert, a befs-t használja. Mikor errõl olvastam a BeOS.com-non, nem igazán értettem a mi benne a pláne, de mikor elolvastam a magyar leírást is... Tehát ennek a legfontosabb tulajdonsága, hogy van benne egy naplózó rendszer, (journaling), ami minden változást számon tart, és így egy áramszünet után, vagy ha a macska lelökte a gépet, vagy egyéb baleset történt, akkor sincs veszve minden, hiszen ennek a naplózásnak köszönhetõen újraindítás után is minden olajozottan fog mûködni, a rendszer képes rekonstruálni az eseményeket.
Ez a fájlrendszer igazodott a multitaskos gazdájához, és ez is képes több szálon dolgozni, így az sem okoz gondot, hogy egy éppen használt fájlt módosítsunk.
A befs alkalmas a fájlok különleges attribútumainak eltárolására is, amiket mi adhatunk meg.

A fájlrendszer tulajdonságait azért vettem utoljára, mert - bár nagyon fontos egy operációs rendszer életében a fájlrendszer - ezzel nem kell külön foglalkoznunk, hiszen a BeOS R5 Personal Edition egy meglévõ fájlrendszeren hoz létre egy 500 MB-os image fájlt, és zen készíti el saját fájlrendszerét. A Professional változatnál más a helyzet, de ezzel most nem foglalkozunk, hiszen a cikk a Personal Editionrõl szól, és jómagam sem próbálkoztam a Profession változattal (hiszen az pénzbe kerül!).

Lássuk tehát, hogy kezdtem én hozzá a BeOs rejtelmeinek felkutatásába.
A BeOS R5 Personal Edition egy CHIP CD-n (2000. május) jutott el hozzám. Ezen a CD-n mind a windowsos, mind a linuxos verzió megtalálható. Én ebbõl az elõbbit választottam.
Rögtön fel is szabadítottam számára 510 megát a winchesteremen, elindítottam a telepítõt. A telepítése nagyon egyszerû, csak ki kell neki jelölni egy meghajtót, amin van szabad 501 megabyte (késõbb részletezem, miért ekkora kell neki).
Szépen, gyorsan lefutotta telepítõ, el is helyezett a kis Start menücskémben egy indítóikont. Erre kattintva a Windows leáll, és a BeOS elindul. Minden szépen, és jól bejött, csak épp az volt a baj, hogy 640*480-ban, és 8 bites színmélységben jött be a kép. Ebbõl én kapásból arra következtettem, hogy nincs rendes driver a videókártyámhoz (Voodoo III). Nos ez már kapásból rossz volt. Kicsit bogarásztam benne, de nem találtam a beállításokat, így hát egyszerûen töröltem.
Aztán nem rég felhívott egy osztálytársam, hogy majd szeptemberben vigyem be neki. Ezen felbuzdulva újból nekirugaszkodtam.


Most már kicsit elszántabb voltam. Kicsit tovább keresgéltem, és végre megtaláltam, amit kerestem, szépen átállítottam a felbontást, színmélységet, és elkezdtem felfedezni a BeOS-t.

Próbálgattam, olvasgattam, aztán végre elérkezettnek éreztem az idõt, hogy mindent rendesen megcsináljak az installáláskor, és elkezdjem használni a BeOS-t.
Tehát íme, mit kell tennünk:



Elõször is le kell töltenünk valahonnan a BeOS installáló fájlját (persze ha nincs meg CD-n {8-). Ez egy olyan 45 mega.
Ezek után kell csinálnunk 502 megabyte szabad lemezterületet az egyik meghajtónkon. Ezt a lemezt töredezettségmentesítsük, hiszen ha egy töredezett lemezre kerül egy virtuális fájlrendszer, az nem a legjobb dolog egy számítógépes életében.
Az installálás után a kiválasztott meghajtó gyökérkönyvtárban lesz egy BeOS nevû könyvtár (a könyvtárnevet nem, csak a meghajtót tudjuk megadni). Ebben található egy 500 megabyte-os image fájl, és még pár fájl.
Ebbõl ami fontos:
-RebootToBeOS.exe: egyértelmû, ez indítja a BeOS-t.
-CreateBootFloppy.exe: ezzel egy bootlemezt készíthetünk, amirõl közvetlenül lehet indítani a BeOS-t. Ehhez egy sima1.44-es lemez kell, de figyeljünk, hogy ne legyen hibás. Az nem tesz jót neki.
Ebbõl rögtön kiderült, hogy egyelõre kétféleképpen lehet bebootolni a BeOS-t: lemezrõl, és Windows alól.
Egyesek azt tartják, hogy ha Windows alól indítjuk, annak az a nagyon rossz utóhatása van, hogy a Windows érdekes állapotban hagyja a hardvereket. Nos ez így igaz, nekem azonban mégis így kellett indítanom. A következõ miatt: a gépemben van egy SB16 ISA-kompatibilis hangkártya, és kettõ darab NE2000-kompatibilis hálókártya. Az SB16 már eleve akad a NE2000-kompatibilis kártyákal, pláne kettõvel.... De mikor Windows alól bootoltam, akkor a hardver tulajdonságai jók voltak, mivel átvette a BeOS azokat, amiket anno Wind2ows alatt keserves munkával beállítottam. Ezek után floppyról való bootolás után is megfelelõen mûködik a hálózat, és a hang is (persze egy kis driver installálás után).

