A celeron2-es processzorok ár/teljesítmény szempontjából nagyon kedvezőek,
nem csoda, hogy sokan választják az Intelnek eme processzorát. Én eddig 566,
600, 633 és 677-es processzorokat teszteltem. Az 566-os processzor több szempontból
is más mint a nagyobb társai.
Az első lényeges különbség az, hogy ez 1.5 Voltos Core feszültséget igényel.
Míg pl. a 600-as és a 633-as 1.6 Voltot a 667-es pedig 1.65 Voltot. De most
jutott el hozzám egy érdekes 600MHz-es processzor. Erre 1.7 Voltot írtak! Először
azt gondoltam, hogy nem lehet valami nagy szám, ha a 600MHz-et csak 1.7 Voltról
viszi, hiszen egy gyenge 566-os alapfeszültségen simán megy ezen a frekvencián.
Nos elkezdtem tesztelni a processzorokat egy vízhűtésű géppel. A vízhűtés jelentősége
a tuningolás során, hogy a processzor még a nagy frekveciákon is alacsony hőmérsékletű
marad. Ez azt jelenti, hogy a processzor hőmérséklete átlagosan 25fok körül
mozog. Vagyis szó sincs 70 meg 90 fokos processzorról. Vízhűtő blokk meg tőlem
rendelhető. Részletek itt,
ja most van két meleg leadó radiátorom
is (2000-10-23).
Bal oldalon 667-es processzor
Jobb oldalon 566-os processzor
Az 566-os processzorok hátulján nincsenek kondenzátorok csak két 12 Ohmos ellenállás.
Minél nagyobb frekvenciájú egy celeron processzor, annál több kondenzátort tesznek
a hátuljára. Ezek a belső tápfeszültségek és a föld közé vannak beforraszva.
A kondenzátorok jelenléte nagyon fontos, mivel a frekvencia növekedtével egyre
nagyobb zavar impulzusok keletkeznek a processzor tápfeszültségén, ami egy idő
után hibás működést eredményezne. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ha azokra
a helyekre kondenzátorokat forrasztanánk, ahol gyárilag lespórolták, akkor tovább
lehetne a processzor frekvenciáját emelni. De ezt én még nem próbáltam ki, ez
csak egy megérzés! Nyílván ott ahol, a processzorokat gyártják sokat megspórolhatnak
ha itt ott egy alkatrészt lehagyhatnak, mivel tízezer számra gyártják a procikat.
Itt látható a lespórolás a 600-as processzor hátulján:
Ez egy 600-as processzor, Core=1.7 Volt
Itt 9db SMD kondenzátor hiányzik a proci hátuljáról. Mivel nem mindenki Nr1
mikroelektronikából így pár szó erről. Azok a kis, kb. 2x 4miliméteres dobozkák
a kondenzátorok. Minden alaplapon és videokártyán dömping van belőle. Szükségességüket
a nagy frekvencia indokolja, ugyanis rengeteg nem kívánatos hatás lép fel, ha
ezeket a kondenzátorokat lespórolják. Az alaplapokon a kockacukor nagyságú hengerek
szintén kondenzátorok. Ezek nagy áram impulzusokat tudnak kiszűrni, de csak
alacsony frekvencián. Ezek a kis 2x4 milliméteres kondenzátorok nagy frekvencián
is jól működnek. Értéküket tekintve ezek 100nF körüliek, esetleg 220nF.
Gondolom az Intelnél nem gondoltak rá, hogy valaki elkezdi méricskélni, hogy
melyik kondenzátornak mi a szerepe. Nos én nem tudtam megállni, és annak ellenére,
hogy simán tönkremehet a proci méricskélés közben elkezdtem mérni mi is van
a kulisszák mögött. Közelebbről a celeron2 600-as hátulja:
Itt van 5 kondenzátor és hiányzik 9db. A kondenzátorok funkciójukat tekintve
két csoportba oszthatók, ezt piros és kék pöttyel jelöltem itt:
A processzor kétfajta tápfeszültséget igényel (tudtommal) Egy 1.5 Volt körülit,
ez van procira ráírva és egy 3.3 Voltosat. Ez az I/O feszültség, ami pl. az
Abit alaplapoknál 3.2 Volttól 3.8 Voltig állítható. Ugye ez egyen feszültég,
aminek plusz és mínusz pontja is van. A piros pöttyös helyeken a kondenzátorok
az 1.5 Voltos (Core) feszültséget szűrik. A kék pöttyösek az I/O feszültségre
vannak rákötve.
Az egyen feszültségnek ugye polaritása is van, ezeket is kimértem, rózsaszínnel
jelöltem a negatív pontokat:
Vagyis a rózsaszín téglalappal jelölt helyek 0 Voltos feszültségen vannak.
Nyílván mindenki észrevette a piros-kék pöttyös ábrán két kondenzátort, sárgával
bekarikáztam. Ezek érdekes módon nem közvetlenül kapcsolódnak a Core feszültségre,
hanem egy kis ellenálláson vagy hasonlón keresztül. Nem tudom pontosan, mert
a prociba nem látok bele, csak a felületén tudok méricskélni. De ez nem fontos,
mert ott gyárilag már mindig van kondenzátor (kivéve 566 és 533).
Nagyon valószínű a processzorok fagyását a tápfeszültség rossz minősége is
okozza. Ezt úgy kell érteni, hogy ugye a processzorban rengeteg kapcsolóelem
(tranzisztor) van. Ezek a frekvenciát növelve egyre nagyobb zavarjeleket okoznak
Corre feszültségen. A piros-kék pöttyös ábrán látható, hogy 6 darab kondenzátort
lespóroltak a pirossal jelzett helyekről. A kékekről meg hármat.
