FŐOLDAL

KAPCSOLAT

MÉDIAAJÁNLAT


REGISZTRÁCIÓ HÍRLEVÉL
PC-ÁRUHÁZ DRIVERS SZAMITOGEP Antivirus SZAKÜZLET

· Friss (Játék)
· Termékbemutatók > Játék
· Gamer Online teszt: Nintendo DS
Dátum : 2005-05-29 22:58:49
Szerző : Daywalker


A Konzol Stúdió jóvoltából nálunk járt a Nintendo új kézi konzolja, mely a japán cég hagyományaihoz híven számos újító szellemű képességgel érkezett piacra, és már kis hazánkban is

A kézi konzolok piacán gyakorlatilag eddig az évig a Nintendo teljes mértékben egyeduralkodónak számított. A GameBoy újabb és újabb verzióval, és döbbenetes népszerűségükkel senki sem tudta, vagy inkább nem is merte felvenni a versenyt. Így a Nintendo nem is volt különösebben rákényszerítve elég hosszú ideig nagyobb arányú fejlesztésekre, azonban ma már tudjuk: hiba volt hagyni elaltatni magukat, ugyanis a hagyományos konzolok piacán az uralmat már átvevő Sony betört egyik legfőbb konkurensének másik nagy piacára is, hogy ott is elhódítson minden lehetséges szeletet. Az óriásgyár idén, a Nintendo DS megjelenése után piacra dobta PSP névre keresztelt hordozható ketyeréjét, mely minden tekintetben odavágott a Nintendo termékének. A Sony azonban gyártási gondokkal küszködik, így a PSP csak szeptemberben lesz kapható hazánkban, a DS azonban már itt van, és akárki megvásárolhatja, kipróbálhatja, és véleményt formálhat róla.

A motorblokkban

A Nintendo DS hardverhátteréről viszonylag keveset tudunk. A konzol viszonylag gyenge a 3D-s teljesítményt tekintve, ám nem is erre fókuszál.



A burkolat alatt két processzor teszi a dolgát, egy ARM7-es 33MHz-en és egy ARM9-es 67 MHz-en. A központi memória mérete is elég csekély, mindössze 4 MB, a videómemória pedig még csekélyebb, 656 KB. Az elméleti maximális teljesítmény 30 megapixel/sec és 120 000 háromszög másodpercenként. Látható tehát, hogy a DS nem fog különösebben látványos grafikával elkápráztatni, azonban nem is feltétlenül ez a célja egy handheldnek, vagy akár magának a Nintendo cégnek, ugyanis jelen vannak a cégre oly jellemző, a játékot új szintre emelni kívánó újdonságok. Mindek előtt, ahogy az a képeken is először szembetűnik, a DS két képernyővel rendelkezik. A készüléket teljesen szét lehet hajtani, így mindkét LCD-t teljes mértékben láthatjuk és kihasználhatjuk. Ez még önmagában nem lenne olyan nagy dolog, azonban az alsó képernyő érintésérzékeny, tehát mint a PDA-k esetében, egy, a csomaghoz kapott kis ceruzával nyomogathatjuk. A DS tehát nagyrészt erre az újdonságra épít, és a Nintendo ennek minél jobban történő kihasználására buzdítja a játékfejlesztőket, azonban mégsem teljesen úgy történt minden, ahogy azt a cég akarta… de erről később. A felső kijelző, egy 3 inches, 256 x 192-es felbontást megjeleníteni képes, 0,24 mm képponttávolságú cucc, mely 260 000 színt tud abszolválni. Az alsó egy szintén ekkora és ilyen felbontásban üzemelő, háttér-világításos TFT, mely szintén 260 000 színnel képes operálni. Maga a konzol elegáns, fehér színű, széthajtható, összecsukva ha nem is könnyedén, de elfér a zsebben. A játékokat a DS újfajta cartridgeról olvassa be, amely egész kicsire sikerült, körülbelül egy hagyományos compact flash kártya méreteivel rendelkezik. Ezen felül a gépen megtalálható a GBA cartridge slot is, így a termék megtartotta a Nintendora mindig is jellemző visszafelé kompatibilitást is.

Az érintőképernyőn kívül a játékokat a már megszokott módon is irányíthatjuk, ez a szokásos bal oldali iránygombokat, a jobb oldali funkciógombokat, és a hátsó ravaszokat takarja.



Mindezekkel együtt a konzol fogása kényelmes, minőségi érzés, azonban a gombok nekem elég gagyinak, olcsó műanyagnak tűntek.

A DS beépített sztereó hangszórókkal érkezik, ám ha esetleg olyan környezetben szeretnénk használni, ahol vagy nem hallanánk (pl. zajos busz), vagy pedig nem akarjuk zavarni környezetünket, nemes egyszerűséggel rádughatunk egy fülhallgatót. Ezen kívül pedig a készülék rendelkezik beépített mikrofonnal is, néhány játéknál ez a funkció nagyszerűen kihasználható. Hogy a vezeték nélküli kommunikáció se legyen probléma tárgya, szintén alapvető a beépített 802.11 Wi-Fi, melynek segítéségével kapcsolódhatunk más, ugyanilyen konzolt birtokló társainkkal, és közös játékot, vagy pictochatet kezdeményezhetünk. A közös játék esetében bőven elég, ha csak egyvalakinek megvan az adott program, a többiek a hálózaton keresztül tudnak vele játszani, így elég egyvalamit csak egy embernek megvenni. A pictochat pedig nem más, mint egy chatszoba (chatszobák), ahová többedmagunkkal beléphetünk, és a ceruza segítségével rajzolva, vagy pedig rendes, előre odakészített betűket alkalmazva kommunikáljunk a többiekkel. Hatalmas poén.
Végezetül a technikai részletek sorában utolsóként az akkumulátort említeném meg, mely lithium-ion alapú és körülbelül 8-10 órát bírja, teljes újratöltése pedig alig 4 órát vesz igénybe.