Az indulás elég gyors, sõt, a leggyorsabb, amit grafikus operációs rendszertõl valaha láttam, annak ellenére, hogy dinamikusan tölti be a hardverekhez tartozó meghajtóprogramokat. Indulás után egy kék alapú grafikus felületet látunk, ha minden igaz. Ha nem, akkor mikor bootoláskor meglátjuk a BeOS logót, nyomjunk space-t, ekkor elõjön egy menü, amibõl kiválaszthatjuk többek közt a safe mod nevû bootolást. Ezek után állítgathatjuk a rendszert. De erre most külön nem térek ki, ezt inkább a profikra bízom.
Tehát a kezelõfelület alapja egy kék "asztal". Jobbra felül található az úgynevezett Tracker, és a Deskbar. Ebbõl a Trackeren keresztül hívhatjuk elõ az épp futó programok ablakait (ez nagyon jól átgondolt, mert csak a programokat listázza ki, és ha erre rá állunk, akkor listázza külön az ablakokat is, illetve itt találunk egy clos, hide, vagy show all funkciót is), a Deskbar pedig a windowsos, vagy Gnonme-s/KDE-s/stb.-s "start" menüvel egyenértékû. Itt a megnyitására egy BeOS feliratú gomb szolgál (stílusosan). A Deskbar része még az a sötétebb felület is, amit már a Windowsokban is megszokhattunk. Itt helyezkedik el eredetileg az óra, és a levelezõprogram ikonja. Természetesen ezek melé az ikonok mellé be lehet még tenni mást is (pl ICQ, IRC, provesszor-terhetlségmérõ).


A BeMenuben három könyvtárat találunk Aplications Demos, és Preferences néven. Természetesen elõször a Preferencessel foglalkozunk.
Itt igen sok mindent be lehet állítani. Csak azokat írnám le, amik tényleg fontosak:
Az elsõ, a Devices menüpont. Itt kapunk egy listát azokról a hardverekrõl, amiket a BeOS felismert induláskor, és itt állíthatjuk be a tulajdonságait is. Erre azért elég ritkán van szükség, mert nem nagyon szokott akadás lenni (kivéétel a NE2000, meg a SB16).
Következõ fontos a Screen. Ez volt az a program, amit nem találtam elõször. Itt lehet megadni a képernyõ felbontását, és színmélyésgét, valamint itt lehet beállítani, hogy hány virtuális desktop legyen (ez kérem egy komoly OS, ez kéem egy multitask OS!). Egy kis furcsaságot fedeztem fel itt. Az én monitorom kcsit avétas, 56Hz a maximim, amit bír. Ha minden igaz. Nekm azonban BeOS alatt 71Hz-re sikerült beállítanom úgy, hogy nem futott a kép. Egy tized Hz-el magasabbnál már fut. Igaz, a képet középre kell igazítani, de azért mégiscsak 25Hz-el több! A virtuális desktopok közt egyébként a Linuxhoz hasonlóan az alt+F*,vagy az alt+ctrl+F* billentyûkombinációval váltogathatunk.