A lefényképezett processzor
sajnos nem az enyém, csak teszt példány, így nem forraszthattam a hátuljára
kondenzátorokat, mert valószínű, hogy többé
nem kaptam volna alakatrészt tesztelni :-(. Kondenzátorok
nélkül 1.2GHz-ig sikerült tuningolni, vízhűtéssel. A hűtőblokk 1-2 fokos volt,
de a processzor rövid időre a 35 fokot is elérte. Azaz nagy pokol dolgozik benne!
De lemerném fogadni, hogy sokat javulna a helyzet, ha tehetnék a hátuljára mondjuk
220nF-os jó minőségű kondenzátorokat a hiányzó helyekre. Azt meg sem merem kérdezni,
lenne valakinek olyan procija, amin a kisérlet elvégezhető? Valószínű, hogy
ettől nem megy tönkre, de a garancia azonnal elszállna. (e-mail)
Egy olyan 566-os processzorral, ami léghűtéssel 1.65 Volton stabilan működött
850MHz-en, vízhűtés és 1.9Voltos tápfeszültség hatására 944MHz-ig volt teljesen
stabil. Az 566-os processzorok többsége 850MHz-en működőképes, a 952MHz-hez
már nagy szerencse és jó hűtés szükséges. Ez a processzor
az enyém. Szeretnék valami komolyabbat venni, így ez most eladó. Van számlája
és még 9 hónapig garanciális. 28-29eFt-ért eladnám, ha valakit érdekel, akkor
e-mail.
Az ajánaltom 2000-10-31-ig él.
A 633-as processzorok többsége jobban tuningolható, mint az 566-os. 1000MHz
fölé ugyan nem húzható, de a 950MHz elég standard dolog. Itt nagyon fontos,
hogy a 950MHz 100MHz-es FSB-vel jön ki, ami azt jelenti, hogy sem a videokártya
sem egyéb dolog nem lesz túlhajtva a gépben csak a processzor. Néhány winchester
videokártya és memória ugyanis nem szereti, ha a szabványos értékektől eltérő
frekvencián kell üzemelnie. De az biztos, hogy egy 900MHz-es 566-os egy 950-es
633-as processzort simán ver a kisebb szorzó miatt!
A 600MHz-es processzorok igen érdekesek. Kétfajta feszültséggel kerülnek piacra,
1.6 Volt és 1.7Volt. Az 1.6 Voltos példányokkal sok gond van. Általában nem
bírják a 900MHz-es tempót (100x9). A tuningosok ezért nem is nagyon vásároltak
ebből. Egészen más a helyzet az 1.7 Voltos típussal. Először azt gondoltam,
hogy ez még annyit sem fog tudni, mint az 1.6 Voltos társa, de kellemesen csalódtam.
2.05 Voltra állítottam a feszültségét és 1000MHz-es gond nélkül működött. Nem
bírtam magammal, megkíséreltem 1.1GHz-en a bootolást, sikerült és 3Dmark2000
sem lépett ki! 1200MHz-nél már gondok adódtak, de nem lehetetlen ott sem stabilizálni.
Kipróbáltam, ha 1-2 fokon tartom a processzorhűtőt, akkor simán működik 1.2GHz-en!
A processzort ilyen alacsony hőmérsékleten tartani csak peltier vagy egyéb hűtővel
lehet. Sőt a processzort akár negatív hőmérsékleten is lehet működtetni, ám
ehhez már komoly hűtőegység szükséges, ennek ára nagyságrendileg annyi, mint
egy processzor. Tehát nem olcsó mulatság, de amennyire én tudom 800MHz-es Intel
processzor a legnagyobb, amit jelenleg kapni lehet, ez jelenleg 2.5 celeron
2-es ára. Egy 1.2 GHz-es celeron2-es processzor torony magasan veri a 800-as
PIII-as processzort, és még így még olcsóbb is!
Utoljára hagytam a 667-es processzort. Ennek a hátulján már rengeteg kondenzátor
van. A 10-as szorzó elég soknak tűnik. Levegővel néhány példány 2.3 Volton 1GHz-en
működött. De ez a feszültség iszonyúan sok! Nagy valószínűséggel igen rövid
életű egy ilyen processzor. A vízhűtés hatására 2.1 Volton és maximum 1050MHz
sikerült teljesen stabilan működtetni a processzort. Ebben a pillanatban is
ilyen processzor működik a gépben, így alakul a teljesítménye:
Ez egy 1128MHz-es celeron 600-as esetén:
Érdekes módon gyorsabb egy 1000MHz-es 600-as mint egy szintén 1000MHz-es 633-as
vagy 667-es. Ennek oka a magasabb FSB. Minél nagyobb FSB-n sikerül járatni a
processzort, annál gyorsabb lesz a gép. Ez nem meglepő, hiszen az AGP és a PCI
valamint a memória sebessége szoros összefüggésben van az aktuális FSB frekvenciával.
Pl. 1100MHz-hez az említett 600-as processzornak 122MHz-es FSB-re van szüksége.
Ha 100MHz-es FSB-val járatjuk az processzort, akkor célszerű AGP 2/3-os és PCI
1/3-os osztások beállítása. Mivel a videokártyák többsége AGP-s, ami elvileg
66MHz-es. Észrevehető gyorsulást okoz a rendeszerben, ha az AGP frekvenciája
már 81MHz körüli.
Természetesen vannak olyan videokártyák melyek nem szeretik a 66MHz-től való
eltérést. És vannak olyanok is, melyek a nagyobb AGP frekvencia ellenére sem
gyorsulnak. Ilyen például a 770-es Viper.