Nintendo élmény

A Nintendo sosem feltétlenül a legmodernebb technika beépítéséről volt híres, mindig is inkább a játékvilág, a piac olyan aspektusait szerették volna feltárni, ahol még senki nem járt, így mindig úttörőként haladtak előre, s nem kicsit ennek köszönhetik irdatlan sikereiket. Nincs ez másként a DS esetében sem. Az érintőképernyő egy olyan különleges hangulatot ad a konzolnak, melyet korábban még nem nagyon tapasztalhattunk, és ezzel olyanokat is képes rávenni a játékra, akik elsőre gyereket butaságnak ítélnék az ilyet. Higgyétek el, saját bőrömön tapasztaltam ezt, amikor meggondolatlanságomnak köszönhetően egyszer megmutattam a készüléket édesanyámnak, mondanom sem kell, onnantól nem én játszottam a legtöbben a DS-en… :). Egyszerűen arról van szó, hogy a Nintendo nem feltétlenül a PC-ken, vagy a hagyományos konzolokon elterjedt, sokszor komplexebb játékokat szeretné átültetni a kézi masinára, hanem egy új élményt ad a játékosok kezébe, mely minden korosztály számára egyaránt élvezetes és újszerű élményt nyújt.



Azonban sajnálatos módon nem minden fejlesztő képes rendesen kihasználni a touchscreen által nyújtott előnyöket, így a legtöbb játék esetében egyszerűen csak olyan dolgok kerültek át a második kijelzőre, mint az életerő csík, a tölténytár és hasonló, teljesen mellékes dolgok. Ennek azonban teljes ellenpéldája az általunk tesztelt WarioWare Touched, és ha kicsit olcsóbb lenne a konzol azt mondanám, szinte már csak emiatt a játék miatt megéri beruházni a DS-be. Nem másról van szó, mint egy minijáték gyűjteményről, mely teljes mértékben az érintőképernyőre építkezik.



Számos különböző elmebeteg karakter különböző totálisan őrült minijátékait próbálhatjuk ki a WarioWare-ben, ahol olyan elmés dolgokra adódik lehetőségünk, a ceruza és az érintőképernyő segítségével legyekre vadászni, női körmöket kifesteni, táblát törölni, gyümölcsöket átvágni szamuráj karddal, tűzijátékot robbantani, lufit pukkasztani, zúzni gitáron, a kedvencem azonban mégis az a játék, ahol egy folyamatosan visszaeső labda alá kell megfelelően behúzni a rugós talapzatot, és így egyre feljebb juttatni. Olyan kis apróságok ezek, és egy-egy ilyen kis játékba annyi kreativitás szorult, mely nagyon hiányzik napjaink PC-s játékaiból, és akkor még egy szót sem ejtettem a mikrofon segítségével játszható, hangon alapuló játékokról. Képzeljétek el a szituációt, illetve a tanárnéni képét, ahogy a hátsó iskolapadban pár elvetemült őrült hangosan „múúúú”-zik, mert a játék éppen a tehén hangjának utánzására kéri őket, vagy éppen teljes erővel fújja az előttük lévő kis gépet, mert egy repkedő kis virágot kell fenntartani a levegőben, azzal hogy a mikrofont fújjuk. Eszméletlen ötletes, kreatív és szórakoztató, ráadásul több embernek is egyszerre. Igazi társasági móka.

Végezetül

Habár a DS nem rendelkezik a PSP nyers erejével és technikai fölényével sem tudja felvenni a versenyt, az újszerű érintőképernyő, és a mikrofon alkalmazása azonban új színt visz(vinne) a játokba –ha azok rendesen kihasználnák. Igazából így is van értelme a dolognak, de közel sem annyi, mint egyébként lehetne. A WarioWare Touched viszont minket maximálisan meggyőzött, és ha csak pár darab hasonló játék készül még a DS-re (és készülni fog, ebben biztos vagyok), akkor mindenképpen érdemes lehet megvásárolni a jelenleg 39 000 forint körül kapható konzolt. A szoftverkínálat még egy kicsit gyér néhány helyen, így mindenképp érdemes ellátogatni a konzolstúdióba, ahol számos játék, és egy rakat eladó DS, és csomó más finomság vár rátok. Végezetül pedig: döntse el mindenki maga, hogy melyik fontosabb neki, a DS utánozhatatlan Nintendo hangulata, vagy pedig a PSP döbbenetes technikai színvonala. Igyekszünk segíteni a döntésben azzal, hogy remélhetőleg hamarosan készítünk egy PSP tesztet is. Addig is maradok tisztelettel,

Írta:
InGen
Gamer Online

A teszt elkészítésében nyújtott segítségükért örök hála a Konzolstúdiónak!

Konzol Stúdió


1092 Budapest, Kinizsi utca 21-25.
Tel./ Fax: 06/1-216-6626
Mobil: 06/20-9888-337

Email: info@konzolstudio.hu









Forrás : Konzolstúdió

© szamitogep.hu