A kóvetkezõ kettõ, amit érdemes megvizsgálnunk, az a Fonts, és a Keymap. Ezek együtt mûködnek. Vagyis nem, de nekünk együtt kell használni, ha magyar billentyûzetkiosztást akarunk BeOS-unkra. Elõszór is szereznünk kell egy rendes billentyûzetkiosztást, vagy definiálnunk kell a Keymap programmal. Én mnden esetre az elsõt választanám, és azt is tettem. Egy CHIP CD-n találtam egy programot, mit elindítva mindenféle (köztük magyar) billentyûzetkisztás felkerült a rendszerre. Ezek közül kiválasztottam a magyart, és az use gombbal aktiváltam. Mindezt a Keymap programmal.
Ha nem találnánk meg ezt a kiosztás-csomagot, hanem csak egy sima billentyûzetkiosztást tartalmazó fájlt, akkor azt másoljuk a /boot/beos/etc/Keymap könyvtárba, ezután az eljárás ugyan az.
Ha megvan a kiosztás, az még nem elég, hiszen a BeOS nem tudja tökéletesen megjeleníteni az ékezetes karaktereket. Ezért szükségünk lesz magyar ékezetes betûtípusokra. ennek beszerzése nem nehéz. A windowsos *.ttf fájlok kitûnõen megfelelnek erre a célra. Ezeket másoljuk a /boot/beos/etc/fonts/ttfonts kónyvtárba, indítsuk el a Fonts nevû programot a Preferences kónyvtárban, nyomjuk meg a Rescan gombot, ezek után válasszuk ki a Plain font, és a Bold font melletti menübÅ'l az általunk bemásolt betütípust. Ha ezzel kész vagyunk, akkor máris ki lehet próbálni a szép, új magyar BeOS-unkat.
Persze a helyzet nem iylen egyszerû, legalábbis szerintem. A Windows-BeOS kapcsolatnál azért akadnak problémák: ha egy Windows alatt írt szöveget nyitunk meg Be alatt, akkor az ékezetes betûk helyett négyzetek vannak, ha Windows alatt akarunk BeOS alatt írtakat olvasni, akkor igen fura, kétbetûs kombinációkat látunk.
Ezt azonban megfelelõ programmal ki lehet szûrni.
Mivel ezt a cikket BeOS alatt írom, de a biztonság kedvéért, hogy ne legyenek elrontott karakterek benne, Windows alól fogom elküldeni. Bár nem erre alkalmas, de én az EZPad nevû programmal írtam át, ennek ugyanis van egy olyan funkciója, hogy egy karaktersort le tud cserélni másikra a szövegben.
Persze valószínû, hogy ez a hiba is kiküszöbölhetõ, csak nem elég régóta használom a BeOS-t.

Nézzük tovább a Preferences menüt. A Media nevû programmal a monitor, illetve a hangkártya tulajdonságait lehet beállítani. Itt lehet a csatornák hangerejét beállítani a hangkártyánál, és itt lehet bekapcsolni, hogy a hangerõszabályzó megjelenjen a Deskbaron. Ennél az ikonnál az összes hangot egyszerre vezéreljük.
Itt megjegyezném, hogy a sokat emlegetett SB16-ommal csodát tett a rendszer: egyszerre több csatornát is le tudtam játszani. Erre úgy jöttem rá, hogy mikor végre sikerült drivert kerítenem hozzá, akkor próbálgattam az MP3-aimat, nyomogattam õket, és ahelyett, hogy ugyan abban az ablakban nyílt volna meg az újonnan indított fájl, egy másik Media Player ablak nyílt meg, abba kezdte lejátszani. Egy másodperc töredékéig, amíg nem kezdte el lejátszani a zenét, vártam az ablakot, amit már úgy megszoktam a WinAMPtól: "az eszköz foglalt". De ehelyett az Alvin és a Mókusok mellett ott kiabált Kassai Gábor a Rózsaszín Pittbullból.
Mondanom sem kell, majd lestem a székrõl, mert hónapok óta ilyen programot keresek {8-).

Miután mindent beállítottunk, végezhetünk egy tesztet hardvereink (vagyis inkább a kép megjelenítést szolgáló hardvereink) terén. A Demos könyvtárban találunk egy programot, ami egy piros teáskannát forgat a képernyõn. Ennél a programnál három megvilágítást is adhatunk a kannának, és mindenféle tulajdonságait beállíthatjuk, közben figyelhetjük a FPS-t.

