Noha az átalakításokat még nem fejeztem be, de már több hibát kiküszöböltem...

Lassan de biztosan halad a kompresszoros CPU hûtõm problémáinak a kiküszöbölése. Eddig az volt a fõ probléma, hogy a kompresszor szívó csöve lefagyott, ami arról tanúskodik, hogy abban a csõben el nem párolgott R134a is van. És ha folyadékot szív be a kompresszor akkor tönkremegy.

Valószínû a fennti probléma miatt nem tudtam jóval -10 fok alá menni.

Kissé heurisztikus módon, de készítettem egy újabb hõcserélõt. Remélhetõleg ezzel képes leszek hidegebb hûtõfolyadékot elõállítani, valamint a kopresszor szívó csöve nem fog lefagyni. Nézzük félkész állapotban:

Felülrõl így fest a "csoda". A zöld pontokkal jelölt csõben nyomja a kompresszor a hatalmas meleg leadó egységbe (kondenzátor) a gázt. Ebben a csõben nyilvánvalóan gázhalmazállapotû az R134a. Normális körülmények között is forró ez a csõ, hiszen a gáz összenyomása hõfejlõdéssel jár.

Többek bíztatására úgy alakítottam ki a hideget elõállító részt, hogy a kompresszor szívócsövére menõ csõ egy darabon a forró csõ mellett haladjon. A fûtés hatására remélhetõleg az eddig erõsen deresedõ csõ nem hûl le annyira és a benne található el nem párolgott folyadék a hõközlés hatására elpárolog.

A piros pöttyökkel jelölt csövön keresztül szívja a kompresszor a hõcserélõbõl a gázt. A hõcserélõ egy duplafalú csõ lesz. A képem még csak "belsõ" csõ látható a "hõcserélõ" feliratnál. Ez egy 18mm átmérõjû 450 mm hosszú vörösréz csõ. Ezt majd egy 28mm átmérõjû, ugyanilyen hosszú másik csõvel burkolom. A belsõben gáz lesz, a két csõ között pedig a hûtendõ folyadék.

Ahol az elsõ képen a "be" felirat látható, ott fecskendezi be a kompresszor a kapilláris csövön keresztül a folyadékot. Az egyik konstrukciós probléma az volt, hogy a kapilláris csõ, kb. 1.5mm átmérõjû, míg a hõcserélõ belsõ átmérõje kb. 16mm (erõsen lötyög a kettõ, ha egymásba tolom...). Így elõször egy töltõ szelepet hegesztettem a 18-as csõbe, amibõl kiépítettem a rugós szelepet, csak a réz háza maradt. Ez a ház kúpos, így már sokkal kisebb volt a méretkülönbség, a kettõt ezüst hegesztõpálca felhasználásával összehegesztettem.

A kapilláris csõ normális esetben kb. 25-30 fokos, így ezt is érdemes a kompresszor szívócsövére feltekerni (piros pontok jelölik ezt a csövet).

Jelenleg sokkal hosszabb a hõcserélõ és a szívócsõ közötti réz csõ, így nagy valószínûséggel a hõcserélõben el nem párolgott folyadékot vissza tudom legalább pozitív hõmérsékletûre fûteni, így az tutira elpárolog. Eddig ez a csõ, kb. 50cm volt és 8-as átmérõjû, most 100cm és 10-es átmérõjû.

A hõcserélõ korábban kb. 80cm hosszú volt és a gázt 8-es külsõ átmérõjû csõ határolta, most 18-as átmérõjû de csak kb. 45 cm hosszú.

A változtatások célja az volt, hogy megnövekedjen az a térfogat, ahol a gáz párologhat. Ugyanis a nyomás egyértelmûen meghatározza a folyadék párolgási hõmérsékletét, ami egyben az elérhetõ legnagyobb hideg. Eddig kb. 36 köbcentiméteres térfogatban kellett a folyadékot elpárologtatni, de az átalakítások után már kb. 140 köbcenti áll rendelkezésre, ami majdnem 4x-es növekedést jelent.