Az Applications menüben találjuk a BeOS Personal Editionban lévõ alapprogramokat.
Ezeket nem sorolnám fel mind, csak kiemelnék párat.
Itt található a NetPositive indítóikonja. A NetPostivie a BeOS hivatalos Internet-böngészõje. Ezen kívül a rendszer gyengéje is, ugyanis elég fejletlen. A megjelenítése még a Netscape Navigatornál is rosszabb (szerintem). Bár ez egyelõre csak a táblázatkezelésében jött elõ. A balra-, középre-, és jobbra zárásnál vannak gondok. Hiányossága még, hogy nem kezeli a style sheeteket, nem igazán ismeri a Java/Java Script utasításokat, sem a Flasht (bár én ezeket inkább az elõnyei közé sorolnám, hiszen én ezeket utálom, ráadásul nem kell webfilter a popup ablakok lelövésére). Nincs benne címkiegészítés sem! Könyvjelzõket azért tartalmaz. És elég gyors is. Szerintem azért könnynedén meg lehet szokni, és aki hozzám hasonlóan utálja a flasht, és az egyéb hülyeségeket, amiket minden kezdõ "webmaster" betesz a lapjára, annak kifejezetten jó!
Egyébként a BeOS-hoz három böngészõ készült: az imént említett NetPositive, A BeZilla, és az Opera. Ezek közül ugye a NetPositive alapból benne van a csomagban, a BeZilla pedig ingyenesen letölthetõ. Te én nem tenném.
Mivel épp belefért a sávszélességembe, letöltöttem, és ki is próbáltam. Ahogy elindítottam, a processzor leterheltsége 100%-os lett, vagy 5 percig szórakozott, mire elindult, ekkor is hiányos volt a megjelenítése, és ahhoz, hogy letöltsön egy oldalt, percekre van szüksége! Természetesen egy gyors, magyar oldalról van szó (DWC-Online {8-). Ha épp behozta, és nem fagyott le. Ha megjelent az oldal, akkor is pár sor elolvasása után bedöglött.
Az Operát nem próbáltam, mivel az fizetõs szokott lenni, de úgy hallom, hogy annak nem számít, hogy milyen platformon van, mindenképp jó a megjelenítése, sebessége, stb. Sõt, úgy hallottam az imént, hogy BeOS alá ez is ingyenes. Azért ez nem hátrány. Majd leteszteljük. Úgyis nemsokára kiadják a 3.61-es verzióját.

Media Player: ez a lejátszó a legtöbb videó és audió formátumot támogatja. Természetesen az MP3 lejátszás ebben is benne foglaltatik (az mp3-ba kódolás csak a Professional kiadás része, hiszen az nem ingyenes) Az Mpeg-1-es videók lejátszásával könnyedén megbírózik, ezt pedig furcsálltam. Nagyon jó program!
Levelezõ program: hát ezzel nem vagyok igazán megelégedve. Nálam alapvetõ kritérium, hogy egy levelezõrendeszer több POP3-as fiókot is tudjon kezelni. Ez pedig nem tud. Viszont ha valakinek csak egy fiókja van, annak pont megfelel. Ez kiül a Deskbarra, és ha új levél érkezik, figyelmeztet, megváltozik az ikonja.
Még ugyan nem próbáltam, de a Mail-it nevû program állítólag nagyon jó, és több POP3-as fiókot kezel.

Terminal: hát igen, ez nem hiányozhat. Vannak, akik (mint én is) szeretik, ha tudják, milyen parancsot ad ki egy klikkelés, és inkább azt választják, hogy begépelik a parancsot, mielött a program valami rosszat csinálna. Arról nem is beszélve, hogy sokkal több lehetõséget nyõjt a terminal ablak. BeOS-ban a legtöbb unixos parancs mûködik, tehát érdemes errõl elõre olvasgatni.
Én hiányoltam a teljes képrenyõs terminalt a virtuális desktopok közül. De ez van, csak ezt az ablakot használhatjuk.

A további programokat nem írom le, nyugodtan ki lehet próbálni, nagy baj nem lehet {8-).


Nos ha eddig eljutottunk, akkor már megszeretettük a BeOS-t. És feltehetõleg keveseljük az 500MB helyet.
Van egy módja, hogy a BeOS-unk külön partíción legyen. Ezt a Beos.hu egy cikkébõl tudtam meg, amit Bitlisz írt. Azonban abban a cikkben volt néhány tévedés, ezért leírom, hogy én hogy csináltam.

Tehát installáljuk töredezettségmentesített, és alaposan leellenõrzött partícióra a BeOS-t. Ezek után találjuk ki, hogy mekkora méretû partíciót is akarunk a rendszerünknek. Nagyjából egy giga elég lesz. Nekem egy 800 megás területen van. A BeOS alá írt programok feltûnõen kicsik. Tehát nem kell olyan gigantikus méretekre gondolni, mint a Windowsnál. Arra azonban figyeljünk, hogy ha egyszer létrehoztunk egy partíciót neki, akkor azt - egyelõre - nem tudjuk megváltoztatni, csak ha mindent újrakezdünk. Még a jelenlegi legjobb program, a Partition Magic 5.0 sem ismeri a befs fájlrendszert. Azaz feliseri, hogy van ott valami, még azt is megmondja, hogy milyen a tulajdonsága, de átméretezésre nincs lehetõség.
Miután ezt kiötöltük, valamilyen particionáló programal (pl. az imént említett Partition Magic 5.0-van) hozzunk létre egy ekkora méretû FAT16-os partíciót. Bootoljunk be BeOS-ba, és a DriveSetup segítségével (ezt említettem a Preferences résznél) hozzunk létre befs partíciót ezen a részen (jobb klikk a partíció nevére, és ott Setup, Initialize, ott a pertíció nevét válasszuk ki, majd válasszuk ki a Be Filesystem... menüpontot). Ez csak akkor sikerülhet, ha nincs mountolva ez a partíció, errõl gondoskodjuk.
Nagyon figyeljünk, hogy jó partíciót írjunk át befs-re, mert ha egyszer ezt megtettük, akkor minden adatunk örökre elveszett azon a partíción!
Ha kész van a fájlrendszerünk, akkor mountoljuk fel, és a jelenlegi BeOS partíciónk (az image fájl, BeOS R5 Personal Edition meghajtó) tartalmát másoljunk át minden fájlt, tehát tükrözzük le a meghajtót.
Mivel a formázáskor autómatikusan létrehozott a DriveSetup egy home könyvtárat, valószínüleg szólni fog a programunk, hogy ilyen már létezik. Ezzel ne is törõdjünk, csak nyugodtan másoljunk mindent át.
Miután készen vagyunk, ellenõrizzük, hogy egyezik-e a két partíción a fájlok és a bájtok száma. Nem is tudom, mivel próbálkoztam, de valamelyik program nem ovlt hajlésó bemásolni a home könyvtárba a fájlokat, ezért be kellett lépni oda, és manuálisan átmásolni csak ezt a részt.
Ha minden egyezik, akkor indítsuk újra a gépet, és lépjünk be BeOS-ba (tehát floppyról bootoljunk). A bootoláskor a rendszer felismeri a befs rendszert, és azt is, hogy ezen van indítható record, ezért ezt veszi elsõnek, innen fog bebootolni, nem az image fájlból.
Ha elindult a rendszer, és a kis BeOS logó a desktopon az általunk készített meghajtónál van, nem a BeOS R5 Personal Edition meghajtón, akkor minden rendben, törölhetjük az image fájlt, ha nem így lenne, akkor indítsuk újra a rendszert, megint csak floppyról, és mikor megjelenik a bootloader képernyõje, akkor nyomjunk spacet. Ekkor elõjön egy menü. Ott a "select new boot volume" menüpontnál jelöljük ki az általunk készített befs rendszert.

Most már egy önállóan mûködõ BeOS rendszerünk van. Ennek megfelelõen joga van arra, hogy teljesjogúan induljon el, nem holmi floppyzgatással!
Ha már használunk bootmanagert (mondjuk LILO-t), akkor tegyük be szépen a partícionkat a kiválasztható rendszerek közé, ha nincs, akkor érdemes a BeOS bottmanaegerét hazsnálni, mert nagyon jó.
Ennél egymás alá vannak kilistázva a lehetõségek, és a kurzorokkal mozoghatunk köztük, nem kell beírni, mit a LILO-nál.
Ennek konfigurálásához indítsuk el a /boot/beos/bootman programot. Ekkor elõjön egy ablak, amiben kiválaszthatjuk, hogy új boot recordot akarunk-e készíteni, vagy egy már meglévõt akarunk-e eltávolítani. Természetesen az elõbbit választjuk. A program megkeresi a létezõ meghajtókat, és mindegyiket kijelöli, mint indíthatót, és a meghajtó nevét írja be szövegnek, ami majd meg fog jelenni. Szépem válogassuk ki, hogy mi kell nekünk, és írjuk át a neveket saját hóbortunk szerint. Válasszuk ki, hogy mit szeretnénk alaprendszerként (tehát ha nem válaszolunk a bootmanagernek, akkor ez indul), és adjuk meg, hogy menniyit vájon, mielött ezt a rendszert betöltené (5,10,15 mp, vagy várjon egészen beavatkozásig), ezután már csak jóvá kell hagyni.
Újraindítás után már az új bootmanagerünk jelentkezik be.


Ha végre van egy szép kövér BeOS partíciónk, akkor talán el is kezdhetnénk megtölteni programokkal. BeOS alatt a programokat nem kell installálni. Csak egyszerûen elindítani. Bár léteznek csomagok is (ún *.pkg), de ezek is sima tömörített fájlok, mikben meg van adva, mit hova kell másolni. A programok vagy ilyen *.pkg fájlokban, vagy zip fájlokban találhatóak meg, ilyeneket kell beszereznünk.