Nézzük meg ezt a táblázat részletet (R134a):

Korábban sikerült viszonylag pontosan megmérni a párolgás során kialakult hõmérsékletet. Ez -12 fok volt. A táblázat szerint olyan sok gázt fecskendezett be a kompresszor a párologtatóba és olyan lassan szívta ki a gázt a kompresszor, hogy ennek eredményeképpen kb. 2 báros nyomás uralkodott a párologtatóba. A 36/140 köbcentiméteres átállás eredményeképpen azonos mennyiségû befecskendezett folyadék mellett csökkenni kell a nyomásnak, így a párolgási hõmérséklet is csökken. Ha tényleg 2 báros nyomás volt a párologtatóban, akkor most alig több mint fél bárra számíthatok. Ez a táblázat szerint azt eredményezné, hogy akár a -40 fok is megközelíthetõ.

Ám nem ilyen egyszerû a helyzet, a -40 fok csak álom. Állítólag a kompresszor semmilyen körülmények között nem tudja 1 bár alá csökkenteni párologtatóban a nyomást. Azt mondjuk én sem értem, hogy miért, hiszen nem lenne rá semmi oka. Mert az biztos, hogy nem tud légüres teret csinálni, de a fél báros nyomás korántsem kis nyomás, hiszen légköri nyomás 0 bár. Így én reménykedem benne, hogy az 1 báros határ, csak "mese" és el tudom érni a 0.5 báros nyomást a hõcserélõben.

Sajnos az elõzõ változatnál nem igazán tudtam nyomást merni, mert a párologtatóban (hideg leadó) és a kondenzátorban (meleg leadó) nem tudtam nyomást mérni. Vettem pár töltõ szelepet és ezeket a megfelelõ helyekre hegesztéssel rögzítettem:

A P1-es jelzésû szelep segítségével mérhetõvé válik a nagynyomású kör. Normális esetben itt 10-14 báros nyomás uralkodik. A P3-al jelölt szelep a párologtatóból (hideg leadó) kilépõ csõre lett hegesztve. Ez a mérési pont talán fontosabb, mint a nagynyomású kört mérni. Ugyanis ha ismerem a párologtatóban lévõ nyomást és mérem a hõmérsékletet, akkor egyértelmûen el lehet dönteni, hogy a kompresszor folyadékot szív-e vagy gázt?

A P2 jelû szelep csak a töltés során szükséges. Egyébként a rendszer töltése úgy zajlik, hogy kiszívják egy vákuumszivattyúval a levegõt, majd a kompresszor bekapcsolt állapot mellett egy kalibrált tartályból átzúdul a gáz (folyadék).

Ahol az elõbbi képen a "kapilláris" felirat látható, oda fogom hegeszteni a képen még feltekert vékony kapilláris csövet. Ennek a hossza továbbra is 2 méter.

A kapilláris hosszával lehet az elérhetõ maximális hõmérsékletet lehet beállítani. Minél hosszabb, annál nagyobb hideget lehet elõállítani. Természetesen a hûtés mértéke ezzel nyújtással nem növelhetõ a végtelenségig. Nyílván hosszabb kapilláris csõ nagyobb ellenállást (súrlódás, turbulencia stb.) fejt ki a folyadék átáramlása során, mint a rövidebb. Így a befecskendezett gáz mennyisége állítható.

Noha a befecskendezés beállítására van sokkal jobb eszköz (adagoló), de ezt fõleg az ára és a könnyû tönkretétele miatt hanyagolom.

Nos itt tart a jelenlegi fejlesztés, már nem kell sok hozzá, hogy be lehessen üzemelni és tovább fagyasztani a CPU-t...

A rendszer folyadékot hût. Noha azt gondolhatnánk, hogy a folyadék megfagyását könnyû fagyálló adagolásával kompenzálni, de ez nem ilyen egyszerû. -20 fok alatt nagyon sûrû lesz a folyadék, így majd újra kipróbálom az alkohol hûtést.

Nem vicc korábban már Vodka is keringett a vízhûtésû gépembe és ablakmosó folyadék is. Mindkettõ "remek" anyag, bár az elõbbit sokak magukban szeretik keringetni :-). Alkohol esetén ügyelni kell arra, hogy a rendszert egyik alkatrészét se oldja fel az erõs nedû. Ablakmosó folyadék csak zárt rendszer esetén használható, ugyanis habzik! Persze alkohol hûtés esetén sem árt a zárt rendszer, hiszen ez sokkal jobban párolog, mint a víz, így a felhasználó akár bódult állapotba is kerülhet....