Ehhez én a CHIP Magazin mellékletét, és a www.bebits.com nevû helyet használtam.
Ez elsõn eddig nem volt olyan sok program, és mindegyikhez volt magyar nyelvû meghatározás.
A második egy kicsit nagyobb terjedelemben halmoz el minket programmal.
Szépen, kategorizálva vannak a szoftverletöltések.
Én azért adnék néhány tippet, hogy mit érdemes letölteni.
Elsõnek a drivereket keressük meg a hardverekhez, ha nem lenne benne az alaprendszerben. Konkrétabbat nem tudok mondani. Talán annyit, hogy az SB16-hoz egy shareware meghajtó a legjobb, bár ezt én a CHIP CD-rõl szedtem. Tehát ha ilyet keresünk, mindenképpen a shareware-t válasszuk.
Regisztrálása 7USD-ba kerül, de nem kötelezõ, ez csak supportot ad, egyébként nincs korlátozás.
Érdemes letölteni a BeCommésert is. Ez a WinComméser BeOS-os változata. Szerintem elég jó. bár kicsit lassú. De ha valaki a FAR-hoz szokott, az is létezik BeOS alá.
Mivel nem nagyon halmoz el minket az alaprendszer játékokkal (csak az aknakeresõ van), töltsük le a !Doom-ot! {8-) Ez csak shareware. tehát csak az elsõ epizód megy, de azért jó vele játszogatni. 320*240-es és 640*480-as felbontásban futtatható, és ezeknek is van ablakos, és fullscreenes változata.
Játékból letölthetõ még a Quake II is, de ehhez kell az eredeti cd, vagyis az azon lévõ valamelyik fájl, ami a pályákat tartalmazza. Ezt nem töltöttem le, mert egyrészt nincs CD-m, másrészt én Quake-ellenes vagyok.
Ha kezdõk vagyunk BeOS-ban, akkor mindenképpen kell valamilyen segítség, amit leginkább az interneten lévõ emberektõl szerezhetünk be. Ehhez kell egy ICQ, vagy IRC kliens is a gépünkre.
Ezek közül az elsõbõl a GimICQ-t használom, szerintem ez a legjobb. Ez képes a deskbarra kiülni, és érkezõ üzenet esetén jelezni. Vannak benne alapból hangok is. Sajnos az image-éhez hozzátartozik a béka ábrája, nekem nem igazán testszik, de meglehet szokni. A deskbaron lévõ ikonja is egy béka, a contact listen is van egy béka, és új üzenet érkezésekor brekeg.
Az IRC kliensek közül az abszolút nyerõ grafikus kliens, a Baxter. A legtöbben ezt használják.
Ennek egy elég nagy konfigurációs ablaka van, rengeteg lehetõséggel, de ebbõl nekünk csak azzal kell foglalkoznunk, hogy egy kiszolgálót, és egy nick nevet megadjunk. Ezek után szépen csatlakozunk, belépünk a csatornákra, beszélgetünk, stb. ha éppen lecsendesült a csevely, akkor egyszerûen minimalizáljuk az ablakot, és figyeljük a deskbaron lévõ kutyafejet, mert ha az elkezd villogni, akkor valamelyik csatornára új üzenet érkezett. Ha rányomunk a fejre, akkor elõször a szervert választhatjuk ki (ha esetleg többre csatlakoztunk volna), majd a csatornát, amit meg akarunk nyitni. Új üzenet esetén a csatorna neve mellett egy csillag van.

Ezek azok a programok, amiket nagyon ajánlok. De mivel sem installálni nem kell, sem registry nincs, és a programok elég kicsik, nyugodtan lehet próbálkozni programokkal.


Végezetül leírnám, hogy mi is kell ahhoz, hogy BeOS-t tudjunk telepíteni a gépünkre, tehát mik a minimális hardverigények.
A BeOS futtatásához 32 MB RAM kell, Profesional Editionhoz 200, Personal Editionhoz kb. 502 MB szabad lemezterület, VESA grafikus kártya, USB, PS/2, vagy serial egér, billentyûzet.

A BeOS által támogatott hardverek listája:

Provesszorok: Intel Celeron Intel Pentium (133MHz vagy gyorsabb ajánlott) Intel Pentium MMX Intel Pentium Pro Intel Pentium II Intel Pentium II Xeon Intel Pentium III Intel Pentium III Xeon AMD Athlon AMD K6, K6-2, K6-III Cyrix 686MX, 686GXm (de nem M1) IDT WinChip C6, WinChip 2 Rise mP6	Alaplap chipsetek: Intel 430 HX / VX / FX / TX Intel 440 FX / LX / BX Intel 450 KX / GX / NX Intel 810, 810e, és 820 Via MVP3 és MVP4 SiS 5597, 5598 és 6326 ALi Aladdin 5 Alaplapon lévõ IDE vezérlõk: IDE, EIDE, ATAPI támogatás UltraDMA 33 és 66 támogatás Removable media (Zip, SyQuest, Jaz, etc) SIIG UltraIDE Pro PCI cards Promise Ultra33 és Ultra66 PCI IDE cards Alaplapon lévõ USB vezérlõk: USB Controllers és Peripherals: UHCI-based controllers (Intel PIIX4 és Via chipsets) All USB billentyûzetek, egerek, és hubok USB kapcsolódású nyomtatók, és nyomtató adapterek (csak támogatott nyomtatóknál)
Alaplapok: A-Trend ATC-5000 Pentium/Pentium MMX alaplap (430TX) Abit alaplapok ASUS P2L97-DS Dual Pentium II alaplap (440LX) ASUS P2B-D és P2B-DS Intel AL440LX ("Atlanta"*) Pentium II alaplap (440LX) Intel AP450GX Quad Pentium Pro alaplap (450GX) Intel DK440LX ("Dakota"*) Dual Pentium II alaplap (440LX) Intel PD440FX ("Portlés"*) Pentium II alaplap (440FX) Intel PR440FX ("Providence"*) Dual Pentium Pro alaplap (440FX) Intel SE440BX ("Seattle"*) Pentium II alaplap (440BX) SuperMicro P6DKF Dual Pentium II alaplap (440FX) Tyan S-1832DL Dual Pentium II alaplap (440BX) Tyan S1692DL "Tiger 2" Dual Pentium II alaplap (440LX) Tyan S1682D "Tahoe 2" Dual Pentium II alaplap (440FX)	Grafikus kártyák: 3D Blaster Banshee ASUS V3200 ATI All-In-Wonder [Pro], Xpert@Work [Pro/98], Rage 128 Pro Canopus Total3D 128V Diamond Viper V330, 550, 770, Stealth II G460, és Monster Fusion Intel Express 3D Matrox Mystique, Mystique 220, Mystique G200; Millenium G400, Millennium II, Millennium II AGP; Marvel G400-TV, és Productiva G100 Real3D Starfighter STB Voodoo3 2000, 3000, 3500; Velocity 128 és 440C
Grafikus chipsetek: Voodoo3 (csak 2D-s megjelenítés) és Banshee (csak 2D-s megjelenítés) ATI 3D Rage II, Pro, Pro Turbo, LT Pro, és Rage 128 Pro Diamond Monster Fusion (uses Vodoo Banshee chipset) Intel i740 és i810 Matrox MGA-G100, MGA-G200 és MGA-G400 (PCI vagy AGP) NeoMagic 128, 128XD, és 256AV (laptop chipsetek) nVidia RIVA 128, TNT, és TNT2 (PCI vagy AGP) SiS 5598, 6326, és 620 on-board graphics S3 Virge, Virge DX, és Virge GX (de nem VX, vagy HX) Trident MVP4	TV vevõ kártyák: 3Com Big Picture Video Phone ADS Channel Surfer TV Aims Lab Video Highway Xtreme 98 AITech WaveWatcher Net-TV 98 AVerMedia TV98 Diamond DTV2000 from Diamond Diamond Supra Video Kit Hauppauge WinCast/TV Models 400, 401, 404, 447 Intel Smart Video Recorder III IO-DATA GV-VCP és PCI IxTV és TurboTV from IXMicro KeyVision Combo 606 Pinnacle Systems MiroVideo PCTV Raffles NTSC STB PCI/TV Zoltrix TV Max PCI És még rengeteg...
PCI csatolású hálózati kártyák: Minden NE2000-kompatibilis kártya Intel EtherExpress at 10/100Mbps 3Com 3c503 at 10 Mbps 3Com Etherlink XL (3c900 és 3c900B) at 10Mbps 3Com Fast Etherlink XL (3c905, 3c905B, és 3c905C) at 10/ 100 Mbps E-machines ethernet (21145 Tulip ethernet) Linksys HPN100 Homelink, ActionTec ActionLink (AMD AM79C978) SMC Ez Card 10/100; HP network appliance (RealTek 8139 / Accton EN5038)	PCI csatolású hálózati chipsetek: Digital 21040-, 21041-, és 21143-chipset-based cards: Kingston KNE40T és KNE 110TX Linksys 10MB EtherPCI és EtherFast 100BaseTX Addtron AEF380TX Farallon FastEtherTX Accton EN1207-B-TX Linksys Etherfast 100BaseTX Netgear FA310TX Rev C és még mások...
PCMCIA csatolású hálózati chipsetek: NE2000-compatible Ethernet cards, such as: D-Link DE-660 Kingston EtherRx Linksys (8 és 16-bit) Linksys DE-660 10-T enthercard Linksys Network Everywhere(tm) 10-T ethercard és még mások...	ISA csatolású hálózati kártyák: NE2000- kompatíbilis hálózati kártyák (PnP vagy nem PnP)
Modemek: minden külsõ modem USRobotics 56k ActionTec Desklink BTC 56k PCTel chip-es kártyák Lucent softmodemek
Hangkártyák: E-mu APS Echo Gina, Layla, és Darla Ensoniq AudioPCI I/OMagic MagicSound 16 és MagicSound PCI MX300, IOMagic MagicWave PCI (based on the Aureal Vortex és Vortex-2 NewClear PCI 128 Sonorus STUDI/O SoundBlaster Live!, PCI 16/32/64/128/512 (Ensoniq es137x), Emu 10K1 based cards, Vibra PnP, AWE32, AWE64, AWE64 Gold, és manually configured SB16 compatibles. Turtle Beach Daytona, Diamond, Montego, és Montego II Quadzilla VIA MVP4 Yamaha DS1 Yamaha Waveforce 192XG	Hang-chipsetek: Crystal 4235, 4236, és 4237 Crystal SoundFusion cs4280 EMU 10k1 ES 137x ESS 1938 Solo-1 (ess1938/1942 on motherboards) OPTi931 S3 SonicVibes Yamaha YMF715 és YMF724
SCSI csatolók: Adaptec AHA-2940, AHA-2940UW, AHA-294042W, és AHA-3940 Tekram DC-310, DC-390U2B, DC-390F Diamond Fireport 20 és Fireport 40	SCSI chipsetek: Adaptec AIC-7850, AIC-7870, AIC-7880, AIC-7890 Ultra2, és AIC-7895 és AIC-7896 Symbios 53c8xx BusLogic BT948, BT958, és BT958D
Nyomtatók: PostScript-based nyomtatók Hewlett-Packard PCL3 (Laserjet II, III, IV, V) Epson Stylus Color 600 Epson Stylus Color 740, 800, és 850 Epson Stylus Color Pro és Pro XL Epson Stylus Photo, Photo 700, Photo EX és Photo 750	Digitális fényképezõgépek: Kodak DC-220, DC-260, DC-265, és experiemental DC-290 Nikon Coolpix 700, 900, 950 Polariod PDC640 Olympus D320-L, D340-L és D340-R Olympus Camedia C-340-L, C400, és C840-L Sanyo VPCX350 Experimental PCMCIA adapter
Firewire kártyák: Miro DV-200, DV-300 Adaptect 8940, 8945 ADS Pyro SIIG 1394 DV-Cam Kit (Model NN2601)	CD írók: IDE: HP CD-Writer+ 8110 Mitsumi CR-4801TE Ricoh DVD/CDRW MP9060A Yamaha CRW2216 Yamaha CRW4001 SCSI: Plextor PX-412C Plextor PlexWriter 8/20 Yamaha CRD400t Yamaha CRW4416 Yamaha CRW6416

Remélem mindent világosan írtam le. Mivel nem épp 5 percembe telt ez a cikk, lehetnek benne lövethetetlen gondolatok. Ha valami gond akadna, a cikkhez tartozó fórumon fel lehet tenni a kérdéseket.
Esetleg megtalálható vagyok néha #szamitogep.hu csatornán is. Ott is meg lehet keresni, de inkább a fórumot ajánlom.
Ha további BeOS kérdések lennének, amiben esetleg én nem tudok segíteni, akkor ajánlom a #beos.hu csatornát is, amit a www.beos.hu szerkesztõi üzemeltetnek. Ezt a lapot is érdemes látogatni.

Néhány hasznos cím:

-Be Inc. hivatalos honlap
-A magyar BeOS honlap
-Bebits.com: letölthetõ programok
-ftp.kando.hu: többek közt innen is letölthetõ a BeOS